Back to top

Mártély napjainkban

Magas lábakon álló üdülőházak, művészeti táborok, strandolás, horgászat, káprázatos természeti kincsek – mindez egy helyen, a Csongrád-Csanád megyei Mártély község közvetlen közelében. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelője, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Tisza bal partján helyezkedik el 2260 hektáros területével.

Mivel a Tisza hullámterében fekszik, a folyó vízjárása a terület állapotát, növény- és állatvilágát és hasznosítását is döntően befolyásolja. A térség felszínének kialakításában a Tisza játszott döntő szerepet, hiszen évszázadokon keresztül elöntötte az egész vidéket. A gazdálkodás és a hajózás biztonságossá tétele érdekében végzett szabályozás során az 1890-es évekre a Csongrád és Szeged között húzódó 105,5 kilométer eredeti hosszúságú medret 7 átvágással 72,4 kilométernyire rövidítették.

A szabályozási munkák tulajdonképpen egy új folyót teremtettek.

A mesterségesen létesített gátakon kívülre rekedt egykori vadvizek világa kultúrtájjá szelídült. A folyó és a gátak között, az úgynevezett hullámtéren egy új, sajátságosan Tisza menti táj született – tudjuk meg a nemzeti park ismertetőjéből.

– Nyolc éve vagyok természetvédelmi őr, de a mártélyi hullámteret gyerekkorom óta ismerem. A kirándulók számára talán a leglátványosabbak a madarak, a figyelmesebb szemlélődő réti sast láthat, a strandtól hozzávetőleg ötszáz méterre fészkel egy pár. Az Alsó-Tisza mentének különlegességei a barna kányák, a teljes magyarországi állomány 10 százaléka, 17-18 pár itt él. Nagy szerencsével a rendkívül óvatos, az embert kerülő fekete gólyákat is meg lehet pillantani. A ritka madarakon túl víziszár­nyasok is szép számmal vannak, a mártélyi holtágra járnak táplálkozni – tudtuk meg Albert András természetvédelmi őrtől.

Az ember beavatkozik a körforgásba, aztán elégedetlen a végeredménnyel.

Albert András és állandó munkatársa, Maxi
Albert András és állandó munkatársa, Maxi
Mártély, a holtág és az üdülőterület a fürdőzők, horgászok, kirándulók, pihenni vágyók, a természet csendjét élvezők, festő- és fotóművészek kedvelt célpontja. Rengeteg igény, ami nehéz feladat elé állítja az embert és – már ha mondhatunk ilyet – természetet egyaránt. A balatoni életérzésre vágyó nyaralók és a pecások bosszankodva konstatálják, ha egy-egy szezonban a védett rucaöröm, vagy sulyom borítja a holtágat. A rövid távú érdekeket szem előtt tartó emberek, akik ma szeretnének horgászni, vagy fürdőzni, nem feltétlenül értik, miért védett, mikor milliószámra található, másrészt azzal sincsenek teljesen tisztában, hogy mindez jórészt az emberi tevékenység következménye.

– Ez egy növényi életközösség, melyben egy önálló, összetett élővilág él. Ugyanakkor valóban nem természetes, hogy egy vízben ennyi felszínen úszó hínár legyen. Ez mindig a víz pillanatnyi kémiai összetételétől függ. Az üdülőtelep szennyvize évtizedekig tisztítatlanul ment a holtágba.

Mártély település szenny­vize ugyan tisztítva érkezik, de erős illúzió azt gondolni, hogy ez ivóvíz tisztaságú.

A horgászok a jó fogás reményében igen sok kiló kukoricát beletesznek a vízbe, ez is egyfajta szervesanyag-terhelés. Ahogy az is, hogy ahol műtrágyázzák a földeket, az bekerül a Tiszába, a műtrágyás Tisza-víz pedig ide, a holtágba. Emberi tevékenység nélkül valószínűleg sokkal kiegyensúlyozottabb lenne az itteni környezet is. A holtág mesterségesen kapja a pótlást a folyóból, a vizet nyáron öntözésre is használják. Azaz a nyári pótlás az egyébként is a szerves anyagban dúsabb Tiszából érkezik, tehát az emberi tevékenység újratermeli a problémát. A hidro­bo­tanikusok arra is rávilágí­tottak, hogy a felszíni hínárvegetációnak, elsősorban a rucaörömnek a feldúsulása a víz ionkon­cent­rációával függ össze. A környékben, a mentett oldalon igen sok szikes terület van, ahol magnéziumos és nátriumsós talajok vannak. Belvizes évben a rendszer megfordul, a belvizet kezdik a holtágba szivattyúzni, tehát feldúsítják az ionkoncentrációt. Ez az egész tehát egy rendkívül összetett helyzet, aminek nehéz a megoldása.

A szürke marhák az ártéri mocsárrét élőhely-rekonstrukcióját végzik. Számukra ez egyszerűen annyi: legelnek. A fás szárú inváziós növényzet visszaszorítására ez a legjobb módszer
A szürke marhák az ártéri mocsárrét élőhely-rekonstrukcióját végzik. Számukra ez egyszerűen annyi: legelnek. A fás szárú inváziós növényzet visszaszorítására ez a legjobb módszer

Egyelőre csak annyit tehetünk, hogy együtt élünk vele – mutatott rá az összefüggésekre a nemzeti park szakembere.

