Back to top

Díjátadással, konferenciával ünnepelték az állattenyésztés napját

Eddig feloldatlan ellentétekről, fölöslegesnek tűnő vállalásokról is szó esett ma az állattenyésztők napja alkalmából rendezett eseményen. Kiderült: a szakma szereplői bíznak a jövőben, ehhez azonban összefogásra és segítségre is szükségük lesz.

Dr. Estók János
Dr. Estók János
Fotó: AMC/Szilágyi Áron
A rendezvény a legjobb helyen van, hagyományt kell teremteni abból, hogy itt gyűlnek össze az állattenyésztők – így fogalmazott Dr. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója azon az ünnepélyes eseményen, amelyet tegnap tartottak az általa vezetett intézményben. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége és az Agrármarketing Centrum (AMC) által szervezett állattenyésztők napja rendezvénynek biztosított helyszínt az idén 125 éves intézmény. A filozófiájuk az, hogy ne csak bemutassák a mezőgazdaságot, hanem nyissanak is az agrárium felé, szögezte le. 

Az Országgyűlés tavaly nyilvánította az állattenyésztők napjává szeptember 29-ét. Szent Mihály napjára, a gazdasági év fordulójára tették a napot, a hagyomány szerint a pásztorok ekkor hajtották vissza téli szálláshelyeikre az állatokat a legelőkről.

Fotó: MTI: Czeglédi Zsolt
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke, Zászlós Tibor a megjelentek figyelmébe ajánlotta az esemény alkalmára megjelent kiadványt, melyben jövőbe mutató, kreatív állattenyésztőket mutatnak be.

Zászlós Tibor
Zászlós Tibor
Fotó: AMC/Szilágyi Áron
Szólt arról is, hogy október 7-én meghallgatja az Országgyűlés a szövetség képviselőit arról, hogy milyen jövőképet lát. Felidézte a közelmúltban lezajlott hódmezővásárhelyi állattenyésztési napokat. Látszottak az eredmények, az állatok jó része bárhol a világon megállná a helyét, az Ile de France, vagy a német húsmerinó juhok az anyaországbeliekkel vetekednek, hangsúlyozta.

- Ahogy annak idején Darányi Ignác mondta, politikus úgy járuljon a mezőgazdasághoz, mint mohamedán a szentélybe: levetett cipővel. Ha elismert szakmaközi szervezetek együtt alkotnak véleményt, akkor az az ígéretek szerint a minisztérium véleménye lesz – jelentette ki. Arról, hogy hogyan lehet az állattenyésztés terén előre jutni, a tejtermelést hozta példának. Szárnyalhatna, de tisztázni kell, mi okozza a gondot: a kereskedelmi láncok árképzése, vagy a feldolgozóipar korszerűtlensége?

Nem lehet korlátozni az Unión belül az áruk mozgását, egy németországi lánc mégis kijelentheti, hogy 95 százalékban német hús fog forgalmazni. Környezetvédők nyomására megszorításokat alkalmazunk, miközben Unión kívüli országokból jóval szabadabban áramlik a termék.

„Hogy is van ez?” – tette fel a költői kérdést Zászlós Tibor. 

Dr. Feldman Zsolt
Dr. Feldman Zsolt
Fotó: AMC/Szilágyi Áron
A kormány zöld állattenyésztési stratégiájáról beszélt Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Egy olyan folyamat részesei vagyunk, amikor védekező pozícióba próbálnak minket szorítani. Az Unióban 4 millió ember dolgozik az állattenyésztésben, az állati eredetű termékek fogyasztásának nagy hagyománya van Európában, az esetleges vitákat nem ideológiai, hanem szakmai és tudományos érvek alapján kell bonyolítani, szögezte le.

A klímaváltozás legnagyobb elszenvedője a mezőgazdaság, vissza kell utasítani minden olyan kritikát, mely azt sugallja, hogy a mezőgazdaság egyben az okozója is ennek a változásnak.

