A villanyvezetékek és a fák
A családi házak nagy részének elektromos bekötése az utcáról érkező légvezetékkel történik. A kerten kívül és belül folyamatosan növő fák idővel elérik a vezetékeket, a szél ennek nekicsapkodja a gallyakat, megsértve annak szigetelését, emiatt esős időben zárlatot okozhatnak az elektromosságot jól vezető vizes ágak.
A lombkorona, ha körbefogja a vezetéket, vihar esetén el is szakíthatja azt.
A fák koronájának alakítására legalkalmasabb a lombhullatás utáni időszak, ám az elektromos szolgáltató által a gallyazással megbízott cégek ezt a munkát többnyire akkor végzik el, amikor épp odaérnek.
A tapasztalatok szerint jobb megelőzni őket, mert a vezetékek biztonsága miatti gallyazás általában nem a növények érdekeinek szem előtt tartásával történik, elég csúnya drimbolás is lehet ennek a vége. Az pedig már önkormányzata válogatja, hogy a közterületen végzett ilyen munkálatok után a levágott gallyat elszállítják, vagy ott hagyják, hogy a ház tulajdonosa majd csináljon vele, amit akar…
Így szól a szabály
Az elektromos vezetékek biztonsági övezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, a kertjén belül.
Ha az ingatlantulajdonos nem képes a saját kertjén belül sem elvégezni a gallyazást, akkor ezt megteszi helyette az elektromos szolgáltató megbízottja – a tulajdonos ezt köteles tűrni. Ekkor a szolgáltató csak a jogszabályi kötelezettségének tesz eleget, csak azt a szelvényt fogja kitisztítani, ami a vezeték számára veszélyes, tehát ne egy szakszerű metszésre számítsunk…
A növényzetet olyan állapotban kell tartani, hogy a következő gallyazásig – a növekedést is figyelembe véve – a biztonsági távolságok megmaradjanak.
Amikor az ingatlan tulajdonosa a fák gallyazásába kíván fogni, amennyiben a körülmények indokolttá teszik (például nagy tömegű, vastag ágakat kell eltávolítani), előtte feltétlenül kérni kell az elektromos művek segítségét, hogy a munka idejére feszültségmentésítsék az oszlopról jövő vezetéket.
Kertesházas övezetben jellemzően a kisfeszültségű (400 V-nál kisebb, 230 V-os és 360 V-os háromfázisú) vezetékek a gyakoriak. Az ilyen vezetékek biztonsági övezetének egy méteres távolságot kell tekinteni, mivel ha az ágak ezen belül vannak, akkor már a szél a vezetéknek fújhatja őket.
Jobb, ha oda se ültetjük
A vezeték biztonsági övezetében tilos olyan fát telepíteni, amely a vezetéket veszélyezteti.
Ha fát ültetünk, mindig gondolni kell a fa végleges formájára, méretére, tehát arra, hogy a fa néhány év múlva sokkal nagyobb lesz.
Inkább olyan helyre ültessük, ahol hosszabb távon sem zavarja a vezetéket, illetve: ahol a vezeték később sem fogja a fa életét megnyomorítani. A szabadvezeték alá csak olyan fafajták ültetése célszerű, amelyek kifejlett koronamagassága nem éri el a vezeték biztonsági övezetét. Ebben az esetben a gallyazás gyakorisága és mértéke jelentősen csökkenthető, esetlegesen teljesen elhagyható.
Gyümölcsfák közül vezeték alá nem javasolt a magasra növő diót, mandulát, cseresznyét, meggyet, szilvát, almát, körtét, sárgabarackot ültetni.
Ezek közül törpe alanyra oltott változatban ültethető például az alma, a körte, vagy a meggy. Fajtától függetlenül választható az őszibarack, birs, illetve általában a cserjék. A mogyorót sem ajánljuk, mert ugyan bokor alakban ismert, de számára kedvező körülmények között akár 6-7 méter magasra is megnőhet.
A víz, szennyvíz és földkábelek esetén – ha ismerjük a nyomvonalukat – mielőtt föléjük ültetünk valamit inkább kétszer is gondoljuk meg. Fát, bokrot nem célszerű ide tenni, mert ezek gyökérzete igen nagy nyomást képes kifejteni, ebből később probléma lehet. De ha csak arra gondolunk, hogy valamilyen üzemzavar miatt ki kell ásni ezeket egy szakaszon, akkor is könnyű belátni, hogy jobban járunk ha ezek fölé lágyszárúakat, egynyári, vagy évelő dísznövényekből álló virágágyást alakítunk ki…
