Back to top

Közművezetékeket "zavaró" növények

Az elektromos légvezetékekre ránövő ágak, vagy a vízvezetékek fölé ültetett nagyobb növények mind problémát okozhatnak, ha mással nem azzal, hogy üzemzavar elhárítás esetén útban vannak. Érdemes átgondolni ennek fényében is, hogy mit, hová ültetünk, és mekkorára hagyunk megnőni...

A villanyvezetékek és a fák

legkabel1.jpg

A lágkábelekbe nőtt ágak veszélyeztetik az áramellátást
Fotó: wikipedia
A családi házak nagy részének elektromos bekötése az utcáról érkező légvezetékkel történik. A kerten kívül és belül folyamatosan növő fák idővel elérik a vezetékeket, a szél ennek nekicsapkodja a gallyakat, megsértve annak szigetelését, emiatt esős időben zárlatot okozhatnak az elektromosságot jól vezető vizes ágak.

A lombkorona, ha körbefogja a vezetéket, vihar esetén el is szakíthatja azt.

A fák koronájának alakítására legalkalmasabb a lombhullatás utáni időszak, ám az elektromos szolgáltató által a gallyazással megbízott cégek ezt a munkát többnyire akkor végzik el, amikor épp odaérnek.

A tapasztalatok szerint jobb megelőzni őket, mert a vezetékek biztonsága miatti gallyazás általában nem a növények érdekeinek szem előtt tartásával történik, elég csúnya drimbolás is lehet ennek a vége. Az pedig már önkormányzata válogatja, hogy a közterületen végzett ilyen munkálatok után a levágott gallyat elszállítják, vagy ott hagyják, hogy a ház tulajdonosa majd csináljon vele, amit akar...

Így szól a szabály

legkabel2.jpg

A légkábelek kiszabadítása nem egyenlő a szakszerű metszéssel
Fotó: wikipedia
Az elektromos vezetékek biztonsági övezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, a kertjén belül.

A kerítésen kívül az elektromos művek gondoskodnak a veszélyhelyzetek elhárításáról.

Ha az ingatlantulajdonos nem képes a saját kertjén belül sem elvégezni a gallyazást, akkor ezt megteszi helyette az elektromos szolgáltató megbízottja – a tulajdonos ezt köteles tűrni. Ekkor a szolgáltató csak a jogszabályi kötelezettségének tesz eleget, csak azt a szelvényt fogja kitisztítani, ami a vezeték számára veszélyes, tehát ne egy szakszerű metszésre számítsunk…

Sokszor érdemes lenne a fát amúgy is metszeni, formázni, ami egybe eshetne a vezeték miatti gallyazással, de ezt csak magunk tudjuk elvégezni, a szolgáltatónak mások a szempontjai.

A növényzetet olyan állapotban kell tartani, hogy a következő gallyazásig – a növekedést is figyelembe véve – a biztonsági távolságok megmaradjanak.

Amikor az ingatlan tulajdonosa a fák gallyazásába kíván fogni, amennyiben a körülmények indokolttá teszik (például nagy tömegű, vastag ágakat kell eltávolítani), előtte feltétlenül kérni kell az elektromos művek segítségét, hogy a munka idejére feszültségmentésítsék az oszlopról jövő vezetéket.
Kertesházas övezetben jellemzően a kisfeszültségű (400 V-nál kisebb, 230 V-os és 360 V-os háromfázisú) vezetékek a gyakoriak. Az ilyen vezetékek biztonsági övezetének egy méteres távolságot kell tekinteni, mivel ha az ágak ezen belül vannak, akkor már a szél a vezetéknek fújhatja őket.

Jobb, ha oda se ültetjük

legkabel3.jpg

Ha rendszeresen alakítjuk a fákat, akkor nem kell később nagyobb beavatkozásra sort keríteni
Fotó: wikipedia
A vezeték biztonsági övezetében tilos olyan fát telepíteni, amely a vezetéket veszélyezteti.

