Mind növény, mind állatfajok pusztulnának ki a legeltetés elmaradásával. Minderről Prof. Dr. Stefler József, több húsmarhatenyésztő egyesület tiszteletbeli elnöke beszélt a KÁN Egyetemi Napokon tartott Húsmarhatartás és ökológia című előadásában.
– kezdte vitaindító előadását a szakember. A vitákban azok, akik az állattenyésztés -tartás ellen vannak, tények és észérvek helyett sokszor inkább az érzelmekre alapoznak, azt állítván, hogy a növényi alapú táplálkozás nem, ellenben az állati eredetű táplálékok fogyasztása hatalmas mértékben terheli a környezetet.
Ugyanis a gyep, a füves síkság legelő állatok nélkül nem képes az ökológiai egyensúly fenntartására. Vagyis a legelő dinoszauruszoktól kezdve a kérődző állatok tartották fenn a nagy füves pusztákat. „Ha nem legelik le a fűféléket, azok nem újulnak meg és pár éven belül kipusztulnak, s velük számos rovarfaj, sőt táplálék híján maguk a legelő állatok és az őket fogyasztó ragadozók is” – sorolta a következményeket dr. Stefler József.
Az állattenyésztés megjelenésével megváltozott a biodiverzitás, és míg korábban a vadon élő fajok tartották fenn a füves pusztaságokat, ma ezt a haszonállatok, az emberi fogyasztásra szánt kérődzők, a szarvasmarha, a juh, a kecske teszik meg. Való igaz, hogy ezek az állatok, például a közellenségnek kikiáltott húsmarhák a füvek emésztése során metánt termelnek, ám a kanadai beefresearch adatai szerint mára a tudatos tenyésztésnek és a technológiai fejlődésnek köszönhetően azonos mennyiségű marhahús termeléséhez ma 29%-kal kevesebb tenyészállat, 27%-kal kevesebb vágómarha, és 24%-kal kevesebb földterület szükséges és az állatok 15%-kal kevesebb üvegházhatású gázt termelnek és 17%-kal kevesebb vizet igényelnek, mint 30 éve. Vagyis a húsmarhatartás karbonlábnyoma csökkent, miközben a metán mennyisége ugrásszerűen megnőtt az utóbbi évtizedben.
A rendezvény védettségi igazolvány nélkül látogatható!
