Back to top

A lovak viselkedésének megértése

Az előző cikkemben írtam a Monty Roberts-módszer egyik legfontosabb eleméről, a csatlakozásról. Most a lovak azon tulajdonságairól és adottságairól lesz szó, amelyet a lóval foglalkozó embereknek ismerni kell ahhoz, hogy „lószerűen” tudjanak bánni és kommunikálni a lovakkal.

A ló elsődleges célja az életben maradás. A túlélés magába foglalja a szaporodást, a táplálkozást és a ragadozók elkerülését. A természetes szelekció gondoskodik arról, hogy azok az egyedek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő túlélési képességekkel, nem tudnak alkalmazkodni, azok nem maradnak életben, így nem is örökítik tovább a gyengébb génállományt. A természetes szelekció eredménye, hogy csak a legjobb genetikájú egyedek maradtak fenn az idők során.

Fotó: Monos Gábor

A ménes

Annak érdekében, hogy a lovak túléljék a vándorlást a vadonban, családban, úgynevezett ménesben élnek. A ménes egyik nagy előnye a létszámban rejlik. Minél többen vannak, annál könnyebb elmenekülni a ragadozók elől.

Ez a szociális élettér a viselkedési szabályok és törvények szerint működik, amelyek betartásával a lovak ötven millió éve képesek túlélni a természetben.

A ménes vezetője az alfakanca. Ő az, aki felelős a ménesért, meghatározza a táplálkozó- és pihenőhelyeket. Ő neveli a növendék lovakat a ménes szabályai szerint, elfogadja a helyes viselkedést, a helytelent pedig korrigálja.

A lovak kommunikációja majdnem teljes egészében a testbeszédre épül. Ezt a nyelvet Monty „EQUUS”-nak nevezte el. A vadonban ez a kommunikáció nagyon ritkán jár hangjelzéssel, hiszen a túl hangos jelzés felhívná a ragadozó figyelmét.

Menekülés és támadás

A lovak prédaállatok, ezért veszély esetén a menekülés a legelső reakciójuk. Természetes körülmények között ösztönösen 600-800 métert menekülnek, majd megállnak, és újra megvizsgálják a helyzetüket. Ha már a veszély nem áll fenn, akkor fölösleges tovább futni és energiát felhasználni. Ha úgy értékelik, hogy menekülésre nincs lehetőségük, akkor a teljes ellenállást választják, minden testi adottságaikat felhasználva. Ezért nagyon fontos mindig figyelembe venni, hogy

a lónak legyen lehetősége a menekülésre, ha valami újat vagy félelmetest akarunk megmutatni, bemutatni.

Ez tulajdonság a háziasított lovaknál is megvan. Azt is szoktuk mondani, hogy a lovak „új fóbiásak”. Nagyon fontos észben tartanunk, hogy sohasem az ember dönti azt el, hogy mi az új és a félelmetes az adott ló számára.

Fotó: Pataky Kata

Reagáló állat

A lovak úgynevezett reagáló állatok. Ami azt jelenti, hogy csak a jelen pillanat létezik a számukra. A jövőbe egyáltalán nem képesek előre gondolkodni, tervezni, viszont minden, ami a múltban történt, azt képek formájában elraktározzák, és bármikor tudnak a jelenben lévő dolgokra a múltbeli tapasztalatok alapján reagálni. A lovak tehát képekben gondolkodnak, mivel nincs beszélt nyelvük. Temple Grandin állatviselkedés-kutató professzor, aki Asperger-szind­rómával született, számtalan könyvében és előadásában beszél arról, hogy mit jelent pontosan az, ha valaki képekben gondolkodik. Minden képhez tartozik egy pozitív vagy negatív asszociáció, amely eldönti az arra való reakciót. Az a tapasztalatom, hogy ha egy ló – az emberek által elfogadhatatlan – viselkedését korrigáljuk, legalább kétszer annyi alkalommal kell megismételni jól a kérést, mint ahányszor rosszul kérték tőle. Ezzel lehet azt elérni náluk, hogy egyáltalán elgondolkodjanak azon, ezúttal valami más­képp történhet.

