Back to top

A kukorica nem lesz mindig ilyen drága, a klíma viszont változik

Igazi kuriózummal szolgál idén a Bábolnai Gazdanapok fajtabemutatója, ahol a kukoricák mellett két nemesítőház cirokhibridjei is megtekinthetők.

A kísérletet szervező IKR Agrár szakemberei és a fajtatulajdonosok ezzel szeretnék felkelteni az érdeklődést és ráirányítani a figyelmet a növényben rejlő lehetőségekre. A cirok ugyanis rendelkezik minden olyan jó tulajdonsággal, ami miatt közkedvelt lehetne, mondta dr. Kiss Erzsébet, a fajtabemutató szakmai vezetője. De, mint hozzátette,

itthon egyelőre kevéssé bíznak benne a gazdák, pedig a szemescirok a humán táplálkozásban, a silócirok pedig a téli tömegtakarmány-előállításban vívhatna ki magának előkelő helyet.

Fotó: Kiss Gergő

Előbbiben szinte reneszánszát éli, a reformkonyha kedvelt alapanyaga lett, takarmányként pedig lassan a klimatikus viszonyok fogják rákényszeríteni a gazdákat termesztésére. Egyre több szakember felismeri, hogy helye van a vetésforgóban, mondja dr. Kiss Erzsébet, mert a kukoricánál igénytelenebb, sokkal jobban tűri a szárazságot, és a beltartalmi értékei is jobbak nála. Ha pedig megfelelő körülmények közé kerül, akkor a termése is versenyképes a kukoricáéval.

A legnagyobb választékkal a Lidea érkezett Bábolnára, a közelmúltban az Euralis Semences és a Caussade Semences Group összeolvadásával létrejött vállalat szakemberei – 3 kukoricahibrid mellett – 5 cirokhibridet állítottak kísérletbe. Ez a növény különleges helyet foglal el a cég portfóliójában, és nemcsak takarmányozási célú fajtáik vannak, hanem élelmiszernek, biogáznak vagy vegyipari alapanyag előállítására alkalmasak is. Az európai cirokterület ötödét, a hazainak 70 százalékát fedik le a fajtáik.

Farkas Ferenc cégvezető tájékoztatása szerint a Lidea cirokválasztéka a nagyon koraitól kezdve a korain át a középkorai hibridekig terjed, a Bábolnán bemutatottakat is így állították össze. Szerepelt a fajtasorban a nagyon korai ES Armorik és ES Arsky, a középkorai ES Foehn, a középkései ES Boreas és az ES Armelia. A nagyon koraiak 8-10, a középkoraiak hektáronként 10 tonna termést adnak. Mindegyik tanninmentes. A magyar piacon kizárólagos forgalmazókkal dolgoznak, így például az ES Foehn a KITE-é.

Farkas Ferenc szerint a termelők szívesen termesztettek volna eddig is cirkot, hiszen számos jó tulajdonsága mellett a kukoricánál kisebb az előállítási költsége. Hiányzott viszont a piaca, amit a Lidea azzal, hogy bevizsgálatta és elfogadtatta a takarmányiparral, most „mögé tett”.

Fotó: Kiss Gergő

Ha tehát valaki belevág a termesztésébe, el is tudja adni, nem lesz kizárólag a madáreleség piachoz volt kötve. A takarmányiparnak is jó, teszi hozzá Farkas Ferenc, mert olcsóbban megkapja, mint a kukoricát, aminél ráadásul magasabb a fehérjetartalma is. Minden adott lehetne tehát a felfutásához, azonban a jelenlegi magas árak miatt mindenki kukoricát akar termeszteni. Természetesen ők sem azt ajánlják, hogy olyan helyen termesszen valaki cirkot, ahol a kukorica 8-12 tonnára képes, de mivel soha nem tudhatjuk milyen évünk lesz, a biztonság kedvéért kerüljön a vetéstervbe cirok is, különösen a gyengébb adottságú területekre. Ahol a kukorica 4-6 tonnát tud, ott a cirok 6-8 tonnás termést ad. „És lehet, hogy kevesebbet kap érte a gazda, de kevesebb lesz a költsége is” – hangsúlyozta végül Farkas Ferenc.

