Back to top

Csonthéjasok moníliás betegsége

A csonthéjasok moníliája valamennyi gyümölcsfán károsíthat, kártétele leggyakoribb a meggyen és a kajszin. A kórokozó a fák virágait, hajtásait, az 1-2 éves gallyakat, termőnyársakat, valamint a gyümölcsöket fertőzi. Virághervadást, hajtásszáradást, gyümölcsrothadást okozhat, de erősebb fertőzés esetén az idősebb ágrészek, termőnyársak is elpusztulhatnak.

A termésrothadás minden csonthéjas fajt fenyegeti, a betegség gyakori előfordulása miatt szükség van a rendszeres védekezésre, megelőzésre. A Monilinia nemzetségbe tartozó rokon moníliafajok közül az almatermésűeken és a csonthéjasokon a Monilinia fructigena, a csonthéjasokon a M. laxa, a birsen a M. linhartiana károsít.

A M. fructigena csak a fejlett, éredő gyümölcsökön jelenik meg gyümölcsrothadást okozva.

Gazdanövénye még a mogyoró, valamint elvétve a szőlőn és a fügén is megfigyelhető. A Monilinia laxa virágpusztulást és gyümölcsrothadást is okoz.

Cseresznyén ritkább a virágfertőzés, amitől a hajtás is elszárad

Kedvező körülmények között a kórokozó már piros bimbós állapottól fertőz. A virág- és hajtásfertőzés szempontjából a virágzáskori időjárás a döntő, a hűvös, csapadékos időjárás kedvez a fertőzésének. Miután a gomba bejutott a virágba, a virágkocsányon keresztül a hajtásban terjed tovább, hervadást, száradását okozva. Gyümölcsrothadás általában jégverés, gyümölcsrepedés után, illetve a tenyészidőszak során a rovarok (gyümölcsmolyok, cseresznyelégy) okozta sérüléseken keresztül indul.

A moníliás betegség a legnagyobb károkat a meggyen okozza, mert az sokkal érzékenyebb a fertőzésre, mint a többi csonthéjas. A kórokozó az előző évben megfertőzött, fákra száradt virágcsomókban, az elszáradt ágrészekben, valamint a gyümölcsmúmiákban telel.

Tavasszal, virágzás előtt tömegesen képződnek a széllel terjedő konídiumok (ivartalan szaporítóképletek), amelyek csapadékos időben a virágokon csíráznak.

A gyümölcsöt sebzésen keresztül fertőzi a monília
A fertőzés következtében a virágzás végén hirtelen elhalnak a virágok és hajtáscsúcsok, később a levelek és egész ágak is. Az elhalt virágok kocsányán és a csészelevelek tövében apró szürke penészpárnák láthatók. A beteg fák vesszőin, ágain rákos sebek alakulnak ki, innen terjed tovább a betegség a következő évben. A gyümölcsrothadás kisebb jelentőségű, mert a cseresznyelégy kisebb mértékben fordul elő a meggyen. A betegség különösen akkor terjed, ha a virágzás idején sok az eső. Nagy jelentőségű a moníliával szemben viszonylag ellenálló fajták használata, mint pl. Csengődi, Pipacs 1, Érdi bőtermő.

Cseresznyén rendszeres a moníliás gyümölcsrothadás, de az utóbbi években a virágszáradás is gyakoribb. A gyümölcsrothadás a cseresznyelégy okozta sebek, a jégverés, valamint az egyenetlen vízellátás miatt keletkezett gyümölcsrepedések következtében válik jelentőssé, az érő termésen vagy akár a szedést követően is.

A megtámadott gyümölcsön a seb körül egyre nagyobbodó, barna rothadás indul meg, a rothadó foltokon elszórtan apró okkersárga (M. fructigena) vagy szürke (M. laxa) penészpárnák alakulnak ki.

