Back to top

A történethez humor is kell

A velünk született adottságokat senki nem veheti el tőlünk. Valaki eltékozolja, más él Isten adta képességével. Tóth Gábort benső ösztöne vezérelte az állatok felé, irántuk való érdeklődése már gyermekkorában felébredt. S ha beszélni nem is tud velük, de olvas a jelzéseikből, amelyek mások számára fel sem tűnnek, vagy nem tulajdonítanak nekik jelentőséget.

A családi háznál mindig akadt valamilyen háziállat, de főként a madarak körül lehetett megtalálni a gyermek Tóth Gábort. Rendszerint a padláson kuporgott a galambok között, és édesanyja felszólítása ellenére mindig visszaszökött a gerlék közé. „Fel sem tűnt, mennyi időt töltök a madarak között, annyira lekötött a látványuk. Ez persze a tanulás rovására ment.

A tankönyvek helyett is inkább az ornitológiai szakkönyveket bújtam, és amelyekből rengeteg dolgot megtanultam a madarakról”– meséli gyermekkorából sarjadó állatszeretetét Tóth Gábor.

Fotó: Csatlós Norbert
Szakirányú végzettsége híján az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet állatházában kapott munkalehetőséget, aminek feltétele volt, hogy elvégezze a baromfi- és kisállattenyésztő szakmunkásképzőt. „Saját patkányt is tarthattam a munkahelyemen, ugyanis az intézetben a leselejtezett laboregerek, -patkányok gondozását is rám bízták. Ennek köszönhetem, hogy megismerkedhettem a solymászattal. Több solymász is kért az intézettől rágcsálókat a madaraik táplálására, ez pedig később odavezetett, hogy a Margit-szigeten tagja lettem egy solymász baráti közösségnek. Ott ismerkedtem meg solymász mesteremmel, és ösztönzésére elvégeztem a solymászathoz szükséges tanfolyamot és vadászvizsgát.”

A kényelmes munkahely idővel kevés fizetséggel szolgált, így éppen kapóra jött, hogy vadászattal foglalkozó lelkes fiatalokat kerestek a Budakeszi Vadasparkba.

Sikerrel jelentkezett, és olyannyira jól érezte magát, hogy a munkaidő után is sokáig a vadasparkban maradt, az otthon tartott görényeit, nyestjeit pedig rendszerint bevitte munkahelyére. A vadasparkban tudták, hogy jól ismeri a ragadozó madarakat, így később felkérték, tartson előadást a gyerekeknek ezekről az állatokról. A bemutatók hatalmas sikere megerősítette abban, hogy a továbbiakban ezzel szeretne foglalkozni. Időközben kiutazott Angliába, és solymászbemutatókon önkénteskedett. A szigetországban azt is megtapasztalta, hogy a természetcsatornák a legnézettebb tv adások, amiből arra következtetett, hogy a természettől eltávolodott emberek így szeretnék annak hiányát ellensúlyozni. Ezt bizonyította az is, hogy rendszerint tömegek érkeztek a solymászbemutatókra.

Fotó: Csatlós Norbert
Hazatérve is azt tapasztalta, hogy egyre nagyobb volt az igény a ragadozómadár-bemutatókra, de a törvény ezt nem engedélyezte. Olyannyira nem, hogy ezt a tevékenységet a vadasparkban is betiltotta a hatóság. Tóth Gábor ezért 2000-ben új utakra lépett.

Azon állataival vállalt fellépéseket, amelyekre nem vonatkozott a tilalom, emellett pedig kertgondozóként dolgozott.

Később solymász ismerősei által felkérték madaras bemutatók tartására a Börzsönyben, amiből végül hat évre szóló rendszeres előadássorozat lett, és ahol igen sok tapasztalatot szerzett az előadó-művészet területén. A felkérések szaporodtak, ezért egy céget létrehozva megalapította az Állati jó bemutatót!

„A mai napig az motivál, hogy megnevettethetem a közönséget, miközben tanulnak valamit a természetről, az állatokról. Azt hirdetem, hogy a természet itt van a szemünk előtt, csak meg kell látni. Ha valaki egy kicsit is figyel, rövid időn belül biztosan szemtanúja lesz valamilyen természeti történésnek” – véli Tóth Gábor.

„Kerek történeteimben a humorral próbálom még inkább elmélyíteni az ismereteket, a sorozatos „aha!” élményeken keresztül.

Fotó: Csatlós Norbert
Hitelességüket pedig az támasztja alá, hogy együtt élek ezekkel az állatokkal. Meséim sosem az állataimról szólnak, hanem az adott fajjal kapcsolatos tudnivalókat mondom el. Ez alól az egyik rókám képez csak kivételt, aki Richard Gere mellett a Rókavadászat című filmben szerepelt.”

