Back to top

A baleset zöme az üzekedés alatt következik be

Az őz a legelterjedtebb, hazánkban legnagyobb egyedszámban előforduló nagyvadunk. Üzekedése (párzási időszak) július második felétől egészen augusztus elejéig-közepéig tart. Ebben az időszakban többet mozogva nagyobb területet bejárnak, mint általában, útjuk gyakran keresztezi a közutakat. Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy ebben az időszakban hatványozott figyeljenek vezetés közben!

A becslések szerint jelenleg a hazai őzállomány mintegy 386 000 egyedet tesz ki. Őznász idején a bakok felkeresik a sutákat, kergetik őket (boszorkánygyűrű), illetve más rivális bakokat hajtanak el a sutától a párosodás reményében. A szerelem mámorában sokkal figyelmetlenebbek, mint az év többi időszakában. Gyakrabban találkozni velük az utak mentén, amelyeken gyakran fejvesztve áthaladnak.

Ezért arra kérünk mindenkit, hogy ne csak a vadveszélyt jelző táblák után vezessenek a szokásosnál óvatosabban, hanem végig az út során, ugyanis bármikor fennáll a vaddal való ütközés veszélye.

Üzekedés idején, ha egy őz átugrik előttünk, nagy valószínűséggel követi majd egy másik, ezért feltétlenül lassítsunk!

Ha a vadat mégis későn vesszük észre, és elkerülhetetlenné válik az ütközés, ne a kormány elrántásával próbáljuk megakadályozni az ütközést – letérhetünk az útról, esetleg átsodródhatunk a szemközti sávba –, inkább vészfékezzünk. Abban az esetben, ha bekövetkezett a baleset, feltétlenül értesítsük a rendőrséget, ugyanis a vadelütés közúti balesetnek minősül.

Szintén értesíteni kell a területileg illetékes vadgazdálkodó szervezetet (ezek zömében vadásztársaságok), erről a rendőrség gondoskodik.

Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) főmunkatársa lapunknak elmondta, két kiugró időszakról beszélhetünk, amikor megnövekszik a nagyvaddal való ütközések száma.

Mindkettő az őz éves biológiai ciklusához kapcsolódik: az egyik a tavaszi területfoglalás idejére esik, amikor a bakok egymást kergetve gyakrabban keresztezhetnek közutakat, a másik pedig a már említett üzekedés időszaka.

Fotó: OMVV
Emellett főként a nagyvadas megyékben (például Tolna, Zala, Somogy), bőgés idején növekedhet a szarvaselütések száma, de ez koránt sem olyan számottevő, mint az őz esetében.

Az Országos Vadgazdálkodás Adattár legfrissebb adatai szerint a 2019/2020-as időszakban 821 gím-, 132 dámszarvas, 12 muflon, 627 vaddisznó és 5142 őz elütéséről érkezett bejelentés a hatóság részére.

Az autópályákon lényegesen kevesebb a vadelütések száma, mint a le nem kerített közutak esetében, de a vasútvonalakon is megesik ilyesféle szerencsétlenség, még ha nagyságrendekkel kisebb számban is. Földvári Attila emlékeztetett, hogy bár e tekintetben nyilvános statisztika nem áll rendelkezésre, de a Magyar VADÁSZLAP 2011 augusztusi számában megjelent cikk szerint „A MÁV Zrt. szerelvényei évente átlagosan 120-150 állatot gázolnak el. Ennek 20-30 százaléka nagytestű háziállat, a többi vad.”

 – Azt kell mondanom, emelkedő tendenciáról kell beszélnünk a vadelütések számában. Ennek oka, hogy az évek során megnövekedett a nagyvadállomány, miként a gépjárművek száma is.

(KSH: 1989-ben 1,7 millió autó volt az országban, 2019-ben több min 3,8 millió.) Emellett folyamatosan bővül a közúthálózat, illetve az autók átlagsebessége is nő a technikai fejlődés és a jobb minőségű utak miatt – mondja az OMVV főmunkatársa.

De mi a teendője a gépkocsi vezetőjének vaddal való ütközés esetén?

– Mivel a vad- és gépjármű ütközés közúti balesetnek minősül, bekövetkezte után a rendőrséget kell értesíteni. Ugyancsak tájékoztatni kell a területileg illetékes vadászatra jogosultat, ezt azonban általában a rendőrség teszi meg, amelynek hivatalból van elérhetősége a vadgazdálkodóhoz.

Nem szabad elfelejteni, hogy a vad az állam tulajdona, amellyel a vadászatra jogosultak gazdálkodnak.

A Vadgazdálkodási törvény értelmében, miután az elejtett, jelen esetben elütött vad a vadásztársaság tulajdonába kerül, az ütközésből származó hús roncsolódása miatt a vadhúsból származó bevételtől elesik, emellett trófeás vad esetén, az agancs súlyának, formájának függvényében, a vadászatra jogosult további vadgazdálkodási és piaci értéket is veszít.

– A vadelütésből származó anyagi károk kapcsán azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak olyan esetek, mikor az ütközés után a vad elmenekül, és csak később pusztul el.

Ilyenkor a vadászatra jogosult nem tudja minden esetben egyértelműen megállapítani, hogy az utólag elpusztulva megtalált vadtest az elütés miatt halt bele sérüléseibe, netalán meg sem találják, és akad olyan autós is, aki a vadat elviszi a helyszínről

– vagyis a magyar jogrend szerint ellopja –; ezek mind további, a vadászatra jogosultat érő anyagi károk, amelyeknek megállapítása lehetetlen – ismerteti Földvári Attila.

A vadelütés-kezelésre hatékony megoldás a speciális a fényvisszaverő prizma kihelyezése, aminek jelentős az anyagi vonzata, és gyakorta lába kél, továbbá eredményesen lehet megelőzés szempontjából az úgynevezett texasi kapu, amelynek alkalmazása Magyarországon egyebek mellett szintén borsos költsége miatt még nem terjedt el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

A menetstabilitást is növeli

A mezőgazdasági erőgépek széles körén használt radiál gumiabroncsok zömét műanyag vázszövettel gyártják.

Bővített funkciókkal és megújult belső térrel érkezett meg a Steyr második generációs CVT traktorcsaládja

Új fülkekialakítással, átdolgozott formavilággal, újragondolt kezelőszervekkel és fejlett csatlakoztathatósági technológiával a Terrus CVT traktorok új generációja került a STEYR kínálatának csúcsára.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Mérésekre támaszkodnak

Szőlőben ritkán beszélünk öntözésről és fagyvédelemről, ezért volt érdekes az a bemutató, amit a Mikóczy család tatai ültetvényében rendeztek. A 28 hektáros terület nagyobb részét tavaly óta öntözik, és valamilyen fagyvédelmi megoldásra is szükség lenne a területen. Az idén is csak a késői fakadás mentette meg az érzékenyebb fajtákat a tavaszi fagytól.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.

Az év traktorát is hozzák Bábolnára

Egyebek mellett két MASSEY FERGUSON újdonsággal, FARMTECH pótkocsikkal, trágyaszóróval és precíziós kijuttatásra alkalmas KERTITOX permetező géppel érkezik a Bábolnai Gazdanapokra az Agro-Alfa Kft. szeptember 9-11-én.