Amerikai barna rothadás

Az eddig károsító Monilinia gombafajok mellett
nálunk is megjelent a csonthéjasok amerikai barna rothadását okozó gombás betegsége, amit a M. fructicola okoz. Ez a kórokozó gomba rendkívül súlyos gyümölcskárosítóként szerepel az európai uniós és a magyar zárlati károsítók listáján. Hazánkban 2005-ben azonosították először. Különösen a csonthéjas gyümölcsfákra jelent veszélyt virág- és hajtáspusztulás, gyümölcsrothadás formájában. A többi moníliafajhoz hasonlóan az összes csonthéjas gyümölcsfajon előfordul, fertőzi a hajtást és a gyümölcsöt is. Jelentőségét tovább növeli, hogy az éretlen gyümölcsöket is képes megfertőzni, valamint az ép bőrszöveten is behatol az egészséges gyümölcsökbe, ahol gyorsabb lefolyású a betegség. A termésen az egész gyümölcsre kiterjedő, szürkés penészgyep jelenik meg. A gyümölcs száraz időben mumifikálódik, nedves időben gyorsan elrothad.

Az amerikai barna rothadás penészpárnái az egész gyümölcsöt beborítják

A fajták nagyobb repedési hajlama és a vékonyabb gyümölcshéj (pl. Stella) fokozott moníliaérzékenységgel jár.

Az őszibarackon a moníliás betegség elsősorban gyümölcsrothadással jár, súlyos kárt okozva. Jóval ritkábban ugyan, de előfordulhat virág- és hajtáspusztulás is. A gomba a gyümölcsmúmiákban, valamint a fertőzött gallyakban telel át. A gyümölcsök fertőzéséhez szükséges konídiumok 20 °C körüli hőmérsékleten, nagy páratartalomnál kezdenek kialakulni, és sebzéseken át fertőzik az érő gyümölcsöket. A seb körül kezdetben kör alakú világosbarna folt jelenik meg, majd körkörösen sárgásbarna penészpárnácskák képződnek rajta. Nedves időben a beteg gyümölcsök elrohadnak, száraz időben mumifikálódva a fán maradnak akár egy évig is, ahonnan tovább fertőznek. A nektarinfajták nagyobb moníliaérzékenysége a gyümölcshéj sérülékenységével magyarázható, ami az ágak dörzsölésekor, jégveréskor következik be.

A fertőzésre a lapos gyümölcsű, továbbá a fehér húsú fajták (pl. Champion, Springtime) is általában érzékenyebbek, mint a sárga húsúak.

Kajsziban a moníliás betegség fellépésére virágzáskor, illetve a termésérés időszakában kialakuló csapadékos, ködös időjárás esetén kell számítani. A többi csonthéjasnál gyakrabban, de a kajsziban virágzáskor csak az igen esős időben okoz kárt virágfertőzéssel, hajtásszáradással, moníliás ágfertőzéssel. Ilyen esetben a fás részek fertőzését szinte mindig mézgakiválás kíséri. Virágfertőzésre különösen fogékony pl. Mandulakajszi. A gyümölcsök túlnyomóan a szüret előtt, a cukortartalom növekedésével válnak fogékonnyá a fertőzésre.

A rothadás elsősorban a gyümölcsmolyok (barackmoly, keleti gyümölcsmoly) okozta sebektől vagy mechanikai sérüléseken keresztül indul. A sebek környékén a termés gyorsan barnul, rothad. A barnuló részeken a kórokozótól függően elszórtan apró egérszürke sztrómák vagy nagyobb okkersárga párnák alakulnak ki.

A fertőzött gyümölcsök nagy része lehullik, amelyek a fákon maradnak, összeaszalódva mumifikálódnak.

A szilva moníliás betegsége a szilván rendszeresen előfordul, a kórokozó itthon csak gyümölcsrothadást okoz. A szilva gyümölcsén mindkét Monilinia faj előfordul. A gyümölcsökön mindkettő külön-külön, vagy egymás mellett is megtalálható. A fertőzött gyümölcsök lehullanak vagy a fán maradva mumifikálódnak, belsejüket a gomba micéliuma teljesen átszövi. A kórokozók sebzéseken keresztül, elsősorban a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly berágása helyén jutnak be a gyümölcsbe. Gyümölcsérés idején a kórokozók a csoportban elhelyezkedő (túl sűrű, egymást érő) gyümölcsökbe az érintkezési felületeken seb nélkül jutnak tovább. A betegség megelőzésére elsősorban a kártevő rovarok elleni védekezés javasolható. A kórokozó a fás részekbe is behatol, ezzel részleges vagy teljes ágelhalást okozva. A kórokozó a fertőzött gallyakban és a gyümölcsmúmiákban telel át micéliumalakban.