A felszaporodott növényzetet bizonyos feltételek mellett, hatósági engedély birtokában, mechanikusan ki lehet kotorni, de ez igen aprólékos munka. Korábban volt próbálkozás, hogy a partra kotort, kiszáradt növényzetet a gazdák elvihették volna zöldtrágyának. Külföldön erre számos példát lehet látni, Mártélyon még – talán mert szokatlan, ismeretlen a mód­szer – információink szerint nem mutatkozott rá jelentős érdeklődés.

A Mártélyi Tájvédelmi Körzet idén pontosan 50 éves. Albert András jubileumra készített összefoglalójából megtudhatjuk, hogy a folyószabályozás sajátosan magyar tájtípust hozott létre a hullámtérben. A körzet egyik feladata – a Tiszaszabályozás szabadtéri emlékmúzeumaként – ennek megőrzése. A terület ideális a célra. Bár a lecsapolás, folyószabályozás következtében az alföldi vizes élőhelyek 90 százaléka eltűnt, az árvízvédelmi gát Mártélynál kissé távolabb helyezkedik el a folyótól, így a kisebb emberi zavarásnak köszönhetően számos ritka, háborítatlanságot igénylő állatfaj talál itt otthonra. A nagy kiterjedésű és összefüggő hullámtérben régebben virágzott a fokgazdálkodás, óriási volt a halbőség, és gazdagon teremtek a Tisza által öntözött ártéri gyümölcsösök. Mindez meghatározta Hódmezővásárhely és a tágabb környék lakosságának mindennapjait. Különösen a ’80 - as évektől figyelhető meg, hogy legeltetés és művelés nélkül a hullámteret benövik az agresszívan terjedő fásszárú növények. Ez a folyamat, ha nem avatkozunk be, el fogja tüntetni a vizek levezetésében és tárolásában fontos szerepet játszó hullámtéri medreket. Sajnos mindezek hatására a terület élővilága is szegényedett. A kedvezőtlen folyamatok megállítására olyan lépéseket kellett kidolgoznia a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak, amelyek a természetvédelem, az árvízvédelem és az erdőgazdálkodás érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Egy 2017-ben indult KEHOP projekt fő célja, hogy minél hosszabb ideig, szabályozható módon sikerüljön vizet juttatni a hullámtéri fok- és mederhálózatba.

MMG Direkt

Az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum által szervezett OMÉK a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar seregszemléje és a magyar vidék bemutatkozása a fővárosban. Ondré Péterrel, az Agrármarketing Centrum ügyvezetőjével beszélgetett az idei kiállítás részleteiről Sári Enikő a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója. Ondré Péter kiemelte: fontos, hogy az OMÉK-on való találkozások, a szakmai fórum mellett láthatóvá tegyék a vidék erejét és széles körben bemutassák, hol tart most a magyar agárirum. Másrészt fogyasztásösztönző kampányaik fontos része a tudatos vásárlásra való figyelemfelhívás és edukáció is, így számos ízletes közönségprogrammal is várják a látogatókat.

MMG - Direkt | OMÉK 2021 – A magyar föld legjava | Ondré Péter, ügyvezető, AMC

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Talajtakaró fólia helyett lebomló papír

Bizonyos kertészeti kultúrákban úgyszólván nélkülözhetetlenek a különféle talajtakaró fóliák: segítenek visszaszorítani a gyomokat, hamarabb melegszik fel alattuk a talaj, és a párolgási veszteség is kevesebb a takart felületeken. Nem lebomló voltuk miatt azonban rengeteg fejtörést is okoznak a műanyag fóliák. Németországban ígéretes kísérletek zajlanak a papír alapú helyettesítő termékekkel.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Önkéntes szemétszedésen az ÉSZAKERDŐ központi dolgozói

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is csatlakozott az ország legnagyobb önkéntes mozgalmához. Ezekben a napokban már kilencedik alkalommal bonyolítják le a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” hulladékgyűjtő akciót. Az erdőgazdaság központjában adminisztratív munkát végző munkatársak Miskolc Pereces városrésze melletti erdőt tisztították meg, kedden. Ez a terület a Lillafüredi Erdészet kezelésében van.

Gatyáskuvik tévedt Magyarországra

Magyarországon rendkívül ritkán megfigyelhető gatyáskuvikot (Aegolius funereus) gyűrűztek Szeged mellett, a Fehér-tónál kedden reggel - tájékoztatta a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára az MTI-t.

Somogy zöld szíve

A megfejthetetlen eredetű Kaszó elnevezés egy települést, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, az ország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdejét, ezerszínű, páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget jelöl. De jelent még egy állami erdőgazdaságot is, amely az itt zajló tevékenységeket összefogja.

Megbírságolták a székelyudvarhelyi "ribizlibánya" működtetőjét

Ötvenezer lejes (3,6 millió forint) bírságot rótt ki a romániai Környezetvédelmi Őrség arra a cégre, amely ribizliültetvény számára engedélyeztetett teraszosítási munkálatokat Székelyudvarhely határában, a valóságban azonban sódert bányászott a területről.

Horgásznak köszönheti életét egy dámbika

Part menti növényzetbe akadt dámszarvas bikát mentett ki egy horgász a Hármas-Körösnél. Az állat megpróbált kiszabadulni, de nem sikerült neki. Az állatmentővé avanzsáló pecás egy vadász ismerősétől telefonon kért segítséget.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

Növényeket telepítettek a súlyosan károsodott területre

Megkezdődött a természetvédelmi oltalom alatt álló növények visszatelepítése a Ráckevei Soroksári-Duna-ágon Szigetszentmiklósnál a korábban olajszennyeződéssel károsított területen – közölte Nagy István agrárminiszter.