Ha fát ültetünk, mindig gondolni kell a fa végleges formájára, méretére, tehát arra, hogy a fa néhány év múlva sokkal nagyobb lesz.

Inkább olyan helyre ültessük, ahol hosszabb távon sem zavarja a vezetéket, illetve: ahol a vezeték később sem fogja a fa életét megnyomorítani. A szabadvezeték alá csak olyan fafajták ültetése célszerű, amelyek kifejlett koronamagassága nem éri el a vezeték biztonsági övezetét. Ebben az esetben a gallyazás gyakorisága és mértéke jelentősen csökkenthető, esetlegesen teljesen elhagyható.

Gyümölcsfák közül vezeték alá nem javasolt a magasra növő diót, mandulát, cseresznyét, meggyet, szilvát, almát, körtét, sárgabarackot ültetni.

Ezek közül törpe alanyra oltott változatban ültethető például az alma, a körte, vagy a meggy. Fajtától függetlenül választható az őszibarack, birs, illetve általában a cserjék. A mogyorót sem ajánljuk, mert ugyan bokor alakban ismert, de számára kedvező körülmények között akár 6-7 méter magasra is megnőhet.

A víz, szennyvíz és földkábelek esetén – ha ismerjük a nyomvonalukat – mielőtt föléjük ültetünk valamit inkább kétszer is gondoljuk meg. Fát, bokrot nem célszerű ide tenni, mert ezek gyökérzete igen nagy nyomást képes kifejteni, ebből később probléma lehet. De ha csak arra gondolunk, hogy valamilyen üzemzavar miatt ki kell ásni ezeket egy szakaszon, akkor is könnyű belátni, hogy jobban járunk ha ezek fölé lágyszárúakat, egynyári, vagy évelő dísznövényekből álló virágágyást alakítunk ki...

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Tippek a szamóca ideális tartósításához a MATE fiatal kutatójától

Az egészséges életmód szerves része a gyümölcsökben gazdag táplálkozás, mely többek között magas vitamin- és antioxidáns-tartalommal járul hozzá szervezetünk működéséhez. A világ egyik legnépszerűbb bogyósgyümölcse a szamóca, melynek háztartásokban és nagyüzemi szinten történő tartósítása biztosítja a kedvelt szezonális termés egész éves fogyasztását.

Uniós oltalomban részesült a Madarasi birspálinka

Az Európai Bizottság szeptember 21-én kihirdetett rendeletével a „Madarasi birspálinka” védett elnevezés lett az EU-ban. Ezzel tizenkettőre emelkedett az uniós oltalmat élvező magyar pálinka elnevezések száma.

„Nagy hiba volna elhallgatni, hogy túltermelés van”

Senki nem tudja, vagy legalábbis nem akarja elárulni, hogy mekkora is valójában a lengyelországi almatermés. Pedig nagy hiba volna elhallgatni a valóságot – idéz egy lengyel szakértőt a fruchthandel.de portál.

Fűszernövény-torony a konyhába

Napjainkban a háztartásokban általában nagyobb a választék szárított fűszernövényekből, mint frissekből.

Karalyos Gábor interjú - Kertbarát Magazin

Karalyos Gábor színésszel színházi darabokban, filmekben, televíziós sorozatokban sokszor lehet találkozni, sőt még reklámfilmekben is. Legújabban pedig egy új csatornán is egyre népszerűbb, a Vegán Hegylakó Facebook oldalán rengetegen követik a posztjait. Ezt a szerepet, mint mondja, egyedül játssza, a posztokban ő az egyedüli szereplő, sőt főszereplő, hiszen a saját életébe enged bepillantást...és további érdekes részletek derülnek ki a Kertbarát Magazin szeptember 24-én megjelenő számában.

Lassan csak a poloskák maradnak – Növényvédelmi előrejelzés 38. hét

A szeptember közepéig tartó késő nyári idő elvileg elsősorban a kártevőknek kedvezett volna, viszont azok közül sokan erre az évre már befejezték a tevékenységüket. Nem így a poloskák.