Hogy egészen pontosak legyünk: kutyák, kecskék, mintegy 150 galamb, papagájok, kanárik, vándorsólyom, lugger-sólyom, virginiai uhu, maláj bagoly, erdei fülesbagoly, pettyes uhu, koiba kuvik, továbbá siklók, pitonok, 6 vadászgörény, 2 nyest, rókák, borz, egerek és patkányok alkotják Tóth Gábor állatait, de a későbbiekben már nem szándékozik bővíteni a repertoárt.

Az állatok egy részével rendszeresen fellép idősotthonokban, óvodákban, iskolákban, egyetemeken, az Erdővarázson és a FeHoVa-n, de szülinapokra is szokott meghívást kapni.

Egy kislány például 6-tól 12 éves koráig minden évben Tóth Gábor bemutatóját kérte az ünnepi zsúrjára.

Az Állati jó bemutatón többféle témát boncolgat. A 2003-ban összeállított Alkalmazkodás mesterei előadásában például a lakott területre beköltözött állatokat ismerteti. Elmeséli, miért keresik fel otthonainkat, és mit tegyünk abban az esetben, ha kénytelenek vagyunk együtt élni velük. Kiskerti ornitológia programjával pedig főként télen a házak között megjelenő énekesmadarak életébe nyújt betekintést, felhívja a figyelmet, mennyire fontos, hogy etetőt, itatót, odút helyezzünk ki apró, tollas madarainknak.

Fotó: Csatlós Norbert

Vele született képesség

A vadasparkban töltött éveit követően az intézmény vezetői kikérték Tóth Gábor véleményét is állataik bemutatásához. Elsőként a vadaspark hiúzát szerették volna betanítani különféle feladatokra. A konzultációk után megtörtént a hiúz idomítása, és igen szórakoztató bemutatók születtek. Később azzal keresték fel a szakembert, hogy a betanítás ellenére a hiúz nem hajlandó elvégezni a feladatokat. Tóth Gábor első gondolata a nagymacska elhízása volt, ám a gondozók elmondták, hogy az állatot kondicionálták. Ezt követően a szakember leült a hiúz ketrecéhez, és mintegy négy órán át figyelte, ahogyan alszik. Eközben egy lovas haladt el a vadaspark előtti úton. A sakálok, rókák figyelték a történést, nyüszítettek, ugráltak, míg a hiúz továbbra is aludt. Ekkor Gábor, kezén a solymászkesztyűvel – ami a madarak jutalmazása miatt erősen hússzagú – szélirányba állt a hiúzzal, és a nagymacska egyből felpattant helyéről. „Az állat süket volt. Ha látta, hogy a gondozók készülődnek a bemutatóhoz, ezáltal az etetéshez, hibátlan bemutatót tartott, ha viszont az előkészületeket nem a szeme előtt végezték, nem volt hajlandó elvégezni a feladatokat. Velem született képesség lehet, hogy az állat viselkedéséből és a közvetlen környezetében történő eseményekből összefüggéseket tudok levonni, ami már sok esetben felderítette a választ egy állat furcsa viselkedésére.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Elindult a világkiállítás jegyértékesítése

A világ tekintete szeptemberben Magyarországra összpontosul, ugyanis a vadászok, horgászok és természetszerető emberek számára megnyitja kapuit az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Számos egyedülálló program és látnivaló várja az érdeklődőket a HUNGEXPO területén, továbbá Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban, a rendezvény kiemelt helyszínein.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.

A hobbiállat kiválasztása - Kinek kit?

„Alig van ember, aki tudná melyik állatot ajánlatos és hálás feladat otthonában gondozni."

Új magyar találmány segít megelőzni a vadbaleseteket

Mágnessel rögzíthető az autó tetejére, 110 decibel feletti hangot ad ki.

Kutyaszőrből sapka, halpikkelyből órakijelző…

Az állati alapanyagok kapcsán főként olyan dolgokra gondolunk, mint a hús és a prém, melynek feldolgozását az állatok nem élik túl. De sok olyan állati kültakaró van, melyek változatos célokra felhasználhatók, és még az állatnak sem esik bántódása… Meg van olyan, aminél bántódása esik...

Segítsük a szívogató kártevők ellenségeit

A nyári meleg kedvez a rovarok fejlődésének, különösen a nagyon gyorsan szaporodó levéltetvek és az atkák keserítik meg a kertészkedők életét. Ezeknek a kártevőknek ilyenkor két hét sem kell egy újabb nemzedék kialakulásához. Hogyan vehetjük fel velük a harcot természetbarát módszerekkel?

Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

A klímaváltozásra reagálva "alakot változtatnak" egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat - állapították meg ausztrál tudósok.