Ötven éves a kertbarátok szövetsége

A kertbarát köröket országos szinten összefogó ernyőszervezet, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége (KKOSz–Kertszövetség) 1970-ben alakult meg, ma több mint 100 kertbarát kör tartozik hozzá. E körök évente több mint 1500 előadást, körülbelül 200 tanulmányi kirándulást, több mint 100 szakmai és metszési bemutatót és közel 100 terménybemutatót tartanak.

Az ünnepségen Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója azzal köszöntötte a résztvevőket, hogy az 1986-ban alapított múzeum 125 éve foglalkozik többi közt a szőlészet és a kertészet bemutatásával. Az ő életükben is nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, egyesületeknek és magánszemélyeknek, akik jelentős adományokkal járultak hozzá a múzeum működéséhez, gyarapították a gyűjteményét. A kertbarátok tevékenysége is túlmutat a termelésen, kertgondozáson, bemutatja a munka jelentőségét és a munka gyümölcsét, így példaadás, erkölcsi nevelés is, hangsúlyozta a főigazgató.

Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium Borászati és Kertészeti Főosztályának osztályvezetője

a kertészet előtt álló legfontosabb feladatnak nevezte az öntözés fejlesztését, valamint a jég, az eső és a fagy elleni védekezés megoldását.

A termesztési színvonalat növelni kell hazánkban, hogy versenyképes legyen a magyar kertészeti ágazat, és rövidíteni kell az ellátási láncot, hogy a fogyasztók változatos igényeire a leggyorsabb választ lehessen adni. A termesztőknek pedig össze is kell fogniuk, hogy együtt lépjenek fel a kereskedelemben. Köszöntője után miniszteri jubileumi oklevelet adott át a KKOSz elnökének, Szent-Miklóssy Ferencnek a szervezet 50 éves fennállásának alkalmából és miniszteri kitüntetéseket a mozgalomban régóta eredményesen dolgozó kertbarát köri vezetőknek.

A magyar kertbarát körök újjáélesztésében nagy szerepe volt Gyúró Ferencnek,

a volt Kertészeti Egyetem tanárának, aki már tanársegéd korától tartott előadásokat, bemutatókat a kertbarátoknak, majd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban dolgozva fűzte mind szorosabbra kapcsolatait az újonnan szerveződő kertbarát szakkörökkel, klubokkal. A baráti, szívélyes légkörű eseményekre elkísérte felesége is, aki a születésnapi ünnepségen emlékezett vissza azokra az évekre. Gyúró Ferenc 1970-ben lett az országos szervezet elnöke, és mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a programok megvalósítsák a kertbarátok jelmondatát: Kertészkedj, művelődj, barátkozz.

Szent-Miklóssy Ferenc arra emlékeztetett, hogy 1916-ban diósgyőri vasmunkások alapították meg a Közhasznú Kiskert Egyesületet, mert rájöttek: érdemes szervezetten, egymást segítve működni a kertkedvelőknek. A civil szervezetek felfutását az 1950-es években tiltás követte, még a kiskertegyesületek sem működhettek, elvették tőlük a földet. Az 1956-os forradalom után lehetett újra szakköröket alakítani, és a rendszerváltásig 300-350 kertbarát kör működött Magyarországon. Jó részük megmaradt azóta is, de sok megszűnt, azzal párhuzamosan, hogy eltűntek az Áfészek, ahol felvásárolták a kistermelők áruját.

Nagy jelentőségű volt 1989. áprilisában a kiadónk gondozásában ma is működő Kerti Kalendárium havilap elindítása, amely a kertészek és kertbarátok munkáját kívánja segíteni. Ennek alapító szerkesztője Székely József, alapító főszerkesztője Szent-Miklóssy Ferenc volt.

Az egyik legrégebbi kertbarát kör, az esztergom-szentgyörgymezei kör elnöke, Erős Miklós szerint biztos alapokat, hagyományokat ápolnak a kertbarátok,

Esztergomban 1895-ben alakult meg az olvasókör, gazdakör, és a kertbarátok máig megtartják a búzaszentelőket, aratóünnepeket.

Szüleink, nagyszüleink segítségével építettük újjá a hagyományokat, fogalmazott, most a fiataloknak kellene átadni azt a szellemiséget, amivel értékelni tudják a közös munka eredményét.