Back to top

A földművelés hivatás és életforma

Földművelők nélkül nem tudnánk mit tenni az asztalra, és a vidék sem lehetne teljes nélkülük. A paraszti társadalomnak is – amely kifejezés napjainkra igen pejoratívvá vált a köztudatban – alkalmazkodnia kellett a XXI. század modernizációjához, azonban mindeközben megőrizte tradícióit, és a természettől elidegeníthetetlenül kemény munkával dolgozik mindannyiunk élelmezéséért a földeken.

Munkájuknak és a társadalomban betöltött szerepüknek eredményeként nem csak az elődök, napjaink termelői is méltó módon kiérdemelték, hogy valamennyiükre megemlékezzünk egy emléknap alkalmából.

Az Országgyűlés 2018-ban döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István, az egykori „csizmás” földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítják.

Nagyatádi Szabó István, a "csizmás" miniszter alapította az első parasztpártot
Fotó: Wikipédia
Az emléknap története azonban ennél még régebbre nyúlik vissza, ugyanis néhai Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke, volt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és munkatársa, Petráss László már 2 évvel a parlamenti döntés előtt megkezdték a Földművesek Napjának a megszervezését. Nagyatádi Szabó István szülőhelyén, Csokonyavisontán 2016. október 29-én írták alá azt a szerződést, amelybe belefoglalták, hogy az első emléknapot 2017 szeptemberében „megfelelő külsőségek közepette, annak szándékával, hogy e napot hagyománnyá emeljék, megrendezik az első Földművesek Napját”.

A szerződés értelmében minden évben más település lett volna a rendezvény helyszíne, de a rendezés joga minden tizedik évben visszaszáll Csokonyavisonta önkormányzatára.

A szerződésnek megfelelően 2017-ben megtartották az első emléknapot, amelynek kiemelt üzenete volt a helyi gazdálkodók kitüntetése. Petráss László szerint nem a nagyüzemi, iparosodott gazdaságokat, hanem a kistelepüléseken élő őstermelőket, kisgazda-földműveseket, családi gazdaságokat illeti elsősorban kitüntetés, akik példaértékű munkát végeznek a nagyüzemi gazdaságok mellett, és „generációk óta hordozói a nemzetmegtartó erőnek”.

A 2018-ban hivatalosan is elfogadott országgyűlési határozat a következő indoklással iktatta be szeptember 17-ét a Földművesek Napjának:

„…az emberiség számára a kultúra és a civilizáció időszaka azzal egyidejűleg kezdődött meg, hogy az ember megtanult földet művelni. A földművelésnek a kezdetektől három alapvető eszköze van: a termőföld, az emberi munka és a hozzáadott tudás. […] A földműves verejtékes munkájával és a háborúban kiontott vérével kiszolgáltatottan is a haza szolgálatára állt”.

Mindezt szem előtt tartva, valamint kiállva a termőföldek igazságos elosztása mellett, Nagyatádi Szabó István megalapította az első országos parasztpártot. Politikai pályája során 1908-tól országgyűlési, 1920-tól nemzetgyűlési képviselő, 1918–1919-ben pedig az Országos Kisgazdapárt elnöke volt.

Ez idő alatt egyik legmeghatározóbb elért eredménye a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésről szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikk, ami a földtulajdoni viszonyok aránytalanságait, igazságtalanságait próbálta enyhíteni.

A reform a megművelhető területek 4 százalékát, a nagybirtokok jelentéktelen százalékát, a legnehezebben megművelhető területeket érintette, és a nagybirtokosok ellenállása miatt csak kis része valósulhatott meg. Ennek ellenére reményt adott arra, hogy az igazságosabb földtulajdoni viszonyok megvalósulhassanak.

A mintegy száz év alatt mit sem változott a földművelők szerepe, ellenben a környezet és a mezőgazdasági technológiák annál inkább.

A föld, amit művelnek, amellett hogy a munkát és a megélhetést jelenti számukra, ősi köteléket is egyben ember és természet között. Ez a hivatás és életforma nem mellékesen a nemzetgazdaság motorja egy olyan világban, ahol a népességrobbanás miatt az agrárium szerepe mindinkább felértékelődik.  Napjainkban a mezőgazdasági munkákat új kihívások nehezítik, gondoljunk csak a klímaváltozásból fakadó viszontagságos időjárás-változásra, az újabbnál újabb kártevőkre és betegségekre, vagy éppen a koronavírus-járvány okozta nehézségekre.

Azonban a ma földművese éppúgy állja a sarat, mint elődei tették azt, a nehéz időkben is talpon maradtak, élelmiszert termelve a nemzetnek. Tevékenységük és létük minden értelemben igazi nemzetmegtartó erőnek nevezhető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Október közepétől kezdődik a közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára.

Gazdafórum a Szigeti Farmon: terítéken a zöldítés

A Kalocsa melletti Szigeti Farmon tartott gazdafórum fő témái a közös agrárpolitika változásai voltak, élükön a zöld alapszabályokat (Zöld Felépítmény) tartalmazó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG), és az új elemként induló, önkéntes agro-ökológiai programokkal (AÖP). A szeptember végi tanácskozásra mintegy 90 helyi és dél-alföldi termelő érkezett.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Oktatási és kutatási magyar-üzbég együttműködés

A Taskenti Állami Agráregyetemmel korábban megkötött együttműködést erősítette meg Aziz Botirovich Voitov üzbég mezőgazdasági miniszter, és Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora a KÁN Egyetemi napokon, Kaposváron..

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.