Az energiamegőrzés

A lovak legelés útján jutnak táplálékhoz. Miután a fűnek nagyon alacsony az energiatartalma és tápértéke, ezért naponta 18 órát kellene legeléssel tölteniük ahhoz, hogy a szükséges energiát magukhoz vegyék. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy takarékoskodniuk kell az energiájukkal, a lehető legtöbbet kell abból megőrizniük.

A vadonban az a ló, amelyik nem takarékoskodik az energiájával, előbb-utóbb éhen hal, mert az elvesztegetett energia pótlása több időt vesz igénybe, mint amennyi a rendelkezésére áll.

Ezért a lovak mindig igyekeznek a lehető legkevesebb energiaráfordítással megoldani az eléjük állított feladatot. Ebből az következik, a mi feladatunk, hogy az általunk megfogalmazott célhoz vezető utat a lehető legkényelmesebbé alakítsuk a ló számára, ezáltal saját maga választja az általunk mutatott utat. Ennek értelmében a ló természetes jutalomnak tekinti a pihenést, míg a munkát használhatjuk negatív konzekvenciaként.

Kézből való etetés, jutalmazás

Szinte nem találkoztam olyan emberrel, aki ne akarta volna almával, répával jutalmazni, etetni a lovakat. A lótulajdonosok nagyon nagy része minden találkozáskor visz valamilyen jutalomfalatot a lovának, amit a tenyeréből ad neki oda. Ezzel azonban több probléma is felmerül. Nagyon fontos tény, hogy a ló nem ragadozó. Ezáltal nem kell neki sem levadászni, sem megőrizni a táplálékát. Elég, ha lehajol, és letépi a füvet. Így a táplálékhoz kapcsolódó ösztön egészen más, mint a ragadozók esetében. Tehát

az étel nem elsődleges jutalom.

Ahogy az előbb említettem, a lovak képekben gondolkodnak. Ha folyamatosan a kezünkből adunk valamilyen jutalmat, akkor az a kép raktározódik el a ló agyában, hogy az ember teste az étel egyik forrása. Számtalan lóhoz hívtak már, amelyik csipked, harap és semmilyen szintem sem tartja tiszteletben az ember személyes terét. Ez azért van, mert állandóan onnan jön a jutalomfalat. Arról nem is beszélve, hogy az emberhez kapcsolódó viszonyát az étel határozza meg, nem pedig a bizalom és a megbízható vezetői szerep.

Van olyan ló, amelyik igazán agresszív lesz a kézből etetés miatt, és vannak olyanok is, amelyek kevésbé, de én személy szerint egyáltalán nem javaslom ezt a fajta jutalmazást.

Az embernek téves elképzelése van arról, hogyha eteti a lovat, akkor a ló szeretni fogja. Ez sajnos egyáltalán nem igaz. A lovaknak megbízható és következetes vezető kell a biztonság mellett. Ezzel tudunk valódi partnerré válni. A répát, almát pedig érdemes vödörbe vagy etetőbe tenni, hogy a jutalomfalatot semmiképpen se az ember testéhez kösse. És sajnos az sem megoldás, hogy néha kap kézből falatot, néha meg nem. Ezt a lovak sajnos nem tudják differenciálni.

A nyomásba dőlés

A ló egy másik nagyon fontos, ösztönös válaszreakcióját is meg kell ismernünk, mert szinte minden kérésünket napi szinten meghatározza. Ez a nyomásba dőlési reflex. Ez azt jelenti, hogy ha a ló testét valahol nyomás éri, akkor a ló ennek a nyomásnak az irányába dől, nem pedig elmozdul attól. Ezt az az ösztön magyarázza, ami a ragadozó támadása esetén lép életbe. Ha a lovat a vadonban megtámadja egy ragadozó, és a farába csimpaszkodik, akkor ha a ló az azonnali menekülést választaná, a ragadozó a körmeivel kiszakítaná a ló bőrét, belső szerveit, így semmi esélye nem lenne a túlélésre.

