Back to top

A kukorica nem lesz mindig ilyen drága, a klíma viszont változik

Igazi kuriózummal szolgál idén a Bábolnai Gazdanapok fajtabemutatója, ahol a kukoricák mellett két nemesítőház cirokhibridjei is megtekinthetők.

A kísérletet szervező IKR Agrár szakemberei és a fajtatulajdonosok ezzel szeretnék felkelteni az érdeklődést és ráirányítani a figyelmet a növényben rejlő lehetőségekre. A cirok ugyanis rendelkezik minden olyan jó tulajdonsággal, ami miatt közkedvelt lehetne, mondta dr. Kiss Erzsébet, a fajtabemutató szakmai vezetője. De, mint hozzátette,

itthon egyelőre kevéssé bíznak benne a gazdák, pedig a szemescirok a humán táplálkozásban, a silócirok pedig a téli tömegtakarmány-előállításban vívhatna ki magának előkelő helyet.

Fotó: Kiss Gergő

Előbbiben szinte reneszánszát éli, a reformkonyha kedvelt alapanyaga lett, takarmányként pedig lassan a klimatikus viszonyok fogják rákényszeríteni a gazdákat termesztésére. Egyre több szakember felismeri, hogy helye van a vetésforgóban, mondja dr. Kiss Erzsébet, mert a kukoricánál igénytelenebb, sokkal jobban tűri a szárazságot, és a beltartalmi értékei is jobbak nála. Ha pedig megfelelő körülmények közé kerül, akkor a termése is versenyképes a kukoricáéval.

A legnagyobb választékkal a Lidea érkezett Bábolnára, a közelmúltban az Euralis Semences és a Caussade Semences Group összeolvadásával létrejött vállalat szakemberei – 3 kukoricahibrid mellett – 5 cirokhibridet állítottak kísérletbe. Ez a növény különleges helyet foglal el a cég portfóliójában, és nemcsak takarmányozási célú fajtáik vannak, hanem élelmiszernek, biogáznak vagy vegyipari alapanyag előállítására alkalmasak is. Az európai cirokterület ötödét, a hazainak 70 százalékát fedik le a fajtáik.

Farkas Ferenc cégvezető tájékoztatása szerint a Lidea cirokválasztéka a nagyon koraitól kezdve a korain át a középkorai hibridekig terjed, a Bábolnán bemutatottakat is így állították össze. Szerepelt a fajtasorban a nagyon korai ES Armorik és ES Arsky, a középkorai ES Foehn, a középkései ES Boreas és az ES Armelia. A nagyon koraiak 8-10, a középkoraiak hektáronként 10 tonna termést adnak. Mindegyik tanninmentes. A magyar piacon kizárólagos forgalmazókkal dolgoznak, így például az ES Foehn a KITE-é.

Farkas Ferenc szerint a termelők szívesen termesztettek volna eddig is cirkot, hiszen számos jó tulajdonsága mellett a kukoricánál kisebb az előállítási költsége. Hiányzott viszont a piaca, amit a Lidea azzal, hogy bevizsgálatta és elfogadtatta a takarmányiparral, most „mögé tett”.

Fotó: Kiss Gergő

Ha tehát valaki belevág a termesztésébe, el is tudja adni, nem lesz kizárólag a madáreleség piachoz volt kötve. A takarmányiparnak is jó, teszi hozzá Farkas Ferenc, mert olcsóbban megkapja, mint a kukoricát, aminél ráadásul magasabb a fehérjetartalma is. Minden adott lehetne tehát a felfutásához, azonban a jelenlegi magas árak miatt mindenki kukoricát akar termeszteni. Természetesen ők sem azt ajánlják, hogy olyan helyen termesszen valaki cirkot, ahol a kukorica 8-12 tonnára képes, de mivel soha nem tudhatjuk milyen évünk lesz, a biztonság kedvéért kerüljön a vetéstervbe cirok is, különösen a gyengébb adottságú területekre. Ahol a kukorica 4-6 tonnát tud, ott a cirok 6-8 tonnás termést ad. „És lehet, hogy kevesebbet kap érte a gazda, de kevesebb lesz a költsége is” – hangsúlyozta végül Farkas Ferenc.

Egy cirokhibridet mutatott be Bábolnán az idén 25 éves RWA Magyarország Kft. Szijártó Bálint ügyvezető tájékoztatása szerint fontos számukra, hogy az általuk képviselt genetikát, amelyek egyrészt saját előállításúak, illetve licenszek, minél több helyen bemutassák, ezért rendszeresen és több fajtabemutatón is részt vesznek.

A bábolnait azért kedvelik különösen, mert itt magas színvonalon tudják bemutatni újdonságaikat és a már bevált hibridjeiket.

Itt és most az RWA kizárólagos szemes cirok fajtáját, a Rosariót láthatjuk, amely egy könnyen termeszthető és betakarítható, narancssárga magvú hibrid. Jó adottságú területeken nagy termés várható tőle, jók a beltartalmi értékei és alacsony a tannintartalma. Kezdeti fejlődése gyors, megdőlésre nem hajlamos, helminthosporiumra, rozsdára, fuzáriumra nem érzékeny. Vetőmagját már 2 éve itthon termesztik, amit nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is forgalmaznak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakmáról közérthetően: Adorján János-díj 2021

A Magyar Mezőgazdaság hetilap, visszanyúlva a gyökereihez, 2018-ban első főszerkesztőnkről, Adorján Jánosról elnevezett díjat alapított, amit külső szerzőink közül az kaphat meg, akinek írását, szakmai tanácsait olvasóink hasznosnak, gazdálkodásukban hasznosíthatónak, informatívnak és közérthetően megfogalmazottnak ítélnek.

Elmúlt 30 évünk...

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett gálavacsorán köszönthettük a szaktárca és a szakmai szervezetek képviselőit, legfontosabb partnereinket, régi és új kollégáinkat.

Ideiglenesen leállította a termelést Románia legnagyobb műtrágyaüzeme a magas energiaárak miatt

Ideiglenesen leállította a termelést Románia legnagyobb műtrágyaüzeme, a Marosvásárhely határában levő Azomures a magas gáz- és villamosenergia-árak miatt - közölte hétfőn a vállalat.

Globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója

A BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék CO2-kibocsátásukat.

Fizetnének a takarónövények után a gazdáknak

Az Egyesült Királyság jövő évtől fizetne azoknak a gazdáknak, akik a talajvédelem jegyében télre ahelyett, hogy "csupaszon" hagynák a földjeiket, talajtakaró növényeket ültetnek.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.

Újdonságok a Horschtól

Schwandorfban mutatta be jövőre piacra kerülő gépújdonságait a Horsch. Repce-, napraforgó- és kukoricatarló ápolására, a szármaradványok talajba dolgozásának előkészítésére a duplatagolt késes száraprító hengerekből és háromsoros, rugós fogú mulcsrendező boronából álló Cultro TC késes hengercsaládot ajánlja a vállalat.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.