Back to top

A jámbor óriás

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, furcsának, génmódosítottnak” nevezik. Pedig a túlizmoltság mindössze egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye; hazánkban még nagyon kevesen foglalkoznak vele.

A siklósi Faller Gábor gazdaságában 15 tenyészállat van. Ez elmondása szerint a teljes hazai törzsállomány.

Fotó: Fehér-Kék Belga Törzstenyészet

– Gyerekkori szerelem volt. Állattenyésztői és növénytermesztői végzettségem van, mindig szerettem a különleges állatokat. Az iskolában tanultunk a fehér-kék belgáról, és már akkor tudtam, egy nap majd ezekkel az állatokkal szeretnék foglalkozni. Hat évvel ezelőtt vásároltam az első tisztavérű tenyészbikámat, aki egy belga import volt. Az elmúlt években apránként növeltem az állományt. Először csak kereszteztünk: ezzel a fajtával más fajták húsformáit javítottuk. Az évek elteltével mertem csak belevágni a tisztavérű tenyésztésbe, mert ennek a fajtának a tartása komplikáltabb a császármetszés miatt, mint a többié. Jelenleg 15 tisztavérű állatom van, öt bika – kettő tenyész, három növendék – és tíz nőivarú, ezek között tehenek és üszők is akadnak – tudtuk meg a Baranya megyei Siklóson élő Faller Gábortól.

A borjún is azonnal megmutatkozik a fajtajelleg

A gazdaság fő profilja a növénytermesztés, az állat mondhatni mellékes, de szerinte az állattartás csak akkor éri meg, ha saját földdel rendelkezik az állattartó.

A családi gazdaságot jórészt ketten viszik a párjával. A fehér-kék belgák mellett még 70 más fajta marhát is tart.

Az 1970-es évek végén a kelet-közép-európai térségben először Magyarországon fedezték fel a fehér-kék belga húsmarha genetikai értékeit, két évtizeddel később ugyancsak hazánk élt elsőként az EU Phare program nyújtotta lehetőségekkel. Beültették az első embriókat és keresztezéseket végeztek. A Fehér-kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületét 1994-ben alapították meg, szoros együttműködést folytatnak a belga tenyésztőszervezetekkel. Genetikai munkákat a belga tapasztalatok alapján, a teljes kompatibilitás jegyében szervezik. Értékelési, bírálati rendszerüket átvették. Az egyesületet 1997-ben – a régióból ismét elsőként – a belgiumi székhelyű nemzetközi fajtaszövetség (BBI) kanadai közgyűlése Brazíliával együtt felvette tagjai (Belgium, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Németország, U.S.A., Kanada, Ausztrália) sorába.

A fehér-kék belga a culard jelleg genetikai rögzítése révén ma a világ legizmoltabb húsmarhája, fenotípusos szelekció eredménye – olvasható az egyesület honlapján. Fejlődése fiatal korban gyors, majd elhúzódó; teljes kifejlettségét 5 éves korára éri el. Egy fehér-kék bika a belga standard szerint egyéves korában 438,7 kilogramm, az üsző 370,2. Ötéves korukra
a súlyuk 1110, illetve 698,7 kilogramm lesz. A marmagasságuk egyévesen 117,7 és 114,8 centiméter, a négyéves korukra elért végleges marmagasságuk pedig 144, illetve 131,9 centiméter. A 480 kilogrammig hizlalt bikák vágási eredményei: hús 78,1 százalék – szemben a többi marhafajta hozzávetőleges 50 százalékával –, csont 13,4 százalék, faggyú és ín 7,5 százalék. A tisztavérű tenyésztésben a borjú szinte kizárólag császármetszéssel segíthető a világra, az egyszeri haszonállatelőállító keresztezés során az első keresztezett (F1) generáció születésénél nincs ellési probléma. Hiteles hazai adatok szerint 429 (különböző fajtáktól: holsteinfríz, finn ayrshire, magyar tarka, magyar szürke, lincoln red) keresztezésből született borjúnál 416 esetben nem lépett fel ellési komplikáció. Császármetszéses születés nem fordult elő.
– A borjút császármetszéssel kell világra segíteni. Nagy probléma, hogy Magyarországon nagyon kevés olyan állatorvos van, aki szívesen végrehajtja ezt a műtétet.

Hozzám több mint kétszáz kilométerről jönnek, amikor szükség van a szakértelmükre. A tisztavérű tenyésztésről kijelenthetjük, császármetszéssel történik. Az állat felépítése, a túlizmoltság miatt a szülőcsatorna elvékonyodott, kockázatos a borjút természetes úton megelletni. Igaz, van olyan tehenem, amely tavaly így ellett, de ez egy nem tervezett eset volt, nem tesszük ki veszélynek sem a tehén, sem a borjú életét. Minden műveletet beleszámolva másfél óra alatt végez az orvos. A tehenet a bal oldalán, a borda és a comb között vágják fel, helyi érzéstelenítéssel. Pontosan 270 napra császározunk, rendszerezett a folyamat. Egy tehenet a hazai gyakorlat szerint legfeljebb négyszer császározzák, Belgiumban akár nyolcszor is – részletezte Faller Gábor.

