Back to top

Új innovációval bővül a hazai víztudományi kutatás eszköztára

531,3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással fejlesztett innovatív vízanalitikai mérőműszer-családot a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) által vezetett konzorcium. A Nemzeti versenyképességi és kiválósági program keretében megvalósult fejlesztés egyebek között a felszíni vizeink szennyezettségi állapotának pontosabb nyomon követését teszi lehetővé.

Az új eszközrendszer révén komplex módon, fő paramétereit tekintve in situ minősíthető és monitorozható a természetes és mesterséges vizek minősége. „A négyéves futamidejű AQUAFLUOSENSE projekt keretében fejlesztett műszercsalád újdonságtartalmát a közvetlen és immunfluoreszcencián alapuló mérési elvek és technikák, valamint az optikai és a lézeres spektroszkópia együttes, moduláris alkalmazása adja.

A rendszer egyes mintavevő eszközei élővizekben is alkalmazhatók, a vizsgált vizes élőhely ökológiai jellegzetességeihez adaptálhatók, valamint az egyes monitorozási pontokon jelentkező célfeladatokra egyedileg konfigurálhatók”

– tájékoztatott Dr. Székács András projektvezető, a MATE Környezettudományi Intézetének kutatója.

Fotó: MATE
A 2021 februárjában lezárult projekt révén olyan módszertani fejlesztés valósult meg, amelyben a gerjesztéses fluoreszcencia mérésével a legfontosabb vízkémiai alapparaméterek és egyes szerves mikroszennyezők jelenléte egyetlen mérési eljárásban párhuzamosan mérhetők.

Az új műszercsaláddal lehetővé válik a kérdéses szennyezők mérését optimálisan megvalósító monitorozó eljárás gyors telepítése és üzemeltetése – egy konkrét vízminőségi probléma vagy katasztrófahelyzet kialakulása esetén is.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból megvalósuló projekt konzorciális kereteiben a MATE Környezettudományi Intézete, a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszéke, az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézete, az Izotóp Intézet Kft., valamint az Optimal Optik Kft. vett részt. A négyéves futamidejű projekt megvalósítása 2021 februárjában fejeződött be.

Forrás: 
MATE sajtóközlemény/Dr. Székács András

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legnépszerűbb egyetemek között a MATE a keresztféléves felvételin

A keresztféléves felvételi eljárásban 251 fő nyert felvételt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) képzéseire. A legnépszerűbb szak a növényorvosi mesterképzés volt, amelyen Gödöllőn, Budapesten és Keszthelyen összesen 52 fő kezdheti meg tanulmányait februártól.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

Új, halálos vírust fedeztek fel az óceánokban

Egy eddig ismeretlen vírust azonosítottak a Hawaii Egyetem Egészségügyi és Partravetődési Laboratóriumában (Health and Stranding Lab), mely halálos a bálnákra és delfinekre nézve. Először egy 2010-ben partra vetődött Longman-féle csőröscetből mutatták ki, ám mostanra 10 különböző tengeri emlősfajnál is megtalálták.

Sikerrel hasznosíthatók a MATE vezette konzorcium agrárinformatikai fejlesztései

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és konzorciumi partnerei Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot hoztak létre Gödöllőn. Az NKFI Alap 1,482 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásával megvalósított fejlesztések, prototípusok már most hasznosítható eredményt jelentenek.

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.