Back to top

Megnyílt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Pontosan ötven évvel ezelőtt rendezett hazánk vadászati kiállítást Budapesten. Ennyi idő távlatából most, szeptember 25-én a megújult Hungexpón ismét megnyitotta kapuit az „Egy a Természettel” világkiállítás. A rendezvény nem csupán a vadászatról szól, hanem az ember és természet harmóniájáról a fenntarthatóság szellemében.

A megnyitó díszceremónia vadászkürt köszöntőszignállal vette kezdetét, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében elmondta, a világkiállítást csak nagyszabású keretek között lehetett megszervezni, mert így méltó a magyarság keleti örökségéből eredő, Közép-Európában kiteljesedett vadászati kultúrájához.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Magyarországon megközelítőleg 70 ezren vadásznak, 700 ezren horgásznak, emellett sportlövők, íjászok, vadászkutyások és lovasok tevékenykednek országszerte, akiknek a családjaival együttvéve a nemzet egynegyede tartozik ebbe a közösségbe. Nem véletlen, hogy a világkiállítás valamennyi természethez kötődő szegmenset megjelenteti, ugyanis a teljességre törekvő programkínálatban helyt kapott a tudománytól kezdve a gasztronómián és megannyi sporttevékenységen át a művészetekig minden, ami a vadászathoz kapcsolódik – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Ugyanakkor sajnálattal megjegyezte a média demagóg vadászatellenességét, a környezetvédők mellett pedig megjelentek az emberellenességbe hajló ökoterroristák, akik természetellenes dolgokat népszerűsítenek – „Pedig a magyar vadászati törvény talán a legjobb a világon” – fogalmazott Semjén Zsolt.

A világkiállításnak küldetése megmutatni, hogy a vadászati kultúra az emberi természetből fakadó, különleges jelenség.

Hiszen az ember a megjelenése óta vadászik, és napjainkban már fenntarthatatlan lenne a természet egyensúlya, a mezőgazdaság, az élővilág sokfélesége vadgazdálkodás nélkül. Ismertette, a tapasztalatok szerint, ha a világ számos pontján felhagynak a vadászattal, azzal az állatvilág pusztulni kezd, viszont ahol fejlesztik, ott a vadállomány mennyiségében és minőségében is gyarapodik.

Végezetül Semjén Zsolt közölte,, a fenntarthatóság szellemében, a rendezvény végével a kiállítás minden eleme a fővárost gazdagítja majd.   

A világkiállítás a szervezők számítása szerint legalább 1 millió vendéget fogad október 14-ig, a rendezvény végéig.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A világkiállítás tehát megnyitotta kapuit a nemzeti színű szalag átvágásával, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács elnöke, Habsburg-Lotharingia Károly főherceg, a világkiállítás fővédnöke és Kovács Zoltán, a vadászati világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos vágott át.

A Hungexpó megújult pavilonjaiban megjelenik a Központi Magyar Kiállítás, ahol látványos és élménygazdag sétát tehetünk a magyar vadásztörténelemben, láthatjuk Európa vadászható vadjait, azokról készült rövid, ismertető kisfilmeket, valamint hazánk kiemelkedő vadászairól is mély ismereteket szerezhetünk.

A Hagyományos Vadászati módok Csarnokában az elöltöltős fegyverekkel ismerkedhetünk meg, de sólymász- és íjászbemutatókon is részt vehetnek az érdeklődők. A vízi világ szerelmeseinek külön pavilon áll rendelkezésre, melyben egy grandiózus akvárium ismerteti egyebek mellett a természetes vizeinkben megtalálható halfajainkat. Nagyszabású trófea- és preparátum-kiállításban is gyönyörködhetünk több mint 4200 négyzetméteren, melyek a világ minden tájáról érkeztek.  

És ha már nemzetköziség, a központi pavilonban egyetlen sétával bejárható a nagyvilág. Horvátországtól egészen Japánig érkeztek kiállítói országok, szakmai és nemzetközi szervezetek. És a leírtak csupán egy apró szelete mindannak, amit ez a letisztult, XXI. századi, mégis hagyományőrző, mintegy 1500 programot kínáló világkiállítás nyújt a kilátogatóknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Szabó Kriszta: Az Unikornis Lovarda vezetője

Decemberben indult sorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akik a háttérből segítik a versenyek problémamentes lebonyolítását, illetve munkájuk elismerésre méltó és szeretnénk, ha jobban megismernék őket. Interjúalanyunk ezúttal a pilisjász­fa­lui Unikornis Lovardát vezető Szabó Kriszta.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Flormart: elmarad a februári különkiadás

Bár a rendhagyó időpontra, február 9-11-re tervezett Flormart Special Edition szakember-találkozót törölték szervezők, a 2022. szeptember 21-23-ai kiállítást és vásárt a szervezők reményei szerint már személyes jelenlét mellett tarthatják meg.

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

Megtartani minden áron - Párizsi Mezőgazdasági Kiállítás 2022

A szervezők úgy döntöttek, hogy a 2022-es SIA mezőgazdasági kiállítást az eredetileg tervezett időpontban, 2022. február 26. és március 6. között, a COVID helyzet ellenére is megtartják.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Miért együnk hazai halat?

A halételek remek élettani hatásait számos tanulmány alátámasztja. A hazai halfogyasztás mégis inkább az ünnepek és nyaralás környékére korlátozódik. Miért érdemes egész évben a mindennapi receptjeink közé is felvenni a halat? Milyen minőségűek a hazai halak, és melyek a legkedveltebb fajok? Hogyan épül fel a hazai haltenyésztés?

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.