Egy cirokhibridet mutatott be Bábolnán az idén 25 éves RWA Magyarország Kft. Szijártó Bálint ügyvezető tájékoztatása szerint fontos számukra, hogy az általuk képviselt genetikát, amelyek egyrészt saját előállításúak, illetve licenszek, minél több helyen bemutassák, ezért rendszeresen és több fajtabemutatón is részt vesznek.

A bábolnait azért kedvelik különösen, mert itt magas színvonalon tudják bemutatni újdonságaikat és a már bevált hibridjeiket.

Itt és most az RWA kizárólagos szemes cirok fajtáját, a Rosariót láthatjuk, amely egy könnyen termeszthető és betakarítható, narancssárga magvú hibrid. Jó adottságú területeken nagy termés várható tőle, jók a beltartalmi értékei és alacsony a tannintartalma. Kezdeti fejlődése gyors, megdőlésre nem hajlamos, helminthosporiumra, rozsdára, fuzáriumra nem érzékeny. Vetőmagját már 2 éve itthon termesztik, amit nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is forgalmaznak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Kamatozó nehézségek a malomiparban

Mit hozott a malmosok számára a bibliai mértékű aszály és a közelben zajló háború? Vajon ezek jelentik-e a legnagyobb veszélyt és nehézséget a gabonafeldolgozók számára, vagy jöhet még valami más, ami még sötétebbé teszi a fekete levest? Lakatos Zoltánt, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatóját, a Malmosok Szövetségének tiszteletbeli elnökét kérdeztük.

Hétszáz bejelentés egyetlen kárbecslőnek

Mintegy egymillió hektár szántóterületet érint az idei, rendkívüli aszály az országban. A szaktárca, illetve a veszélyhelyzeti operatív törzs több intézkedést is hozott már a gazdálkodók érdekében, egyebek mellett a kárelőleg eszközének alkalmazásával a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött.

Jól fejlődik a cukorrépa, de hiányolja az esőt

Svájcban ígéretesen kezdődött 2022 a cukorrépa-termesztés szempontjából. Az enyhe és száraz tél után a lehető legjobb körülmények között tudták elvetni a cukorrépát március második felében.

Spanyolország az ukrán gabona vasúti szállításának hatékonyságát teszteli

Spanyolország az ukrán gabona vasúti szállításának hatékonyságát teszteli egy 600 tonnás kukoricaszállítmánnyal, amely a tervek szerint szeptember elején érkezhet Barcelonába a lengyel-ukrán határról - jelentette be a spanyol közlekedési minisztérium szerdán.

Romániában 15-18 százalékkal alacsonyabb az idei búzatermés

Romániában 15-18 százalékkal alacsonyabb az idei búzatermés a tavalyihoz képest - jelentette ki Petre Daea román mezőgazdasági miniszter szerdán.

Drónozott növényvédelem

Előre menekülni a korszerűségbe – ez lehetne az évtized mottója a KITE Zrt. számára. Szakmai meggyőződésük szerint a növényvédelemben egyre több területen számíthatunk a drónok megjelenésére.

Értékelik a rendkívüli intézkedéseket a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter augusztus 1-jén. Növénytermesztőket és állattenyésztőket kérdeztünk: mivel tudnak és akarnak élni a lehetőségek közül.

A feketére művelt tábla veszélyes a talaj számára

Régen azt tanították, hogy a tarló akadályozza a talajművelést, el kell égetni, le kell forgatni. Évek teltek el mire megértette a szakma, hogy takaró, védőréteg nélkül nem lehet menni semmire. Pedig a hetvenes évek eleje, közepe nem volt olyan szélsőséges, mint a mostani.

Hitelmoratórium és kamattámogatás a gazdáknak

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.