0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Az igazi vadmacska

A világszerte elterjedt vadmacskának számos alfaja él Afrikában, Ázsiában, és az öreg kontinensen is megkülönböztetünk skót, illetve európai változatot. Korántsem annyira barátságos állat, mint amilyennek elsőre tűnik, és napjainkban vajmi keveset tudunk róla. Állományának feltérképezésére, az állatok viselkedésének mélyrehatóbb megismerésére 2019-ben indult program hazánkban.

A vadmacskaprogram origója Szilveszter, a Budakeszi Vadaspark vadmacskája, aki számos információval szolgál gondozójának. Nagy Ingrid, a vadaspark sajtóreferense elmondta, ennek azért van
jelentősége, mert a rejtőzködő vadmacska viselkedését és egyedszámát a szakemberek még napjainkra sem tudták pontosan feltérképezni. De nemcsak a hazánkban élő vadmacska-populáció becslése okoz gondot, hanem a faj genetikailag tisztavérű vonalát hordozó egyedek számának felmérése is. „A legnagyobb gondot a vadmacska házi macskákkal történő keveredése okozza.

A hibridek küllemi bélyegei nagyon hasonlítanak a tisztavérű egyedekéhez, de például a farokvastagság, a farokgyűrűk kivehetősége, a faroktőnél végződő sötét hátcsík hossza elárulja, milyen egyedről van szó.

Azonban a pontos megállapításhoz genetikai vizsgálatokra van szükség, vagyis szőrt vagy vért kell venni az állattól” – magyarázza Nagy Ingrid. A vizsgálat szigorú szabályok betartásával engedélyköteles, amit csak megnehezít a faj hazánkban fokozottan védett státusza. Ezért indította el közösen a vadmacskaprogramot a Budakeszi Vadaspark és a Duna-Ipoly Nemzeti Park a Pilisi Parkerdő támogatásával, hogy genetikai vizsgálatokkal felmérhessék a hazánkban élő tisztavérű vadmacska-állományt.

Tudta-e?

A vadmacska természetes környezetben 6-8, fogságban viszont akár 20 évig is élhet. Testhossza 70-80 cm, farokhossza 35 cm, testtömege pedig elérheti a 6-10 kilogrammot. Sűrű, hosszú szőrű bundájának színe a sárgásszürkétől a sötétszürkéig változhat. Orra hússzínű, torkán sárgásfehér foltot visel. Fején és testén sötétebb sávok rajzolódnak ki, bozontos, szinte végig egyenlő vastagságú farkát 5-7 sötét színű gyűrű díszíti.

Kamera- és szőrcsapda

„A vadmacskaprogramot 2019-ben a hazai és külföldi szakirodalmak feldolgozásával, háttéranyagok gyűjtésével kezdtük, hogy elegendő adattal, információval rendelkezzünk a későbbi vadmacska-monitorozás, szaporítás és visszatelepítés (repatriáció) sikere érdekében. Ezt Szilveszter monitorozása követte:

kifutóját kvadrátokra osztottuk, majd elhelyeztünk benne egy kamera- és egy szőrcsapdát, hogy megvizsgáljuk, mivel tudjuk előidézni a szőrcsapdához való odadörgölőzést.

Ennek eléréséhez különféle szaganyagokkal próbálkozunk majd, például macskavizelettel, macskamentával, vagy egyéb feromonnal.” A szőrcsapda egy barázdált vagy tépőzárral ellátott karó, amin dörgölőzéskor megtapadnak a szőrszálak, amelyekből a későbbiekben meghatározhatóvá válik az állat DNS-e.

„Ez azért fontos, mert amint a Duna-Ipoly Nemzeti Parktól megkapjuk a szükséges engedélyeket, szeretnénk a beltéri monitorozás eredményét felhasználni a természetben is. A nemzeti park őrei kameracsapdákkal már rögzítettek a belső Pilisben a külső bélyegek alapján tisztavérű vadmacskának tűnő egyedet, azonban ennek pontos megállapításához szükségünk van az állat DNS-ére, amit szőrcsapdák kihelyezésével igyekszünk majd begyűjteni.

A szőrcsapda mellé vadkamerát is létesítünk, így láthatóvá válik – és a csapdán ragadt szőr megállapításakor is hasznos információval szolgál –, hogy milyen állat hagyta ott a DNS-ét” – folytatja a program ismertetését Nagy Ingrid.

Szaporítani szeretnék

Amennyiben megfelelő mennyiségű DNS-adat áll rendelkezésre, megközelítőleg kirajzolódik, mennyi vadmacska fordul elő a területen, illetve hogy azok hibrid vagy tisztavérű egyedek. Ennek pontos megítélése igencsak jelentőségteljes, ugyanis a program következő mérföldköve a repatriáció elindítása, amihez a vadaspark évek múlva vadmacska-szaporításba kezd. Ehhez állatkertektől vásárolt, már fogságban született egyedek szükségesek. Ezután a beszerzett példányokat a Budakeszi Vadaspark látogatóitól eldugott kifutóba helyezik a sikeres párosodás, alomnevelés és a kölykök vad élethez való szocializációjának reményében.

„Elsősorban a belső Pilisben szeretnénk a repatriációt elindítani. Azonban ha a monitoring és a DNS-vizsgálat eredményei alapján azt tapasztaljuk, hogy a területen nincs genetikailag tiszta egyed, vagy a terület vadmacskaeltartó-képessége az általunk kiengedett vadmacskákkal együtt már túltelített lenne, akkor nem kezdünk bele a szaporításba” – hívja fel a figyelmet a sajtóreferens.

A projekt igen hosszúnak ígérkezik, ha a skót példából indulunk ki, ahol már mintegy 20 éves a vadmacskaprogram, azonban a kezdeményezés résztvevői bizakodóak.

Nem véletlen, hogy idén a Budakeszi Vadaspark a vadmacska évének nyilvánította 2021-et. Ennek keretében szeretnék az érdeklődőknek bemutatni a faj sajátosságait, jellemzőit, hiszen a tapasztalatok alapján a társadalom igen keveset tud a vadmacska magyarországi létezéséről.

Ismeretlen egyedszám

A vadmacska hazai állományáról megközelítő becslések sem állnak rendelkezésre. Az eddigi ismeretek alapján az Északi-középhegység környékén, a Bükkben, valamint az Őrségben észlelték nagyobb számban.

A vadmacska főként az összefüggő erdei környezetet kedveli, azonban zsákmányszerzéskor a nyílt réteket, mezőket, nyiladékokat látogatja madarak, rágcsálók és nyulak reményében.

Nemzetközi viszonylatban a faj nem fokozottan védett állat – Ausztriában például meglehetősen stabilnak mondható az állománynagysága –, nálunk viszont az, mondván, pontos adataink nincsenek állományáról, de feltételezések szerint a genetikailag tiszta populáció megkívánja a fokozott védelmet.

A sok ismeretlenes egyenlettől függetlenül, a vadmacska védelme szempontjából a vidéki közösség házimacska-tartásának magatartásában és hozzáállásában kell a megoldást találni. A felelősségteljes gazdi ivartalanítja és megszabja macskája mozgásterületét, manapság azonban ez nem jellemző. Pedig cicáink nemcsak az énekesmadár-állományban okoznak tetemes kárt, de a hazai fauna egyik igen impozáns ragadozójának, a vadmacskának a jövőjét is megkérdőjelezik.

Forrás: A Mi Erdőnk