Back to top

Baromfitenyésztés tudományos szemmel

A XXII. Kaposvári Baromfitenyésztési Szimpóziumon az előadók különböző kutatócsoportok munkáját foglalták össze. A KÁN Egyetemi Napok keretében rendezett eseményen többek között szó esett a klímaváltozás a és a baromfinemesítés kapcsolata, a takarmányozásban rejlő lehetőségek és a tojótyúkok testzsírtartalma és a tojás közti kapcsolatról.

„Részben a kiszámíthatatlan járványügyi helyzet miatt – ha úgy tetszik biztonsági okokból – úgy döntöttünk, hogy kicsit visszatérve az eredeti gyökerekhez, az elhangzó előadások elsősorban azt igyekeznek megmutatni, hogy a különböző kaposvári tudományos műhelyek milyen szakmai érdekességekkel, unikalitásokkal foglalkoztak az elmúlt néhány évben, és ennek során a munkahipotézisek miértjeire keresve a választ, honnan hova jutottak.” – hangsúlyozta a Sütő Zoltán egyetemi tanár a szimpózium programjának ismertetésekor.

Fotó: Csatlós Norbert

Az előadók különböző kutatócsoportok munkáját foglalták össze. Halas Veronika Az in ovo takarmányozásban rejlő lehetőségek és korlátok a hazai baromfi termékelőállítás szemszögéből előadásban arról számolt be, hogy milyen hatással van a tojásban való „etetés” a kikelő csibékre. Ha szénhidráttal kezelik a tojásban fejlődő kiscsirkét, minden korban nagyobb súlyú állományt eredményezhet, ám csak akkor, ha kelés után legfeljebb 36 órával megkezdik az állatok korai takarmányozását.

A következő előadásban Sütő Zoltán arról beszélt, hogy a globális klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az egyetlen nemzetközi mércével is számon tartott hazai baromfinemesítő vállalatot – a Bábolna TETRA Kft.-t – 2017-ben arra késztette, hogy a növekvő környezeti hőmérséklet elviselésére alkalmas, ugyanakkor a fogyasztói igényeknek megfelelő szabad/ökologikus tartásban nevelhető, lassú növekedésű és színes tollú, új pecsenyecsirke genotípus kinemesítésében vett részt a kutatócsoportjuk. Miközben Bábolnán több év óta zajlik ennek a kopasznyakú apai vonalnak a nemesítése, egy közös kutatás-fejlesztési projekt keretében lehetőségünk nyílt több, célzott párosításból származó kísérleti ivadékcsoport teljesítményének elemző vizsgálatára.

Milisits Gábor és kutatótársai a tojótyúkok testösszetételét in vivo vizsgálták. Az előadásban bemutatták egyebek mellett a tojótyúkok testzsírtartalmának a tojástermelési periódus alatti változását, a testzsírtartalom és a megtermelt tojások összetételének összefüggését. A kutatásuk eredménye az is, hogy a testösszetétel vizsgálatok szélesebb körű gyakorlati elterjedéséhez feltehetően újabb, könnyen mozgatható, a vizsgálandó állatok közelébe szállítható, egyszerűen kezelhető, valamint gyors és pontos eredményt szolgáltató műszer(ek) fejlesztésére lenne szükség.

Fotó: Csatlós Norbert
Donkó Tamás és társai a csontok ásványianyag tartalmának becslése computertomográfos vizsgálattal baromfiban elnevezésű kutatása egy olyan témára világít rá, amely mindig is a kutatások látókörében volt, vagyis a csontokra, mint a madarak vázrendszerének fő alkotóelemeire. Túl a csontok mechanikai jelentőségén, ami a nagy növekedési erélyre szelektált broiler állományokban és a tojótyúk állományokban is meghatározó,

a tojótyúk állományokban a csontok, mint mobilizálható ásványianyag-raktárak is kiemelt figyelmet kapnak.

Az utolsó előadásban Farkas Tamás azt ismertette, kutatócsoportjuk mit tapasztalt a csőrkoptató anyag, mint környezetgazdagító elem használatakor a különböző genotípusú tojótyúkokkal nem ketreces tartásban. Ahogy kifejtette, a csőrkurtítást a tollcsipkedés és a kannibalizmus visszaszorítása érdekében alkalmazzák, aminek elhagyása arra készteti a tenyésztőcégeket, hogy olyan technológiát fejlesszenek ki, amely segítségével a nem ketreces tartási rendszerekben csőrkurtítás nélkül is lehet eredményes tojástermelést folytatni. A kaposvári kutatók vizsgálatainak célja az volt, hogy kísérleti körülmények között eddig még ki nem próbált csőrkoptató anyag használatát és az elhullásra gyakorolt hatását vizsgálják.

A szimpózium zárásaként Bogenfürst Ferenc mutatta be tavaly megjelent könyvét, A keltetés kézikönyvét.

A rendezvény védettségi igazolvány nélkül látogatható!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

Madárinfluenza miatt felszámoltak egy tenyészpulyka állományt Békés megyében

Madárinfluenza vírusát mutatták ki egy csaknem 5 ezer egyedet számláló tenyészpulyka-állományban a Békés megyei Kondoroson. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében azonnal megkezdték a telep felszámolását - tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.

Állatjóléti szempontok miatt lassan növő csirkékre váltanak Amerikában

Az amerikai baromfiipar felkészült rá, hogy növelje a lassan növő fajták termelését, miután egy nagy befolyással bíró állatjóléti csoport kijelentette, csak az ilyen fajták kaphatják meg a minősített tanúsítványukat.

A koffein javítja a reakcióidőt

A koffein dinamikus vizuális képességekre gyakorolt hatását vizsgáló első ilyen jellegű tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein növeli az éberséget és a mozgó célpontok észlelési pontosságát. A koffein javította a résztvevők reakcióidejét is.

Fokhagymát a baromfiólba

A madártetűatka (Dermanyssus gallinae) az egyik legnagyobb problémája a baromfitartóknak és -tenyésztőknek az egész világon. Egy kutatás a közelmúltban kimutatta, hogy a baromfitáphoz adagolt fokhagyma hatásos lehet ellene.

A kvantumbiológia területén is úttörő a MATE

A kvantumbiológia egyetemi oktatásba és kutatásba történő integrálásában világszinten úttörő szerepet vállal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – jelentették be a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. A most formálódó új tudományterület hétköznapi gondolkodással szinte felfoghatatlan lehetőségeket tartogat, többek között az eddig rejtett élettani folyamatok megértése, a betegségek okainak feltárása és az egészséges élelmiszerek előállítása terén.