Back to top

Díjátadással, konferenciával ünnepelték az állattenyésztés napját

Eddig feloldatlan ellentétekről, fölöslegesnek tűnő vállalásokról is szó esett ma az állattenyésztők napja alkalmából rendezett eseményen. Kiderült: a szakma szereplői bíznak a jövőben, ehhez azonban összefogásra és segítségre is szükségük lesz.

Dr. Estók János
Dr. Estók János
Fotó: AMC/Szilágyi Áron
A rendezvény a legjobb helyen van, hagyományt kell teremteni abból, hogy itt gyűlnek össze az állattenyésztők – így fogalmazott Dr. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója azon az ünnepélyes eseményen, amelyet tegnap tartottak az általa vezetett intézményben. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége és az Agrármarketing Centrum (AMC) által szervezett állattenyésztők napja rendezvénynek biztosított helyszínt az idén 125 éves intézmény. A filozófiájuk az, hogy ne csak bemutassák a mezőgazdaságot, hanem nyissanak is az agrárium felé, szögezte le. 

Az Országgyűlés tavaly nyilvánította az állattenyésztők napjává szeptember 29-ét. Szent Mihály napjára, a gazdasági év fordulójára tették a napot, a hagyomány szerint a pásztorok ekkor hajtották vissza téli szálláshelyeikre az állatokat a legelőkről.

Fotó: MTI: Czeglédi Zsolt
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke, Zászlós Tibor a megjelentek figyelmébe ajánlotta az esemény alkalmára megjelent kiadványt, melyben jövőbe mutató, kreatív állattenyésztőket mutatnak be.

Zászlós Tibor
Zászlós Tibor
Fotó: AMC/Szilágyi Áron
Szólt arról is, hogy október 7-én meghallgatja az Országgyűlés a szövetség képviselőit arról, hogy milyen jövőképet lát. Felidézte a közelmúltban lezajlott hódmezővásárhelyi állattenyésztési napokat. Látszottak az eredmények, az állatok jó része bárhol a világon megállná a helyét, az Ile de France, vagy a német húsmerinó juhok az anyaországbeliekkel vetekednek, hangsúlyozta.

- Ahogy annak idején Darányi Ignác mondta, politikus úgy járuljon a mezőgazdasághoz, mint mohamedán a szentélybe: levetett cipővel. Ha elismert szakmaközi szervezetek együtt alkotnak véleményt, akkor az az ígéretek szerint a minisztérium véleménye lesz – jelentette ki. Arról, hogy hogyan lehet az állattenyésztés terén előre jutni, a tejtermelést hozta példának. Szárnyalhatna, de tisztázni kell, mi okozza a gondot: a kereskedelmi láncok árképzése, vagy a feldolgozóipar korszerűtlensége?

Nem lehet korlátozni az Unión belül az áruk mozgását, egy németországi lánc mégis kijelentheti, hogy 95 százalékban német hús fog forgalmazni. Környezetvédők nyomására megszorításokat alkalmazunk, miközben Unión kívüli országokból jóval szabadabban áramlik a termék.

„Hogy is van ez?” – tette fel a költői kérdést Zászlós Tibor. 

Dr. Feldman Zsolt
Dr. Feldman Zsolt
Fotó: AMC/Szilágyi Áron
A kormány zöld állattenyésztési stratégiájáról beszélt Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Egy olyan folyamat részesei vagyunk, amikor védekező pozícióba próbálnak minket szorítani. Az Unióban 4 millió ember dolgozik az állattenyésztésben, az állati eredetű termékek fogyasztásának nagy hagyománya van Európában, az esetleges vitákat nem ideológiai, hanem szakmai és tudományos érvek alapján kell bonyolítani, szögezte le.

A klímaváltozás legnagyobb elszenvedője a mezőgazdaság, vissza kell utasítani minden olyan kritikát, mely azt sugallja, hogy a mezőgazdaság egyben az okozója is ennek a változásnak.

Tény, hogy szeretnénk minél kisebb ökológiai lábnyommal termelni, az állatjóléti kötelezettségek viszont ezzel olykor szöges ellentétben állnak, erről viszont alig ejtenek szót az érintettek, osztotta meg a meglátását a hallgatósággal. A kormányzat nem a termelés csökkentésében látja a megoldást, be kell vetni a digitális, precíziós technikákat, és a fejlesztési forrásokat, melyeknek máris vannak látható eredményei.

Dr. Wagenhoffer Zsombor
Dr. Wagenhoffer Zsombor
Fotó: AMC/Szilágyi Áron
„Állattenyésztés: a zöld ágazat” – ezzel a címmel tartotta előadását Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezetője.

- Belelovaljuk magunkat olyan vállalásokba, melyeket a világ más része nem vesz komolyan. Károsanyag tekintetében nem Európa a legnagyobb kibocsátó. A cél az, hogy 2050-re a kontinensünk klímasemleges legyen. Kérdés, hogy miért nekünk kell mindig az éltanulónak lenni? – mutatott rá.  Az üvegház-hatású gázok csökkentése terén sem fogunk tudni olyan mértékben hozzájárulni, mint a jelentős kibocsátók. Kérdés az is, hogy a mezőgazdaság hogyan járul hozzá mindehhez. A metánkibocsátás 41 százaléka nem emberi tevékenységhez köthető, az Európai Unió az összes metánkibocsátás 5 százalékáért felel, sorolta a számokat.

Az állattenyésztők munkájával kapcsolatban néha nagyon rossz irányt vesz a kommunikáció, fontos, hogy helyre tegyük a dolgokat, objektíven kell megismertetni az emberekkel ezt a munkát, jelentette ki.

Ondré Péter
Ondré Péter
Fotó: AMC/Szilágyi Áron
Ondré Péter, az AMC ügyvezetője úgy fogalmazott: az állattenyésztés komoly présben van, sokszor indokolatlan regulációkkal lehet találkozni. A tojótyúk tartásban a ketreces tartás kivezetését emelte ki, mint a manapság talán leggyakrabban hallott jelenség. Látszik, hogy ketreces tartás esetében az üvegház hatású gázok kibocsátása és a vízfelhasználás is alacsonyabb, szabad tartásban hozzávetőleg 160 négyzetkilométerrel nagyobb területre lesz szükség a takarmányellátáshoz. Környezetvédelmi elvekkel megtámasztva saját magunkat lőjük lábon, fogalmazott.

Az eseményen ünnepélyes aktusra is sor került: Szávay Gábor kapta a Magyar Állattenyésztésért díjat.

Vezetésével indult el a hazai holstein-fríz tenyésztés szervezése, kialakítása, közreműködésével jött létre az állattenyésztők, illetve a szarvasmarha-tenyésztők szövetsége, vezette a sportló, majd az angol telivér tenyésztő szövetséget

– idéztek a gazdag munkásságából. A díjazott úgy fogalmazott: a munkájának értelme volt, jó volt csinálni, a mai előadásokat hallgatva pedig úgy véli, az állattenyésztés jó kezekben van.

Szávay Gábor kapta a Magyar Állattenyésztésért díjat
Szávay Gábor kapta a Magyar Állattenyésztésért díjat
Fotó: AMC/Szilágyi Áron

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Négymilliárd forintból bővített az egyik legnagyobb baromfi-feldolgozó

Mintegy négymilliárd forint költséggel bővítette termelési kapacitását az elmúlt bő egy évben a Hungerit Zrt. - tájékoztatta a cég az iparszerű baromfi-feldolgozás szentesi indulásának centenáriuma alkalmából az MTI-t.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.