0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 8.

Szóra érdemesnek sem tartották az agráriumot a kancellárjelölti vitában

Németországban jövő héten parlamenti választások lesznek, és kiderül, ki lesz a következő kancellár a leköszönő Angela Merkel után. A három jelölt a minap már másodjára vitázott kamerák előtt, de az agrárium témája még csak szóba sem került, amit a gazdálkodók erősen sérelmeznek.

Nem vették jó néven a gazdák, hogy már a második kancellárjelölti vitán sem érezte szóra érdemesnek az agráriumot a három jelölt, az agrarheute.com portálon jelent meg ezzel kapcsolatban egy rövid hír és egy véleménycikk. A három jelölt – a zöldpárti Annalena Baerbock, az uniópártokat képviselő Armin Laschet és a szociáldemokrata Olaf Scholz – legutóbbi vitája az adócsaláshoz és a pénzmosáshoz való viszonyulás kérdésével kezdődött; aztán abban mindhárman egyetértettek, hogy a digitalizáció terén fel kell zárkózni;

az éghajlatváltozás elleni fellépésben viszont meglehetősen eltérő állásponton voltak.

Az agrárium pedig egyszerűen szóba sem került, egyedül Armin Laschet mondott valami olyasmit, hogy növelni kell a vidék vonzerejét.

Kire szavazzanak ezek után a gazdák? Németország újraegyesítése óta eddig tévés kancellárjelölti vita nélkül sem volt különösebben kérdés, hogy a konzervatív uniópártok a befutók a gazdatársadalomban, az idén azonban már egyáltalán nem ilyen egyértelmű a helyzet – fejti ki az agrarheute.com véleménycikkének szerzője, Simon Michel-Berger főszerkesztő. Mint írja,

a megingott bizalom oka pedig nem az, amit a tévés vita sugallt, hogy „nincs 4G mobilinternet minden tejeskanna mellett”, hanem sokkal inkább az, hogy olyan, a gazdaságok fennmaradását alapvetően meghatározó kérdések lógnak továbbra is a levegőben, mint a talajok nitrátterhelésének szabályozása, az átalányadózás reformja, vagy éppen a sokat vitatott beporzóvédelmi jogszabálycsomag.

Sok törzsszavazó biztosan elpártol a CDU/CSU-tól, véli.

Aztán hogy a végén mennyit számít majd a gazdatársadalom hangja a végső eredményben, nem tudni. Tekintettel arra, hogy menyire megcsappant a gazdálkodásból élők száma az utóbbi időkben, nem valószínű, hogy túl sokat, írja a szerző. Pedig – mint kifejti –

a vidéki térségekben még most is hatalmas erő rejlik, amit vétek nem kihasználni,

gondoljunk csak a nyári észak-németországi árvízre, és arra az összefogásra, amivel a gazdák egyből a bajba jutottak segítségére siettek.

És – függetlenül attól, hogy ki lesz a kancellár – muszáj, hogy a gazdatársadalom által őrzött értékek meghallgatásra találjanak a politikában.

Nélkülük ugyanis nehéz lenne kivitelezni bármelyik kancellárjelölt nagy terveit: a zöldek áttörését éppúgy, mint az ipari társadalom reformját, amit a szociáldemokrata és az uniópárti jelölt egyaránt hangoztatott – olvasható az agrarheute.com cikkében.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu