Back to top

Dióhéjban a permakultúráról

Az idei nyár szélsőségesen meleg volt, sorra megdőltek a melegrekordok, frissítő záporok helyett jégesővel tomboló viharok pusztítottak országszerte. A bőrünkön tapasztalható jelenségek világszerte arra figyelmeztetnek, hogy természeti katasztrófák sora vár az emberiségre, amennyiben nem lesz gyökeres változás a jelenlegi fogyasztói szemléletben.
A permakultúra lehetőséget kínál a fenntartható élelmiszer-termelésre, elkötelezett követői számára nem kevesebb, mint életfilozófia és hitvallás.

A permakultúra kifejezés szó szerinti fordításban „állandó mezőgazdaságot” jelent, amiben az állandó a fenntarthatóságra utal, ahol évelő, vagy „évelősített” kultúrákra alapozott termelés zajlik. Az 1970-es években Bill Mollison és David Holmgren Ausztráliában kidolgozták a módszer elméleti és gyakorlati alapjait. Ez az irányzat megoldást kínál a Föld megnövekedett lakosságának az ökoszisztémára ártalmatlan élelmiszer-ellátására, mivel a javakat helyben termesztik vegyszerek, káros szén-dioxid-kibocsátás és túlzott ivóvízpazarlása nélkül.

A cél a természet működésének mintájára megalkotott zárt láncú és önfenntartó, önellátó rendszer létrehozása, amiben megtermelhetők a mindennapi élelmiszerek a benne élő állatok, növények és mikroorganizmusok együttműködésének eredményeként.

Holmgren tizenkét pontban határozta meg azokat az alapelveket, amelyek a permakultúra követőit vezérlik.

  1. Figyeld meg, és működj együtt! Ha időt szánunk rá, hogy a természettel közös nevezőket keressünk, olyan megoldásokat tervezhetünk, melyek mindig segítenek a konkrét helyzetben.
  2. Kösd meg és tárold az energiát! Ha bőségben erőforrásokat gyűjtünk és tárolunk, felhasználhatjuk őket szükség idején.
  3. Érj el hozamot! Gondoskodj róla, hogy valóban értékes következménye legyen a befektetett munkádnak!
  4. Szabályozd magad és figyelj a visszacsatolásokra! A nem megfelelő tevékenységeket vissza kell szorítani, hogy jól működjön a rendszer.
  5. Használd és értékeld a megújuló erőforrásokat és megoldásokat! Próbáld a lehető legjobban használni a természet erőforrásait arra, hogy csökkentsd fogyasztói szokásaidat és függésedet a nem megújuló energiaforrásoktól!
  6. Ne termelj hulladékot! Használd úgy az összes erőforrásodat, hogy semmi se menjen kárba!
  7. Tervezz a mintáktól a részletekig! Ha messzebbről szemléljük, a természetben és a társadalomban is felfedezhetünk mintákat. Ezek lehetnek tervünk alapjai, melyeket később egészítsünk ki a részletekkel!
  8. Integrálj elkülönítés helyett! Ha a megfelelő elemeket a megfelelő helyre tesszük, kapcsolatokat alakíthatnak ki, melyekkel segítik és erősítik egymást.
  9. Használj fokozatos és kis léptékű megoldásokat! A kicsi és lassú rendszereket könnyebb fenntartani, jobban használják a helyi erőforrásokat, és fenntarthatóbb eredményekre vezetnek.
  10. Használd és értékeld a sokféleséget! A diverzitás csökkenti a rendszerek sebezhetőségét, és előnyére használja a környezet egyedi mivoltát.
  11. Hasznosítsd és értékeld a határterületeket! Sokszor az egymás mellé helyezett elemek határfelületeinél figyelhetjük meg a legígéretesebb eseményeket, amelyek egyben a legértékesebb, legproduktívabb, és igen sokszínű területei lehetnek a rendszerünknek.
  12. Reagálj kreatívan a változásra, és fordítsd azt előnyödre! Az elkerülhetetlen változás által a rejtett lehetőségeket kiaknázhatjuk, ha tüzetesen megvizsgáljuk és a megfelelő időben cselekszünk.