Fotó: Pataky Kata

Ellenben, ha támadáskor a ló az őt érő húzásba/nyomásba beledől, akkor testének a súlyát használva esélye van ráülni a ragadozóra, és ha az fogást vált, akkor kihasználva a pillanatot, a ló elmenekülhet. Minél nagyobb fájdalommal jár a nyomás, a ló annál inkább beledől.

És minél nagyobb stresszhelyzetben éri őt nagy nyomás, annál kevésbé tud ellene mozdulni. Ha egy kiscsikót először próbálunk vezetni, és túl nagyot húzunk a kötőféken, akkor szinte teljesen biztos, hogy hátrahúzással reagál, gyakran hanyatt is veti magát, mert nem tudja, hogy a húzásra előre kellene mozdulni. De egy másik, nagyon egyszerű példa, amikor az első lovas felül a csikóra, és megpróbálja a lábai összezárásával elindítani a lovat. Erre majdnem minden ló megállással válaszol, nagyon sokszor szinte „lefagynak”. A zablára való „rádőlés” is emiatt kezdődik el, vagy kikötés esetén a klasszikus kötőfékszaggatás, amit addig húz hátrafelé a ló, amíg el nem szakad. Ha ez sikerül, akkor azonnali engedést kap a ló, ami megerősíti abban, hogy ezt kell csinálni. Természetesen meg lehet tanítani a lovakat arra, hogy a nyomás ellen mozduljanak. Monty Roberts egyik legfontosabb kiképző eszköze az úgynevezett kettős kötőfék, amelynek van egy olyan funkciója, hogy a ló orrán megfeszül egy plusz kötél, ami azonnal enged, ha a ló a nyomás felé lép és beleenged. Ha a kötőfék jól van felhelyezve, akkor semmilyen fájdalmat vagy sérülést nem okoz az állatnak. Számomra minden ló képzésénél nélkülözhetetlen eszköz. De a nyomásra való engedést a testük minden részén be kell gyakorolni mielőtt felülünk a hátukra.

És természetesen most is következetességre és türelemre van szükség ahhoz, hogy a lovat megtanítsuk az ösztönei ellen cselekedni.

A következő írásomban tovább ismerkedünk a ló látásával, az agyműködésük sajátosságaival és a tanulási mechanizmusokkal.

A szerző korábbi cikke elérhető ide kattintva.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar győzelem a lipicai kettesfogathajtó versenyen

Hétvégén Hölle Martin nyerte a kettesfogathajtók idei legrangosabb versenyét, sikerét pedig jó előjelnek tekinti a jövő évi világbajnokságra.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Őcsény lovasa nyerte a Nemzeti Vágtát

Németh János, Őcsény lovasa nyerte Galaxy nevű lovával a 15. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap a budapesti Hősök terén.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

Több mint húsz újabb Vágta-résztvevő

Zajlanak az Elővágták országszerte; vannak frissen debütáló és rutinos helyszínek egyaránt: legutóbb Abonyban, Belegrádon, Gyenesdiáson és Hosszúfalun rendezték meg a Nemzeti Vágta előfutamait.

Álmok nélkül nincsen siker! – Kelemen Zénó

Fiatal tehetségeket bemutató sorozatunkban ezúttal a galoppsport irányába tekintettünk, és Kelemen Zénó zsokéjelölttel beszélgettünk, aki 2017-ben került a zsokéiskolába, most Soltész András istállójában dolgozik. Azt vallja, hogy megpróbáltatások nélkül a sikernek nem is volna ennyire édes az íze, és minden eddigi győzelmének úgy örült, mintha az első lett volna.

Szállítási támogatás, előlegkifizetés, kárenyhítés

A tervek szerint október 3-9. között lehet majd benyújtani a kérelmeket a tömegtakarmányok szállítási költségeinek támogatására. Az aszálykárok enyhítését szolgáló intézkedés részleteiről a Magyar Államkincstár tájékoztatott.

Az olimpiai szereplés a hosszútávú célja a magyar díjugratóknak

Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke a közmédiának kijelentette: a díjugratóknál be kellett fejezniük az önámítást, hogy a válogatottnak legyen esélye kijutni a 2024-es párizsi olimpiára.