A reduktív technológia atyjára, az elsődleges illatok nagymesterére emlékeztek – a pandémia miatt hónapokkal halálát követően – pályatársai, tanítványai, munkatársai a Nyakas Pincénél, azon a helyen, ahol élete meghatározó lépéseit tette.
Malya Ernő az elvárásokat elsősorban maga felé fogalmazta meg, megalkuvást nem tűrően dolgozott a magyar borok modernizálásán.
Bár első sikereit az Irsai Olivérrel érte el, ezzel együtt élete végéig kedvence a Rizlingszilváni maradt, amit „jó értelemben vett fröccsbor alapanyagnak” titulált, és amit itthon ritkaságszámba menően sokáig fajtaborként készített el.
A töki borászat indításában nagy szerepet játszó szakembert igazán az alkotás folyamata érdekelte, a szőlőben és a pincében érezte magát a legjobban.
Mindemellett egész pályafutása során megmaradt a kísérletezőkedve, haladt a korral, mindig naprakész volt.
Szakmai pályáját is a rá jellemző eleganciával, szép csendben fejezte be, még a kollégái számára is szinte észrevétlenül lépett hátrébb és hátrébb. Nyugdíjba vonulása után sokáig kijárt Tökre, betegsége előrehaladtával sajnos egyre ritkábban, hogy aztán 2020. szeptember 30-án örökre lehunyja a szemét. A bort szeretőknek pedig itt hagyta az Irsait, a Sauvignon blanc-t és a Rizlingszilvánit.