Tény, hogy szeretnénk minél kisebb ökológiai lábnyommal termelni, az állatjóléti kötelezettségek viszont ezzel olykor szöges ellentétben állnak, erről viszont alig ejtenek szót az érintettek, osztotta meg a meglátását a hallgatósággal. A kormányzat nem a termelés csökkentésében látja a megoldást, be kell vetni a digitális, precíziós technikákat, és a fejlesztési forrásokat, melyeknek máris vannak látható eredményei.

Dr. Wagenhoffer Zsombor
Dr. Wagenhoffer Zsombor
Fotó: AMC/Szilágyi Áron
„Állattenyésztés: a zöld ágazat” – ezzel a címmel tartotta előadását Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezetője.

- Belelovaljuk magunkat olyan vállalásokba, melyeket a világ más része nem vesz komolyan. Károsanyag tekintetében nem Európa a legnagyobb kibocsátó. A cél az, hogy 2050-re a kontinensünk klímasemleges legyen. Kérdés, hogy miért nekünk kell mindig az éltanulónak lenni? – mutatott rá.  Az üvegház-hatású gázok csökkentése terén sem fogunk tudni olyan mértékben hozzájárulni, mint a jelentős kibocsátók. Kérdés az is, hogy a mezőgazdaság hogyan járul hozzá mindehhez. A metánkibocsátás 41 százaléka nem emberi tevékenységhez köthető, az Európai Unió az összes metánkibocsátás 5 százalékáért felel, sorolta a számokat.

Az állattenyésztők munkájával kapcsolatban néha nagyon rossz irányt vesz a kommunikáció, fontos, hogy helyre tegyük a dolgokat, objektíven kell megismertetni az emberekkel ezt a munkát, jelentette ki.

Ondré Péter
Ondré Péter
Fotó: AMC/Szilágyi Áron
Ondré Péter, az AMC ügyvezetője úgy fogalmazott: az állattenyésztés komoly présben van, sokszor indokolatlan regulációkkal lehet találkozni. A tojótyúk tartásban a ketreces tartás kivezetését emelte ki, mint a manapság talán leggyakrabban hallott jelenség. Látszik, hogy ketreces tartás esetében az üvegház hatású gázok kibocsátása és a vízfelhasználás is alacsonyabb, szabad tartásban hozzávetőleg 160 négyzetkilométerrel nagyobb területre lesz szükség a takarmányellátáshoz. Környezetvédelmi elvekkel megtámasztva saját magunkat lőjük lábon, fogalmazott.

Az eseményen ünnepélyes aktusra is sor került: Szávay Gábor kapta a Magyar Állattenyésztésért díjat.

Vezetésével indult el a hazai holstein-fríz tenyésztés szervezése, kialakítása, közreműködésével jött létre az állattenyésztők, illetve a szarvasmarha-tenyésztők szövetsége, vezette a sportló, majd az angol telivér tenyésztő szövetséget

– idéztek a gazdag munkásságából. A díjazott úgy fogalmazott: a munkájának értelme volt, jó volt csinálni, a mai előadásokat hallgatva pedig úgy véli, az állattenyésztés jó kezekben van.

Szávay Gábor kapta a Magyar Állattenyésztésért díjat
Szávay Gábor kapta a Magyar Állattenyésztésért díjat
Fotó: AMC/Szilágyi Áron

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ötven magyar bort mutattak be a Berlini Magyar Szüreten

A magyar borok egyik legjelentősebb exportpiacán, Németországban mutatkoztak be a magyar borok az Agrármarketing Centrum (AMC) és Magyarország Berlini Nagykövetsége együttműködésével a Berlini Magyar Szüreten - közölte az AMC pénteken az MTI-vel.

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Az Unióban 1,1%-kal nőtt a tejtermelés

Az Eurostat új adatai szerint az Európai Unió gazdaságaiban a tejtermelés tavaly 1,1%-kal, 160,1 millió tonna nyers tejre nőtt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

A versenyképességet ösztönzi a Vidékfejlesztési Program

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődését tekintve a családi gazdaságok támogatása a legfőbb feladatunk - közölte Nagy István agrárminiszter az András napi bormester találkozón, pénteken, Somlójenőn.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.