Őszibarackon elsősorban a gyümölcs rothad a moníliafertőzés hatására

A fertőzést elősegíti a sérülékenyebb gyümölcshéj, a késői érés, valamint a túl sűrű, egymást érő gyümölcsök is.

A beteg gyümölcsöket rendszeresen szedjük fel a fák alól, mert ezzel is mérsékelhetjük a szilvamoly és a monília további károsítását.

Hogyan védekezzünk?

Új növények ültetésekor lehetőleg a betegségre kevésbé érzékeny fajtákat válasszunk. A metszéssel kialakított laza koronaforma elősegíti a lomb gyorsabb száradását, ezáltal megnehezíti a kórokozó fertőzését. A betegség elleni védekezés fontos része az őszi és kora tavaszi faápolás során a fertőzött ágrészek és a gyümölcsmúmiák eltávolítása, azonnali elégetése. Ez a mechanikai védekezés sokat segít a kórokozó megfékezésében, de a széllel is terjedő nagy mennyiségű szaporítóanyag miatt a monília elleni védekezésben elengedhetetlen a növényvédő szerek használata. Ezért ha a virágzás idején sok a csapadék, vagy ködös, párás az idő, a betegségre fogékony fajtákat 2-3 alkalommal (a virágzás elején, közepén és végén), a betegség ellen engedélyezett szerekkel permetezzük.

Általában ezek a szerek a méhekre nem veszélyesek, lehetőség szerint mégis szélcsendben és este, a méhek repülése után permetezzünk.

A tenyészidőszakban a gyümölcsmolyok elleni hatékony védekezéssel is csökkentjük a monília fertőzési lehetőségét. Ősszel és tavasszal a rügyfakadás előtt lemosó permetezést kell végezni réztartalmú szerekkel.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Eredetvédett vadkörtepálinka

A mai értelemben használt eredetvédelem kifejezést a francia borászok találták ki a filoxéravész után, alaptétele, hogy a bor minőségét elsősorban a termőhely határozza meg. Így a legkiválóbb termőhelyeken termelt borok viselhetik a megkülönböztető jelzést, ha megfelelnek a termelők által megfogalmazott rendkívül szigorú követelményeknek.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.

Keleti és nyugati ízek találkozója

Magyarország keleti és nyugati felének ízei találkoznak bennük – fogalmazta meg Lovászné Baranyi Magdolna a mottóját, ami alapján szörpnek és lekvárnak dolgozzák fel a gyümölcsöket, „ezerféle” módon. A jelmondat magyarázataként elmondta, hogy Debrecenből költözött zalai férjéhez, így találkoztak a különböző ízek, amelyek meghatározzák termékeiket.

A bodzafelvásárlók és -feldolgozók működését ellenőrizték a növényvédőszerekre fókuszálva

Az elmúlt hetekben kiemelt célellenőrzést végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Bács-Kiskun Megyei Rendőrkapitányság Keceli Rendőrőrse a Kecel térségében tevékenykedő bodzafelvásárlók és -feldolgozók telephelyein.

A kis tavak természetvédelmi szerepe

Magyarországon az emberek mintegy 70 százaléka városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként funkcionálnak, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

Bemutató Dalmandon és Nádudvaron

Idén sem változtatott a bevált hagyományon a KITE Zrt. Augusztus 31-én Dalmandon, szeptember 7-én pedig Nádudvaron tartottak fajtabemutatót szemes kukoricából, szemes cirokból, napraforgóból és szójából. Ebben az évben a dalmandi kísérlet sikeredett látványosabbra, attól és a megszokottól is elmaradtak egy kicsit a nádudvari látnivalók.

Immunerősítés ősszel

Ha ősz, akkor jöhet egy adag immunerősítés, hogy felkészülten nézzünk elébe a télen ránk váró kórokozók hadviselésének. Ez az időszak fantasztikus segítőket állít csatasorba a mi oldalunkon, érdemes közülük minél többel szövetkezni. És a hagyományosan bevált gyógynövények is jelentkeznek egy-egy bevetésre.