A világra jött borjak 43-46 kilogrammal születnek átlagban, de Faller Gábor tenyésztőnél született már 70 kilós borjú is. Ikerellés nagyon kevés van, mindössze 2-3 százalék.

A siklósi gazdaságban hagyományosan bikával történik a megtermékenyítés. Figyelik, mikor ivarzanak a tehenek, melyiket mikor ugorta a bika. A keresztezés azért kap nagy hangsúlyt, mert a fehér-kék belga nagyon jól örökíti a formát, de az sem mellékes, hogy ez esetben nincs szükség császármetszésre. Az ilyen borjak sokkal jobb hízóalapanyagok továbbtartásra, jobban kedvelik a vágóhidak. A húsa szinte faggyúmentes, krémes, kalóriaszegény, kevesebb koleszterin van benne, mint 100 gramm csirkehúsban. Hazánkban nem lehet kapni ilyen húst a kereskedelemben, Belgiumban pedig szinte csak ilyet árulnak. Faller Gáborék ugyan tenyészállatokat nevelnek, időnként azonban saját célra, vagy étteremnek szoktak vágni. A visszajelzések rendszerint azonosak: még soha nem ettek ilyen finom marhahúst.

Néha csak egész rövid ideig elég a tehén teje a borjú számára
Néha csak egész rövid ideig elég a tehén teje a borjú számára

– Az egyik növendék bikám most van STV-teljesítményvizsgálaton, hogy tenyészbikának minősíthessék.

Ilyenkor van egy minimum három hónapos hizlalási ciklus – lemérik például hat hónapos korában, majd kilenc hónaposan. A teljesítményvizsga minimum 3, maximum 6 hónapig tarthat. Kiszámolják a napi súlygyarapodását, megmérik a marmagasságát, nézik a lábszerkezetét, spermát vesznek tőle, tehát sok tényezőt figyelembe véve hoznak döntést. Magyarországon még nagyon kevés található ebből a fajtából, kijelenthetjük, hogy a hazai törzsállomány nálam van. Laborban vizsgálják a bika DNS-ét, az anyai és az apai vonalat. Hazánkban talán 30-35 tisztavérű fehér-kék belga van. 2020-ban 18 ezer adag sperma fogyott, ennyire felkapott lett keresztezésben. Tejelő telepek is elkezdték ezzel a fajtával rakatni az állatokat, mert rájöttek, hogy a borjú így piacképesebb, és annyira jó befejező keresztezésre, hogy ezáltal a húspénz is több – ismerteti.

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, undorítónak, génmódosítottnak” nevezik.

Faller Gábor állatai mindig nagy sikert aratnak a rendezvényeken
Faller Gábor állatai mindig nagy sikert aratnak a rendezvényeken
Faller Gábor ilyenkor szóba elegyedik az illetőkkel, és elmondja, hogy ez egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye, a legjobb gént csak a legjobb génnel vitték tovább. A cél az volt, hogy rögzítsék a fajtánál a duplafarúságot, a véletlen során jött létre a ma látható forma. A magyarázat a miosztatin génben rejlik, ami a vázizmokban található, szabályozza az izomszövet növekedését, de ha nincs jelen, vagy blokkolt a működése, az izmok jelentősen nagyobbra nőhetnek. Ez az állat nem igényel speciális táplálást, ugyanazt eszi és ugyanannyit, mint a többi marha: nyáron legelnek, télen silót, cukorrépa-szeletet, szénát, a bikák kiegészítésként granulált tápot kapnak, a teheneknek pedig ellés után adnak kiegészítést. A tehén, mivel húsfajta, nagyon kevés tejet ad, sokszor a borjú felneveléséhez sem elegendőt. A siklósi gazda szerint a nehézségek miatt a tisztavérű tenyésztés nem lesz tömeges Magyarországon, a keresztezés viszont biztosan fellendül.

Drága állatokról beszélünk, egy tehén vagy bika másfél-kétmillió forint, de Belgiumban tud olyan állatról, amelyért 30 ezer eurót is elkérnek.

A fehér-kék belga a tiszteletet parancsoló megjelenése ellenére kezes, barátságos, az egytonnás Asterix nevű tenyészbika kutyamódra barátkozik az emberekkel, a hátára is fel lehet ülni, mesélte a gazdájuk. Magunk is megnézhetjük Faller Gábor fehér-kék belgáit, leghamarabb szeptember 23–25. között Hódmezővásárhelyen, az állattenyésztési napokon.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Múlt, jelen és jövő OMÉK 2021.

Az ország legnagyobb termelői piacán egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a tolongás. Ami persze nem csoda, hisz finomabbnál finomabb élelmiszereket hoztak a kiállítók a standokra, a gyerekek megcsodálhatták őshonos haszonállatainkat, a felnőtteknek pedig egyebek mellett szemináriumokat tartottak borról, sörről, pezsgőről… Mindez pedig mosolyt csalt az emberek arcára.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

Gímtrófeák a Károlyi-kastély parkjában

Tizenkettedik alkalommal tartott mustrát az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a bőgési szezonban terítékre került gímszarvas bika trófeák bemutatására. A Hegyközi Erdészet által szervezett programnak Füzérradvány, a megújult Károlyi-kastély parkja adott helyet.