Azonosságok

A vegyeskultúrás kert még nem biztos, hogy permakultúra
A vegyeskultúrás kert még nem biztos, hogy permakultúra
Aki már hallott a bio- vagy ökogazdálkodásról, annak ismerősen cseng a permakultúra kifejezés is.

Mindkét irányzatnál hangsúlyos a biodiverzitás elősegítése, a termőtalaj egészségének megőrzése, termékenységének javítása.

A növényi maradványokat és a trágyát komposztálják és a talajerő-utánpótláshoz használják. A növényvédelem mindkét esetben a megelőzést szolgálja, és előnyben részesítik a betegségekkel szemben ellenálló, nem génmódosított fajtákat, valamint megpróbálják a hasznos élőlényeket a kertbe vonzani. Locsoláshoz a vizet természetes forrásból, csapadékból vagy kútvízből kívánják fedezni. Fontos szerep jut a mulcsozásnak az ágyásokban, amire szalmát, leveleket vagy egyéb szerves anyagot használnak. Saját maguk által hagyományos módon nemesített és fogott vetőmagokkal dolgoznak. A betakarítási időszak elnyújtására korai és kései fajtákat is használnak. Mindkét módszer gyakorlóinál fontos motiváció a saját élelmiszer előállítása, ami az egészség és a jólét alapja.

Minimális beavatkozás

A permakultúrás gazdaságot több zónára osztják, közepén áll a lakóház
A permakultúrás gazdaságot több zónára osztják, közepén áll a lakóház
A különbségek közül az egyik legfontosabb a talaj kezelése. A biokertben időnként előfordul ásás, szántás. Ezzel szemben a permakultúra alaptétele a talaj minél természetesebb állapotának megőrzése. A talajforgatás és kapálás teljes mellőzése miatt a talajlakó állatok és mikroorganizmusok megteremtik a termékeny közeget, ahol az embernek csak annyi a dolga, hogy a termelés miatt kivett tápanyagot pótolja.

A permakultúrás kertek nem csupán vegyszermentesek, hanem semmilyen biogazdálkodásban engedélyezett permetszert nem használnak, a főszerep a természet immunrendszeréé és a kártevők természetes ellenségeié. Az ember csak minimálisan avatkozik be a természetes egyensúlyba. A biogazdálkodás egyik alapja a vetésforgó, azaz hogy az egyes zöldségkultúrákat minden évben másik ágyásba kell vetni. Ezzel szemben a permakultúrás kertekben a növények többnyire nem egyenes sorokban helyezkednek el, a látvány így rendezetlen benyomást kelt. Az elvadultabb összképhez hozzájárul, hogy az egynyári növények mellett sok évelő és önmagát vető növény is helyet kap.

Az alkalmazott polikultúra célja a mesterséges struktúrák kialakítása helyett a természet szándékolt utánzása. A permakultúrás termesztéshez általában nem használnak műanyagból készült fóliákat, vízvezetékrendszert, hálókat, hogy kizárják a rendszerből a környezetszennyező anyagokat.

A biokertben inkább az egynyári növényeken, fűszereken van a hangsúly, míg a permakultúrás kertekben inkább a fásszárúak vannak túlsúlyban, sokkal több a vegyeskultúra, aminek részei az évelő fák, bokrok is. Egy hagyományos biokertben jól elkülönül az egynyári zöldségágyás az évelő növényektől, fáktól, a permakultúrás kertekben viszont összeolvadnak a növénycsoportok. Általában helyet kap egy kis tó a vízi állatok számára, köré ültetett sövénnyel, ami virágaival a méheknek, terméseivel a madaraknak szolgál eledelként.

A permakultúra a mezőgazdasági termelés részének tekinti az embert, akinek lakóháza, gazdaságának minden élőlénye, növénye, domborzati, vízrajzi és mikroklimatikus adottságai komplex, szimbiotikus egységet alkotnak. Mindez sokkal inkább az egész életmódot átható filozófia, mint csupán a föld művelésére és a növények védelmére vonatkozó praktikák összessége.

A gazdaság felépítése

A permakultúrás elvek szerint az élettér zónákra osztható. Egy csoportba az egymásra kedvezően ható, egymást kiszolgáló részegységek kerülnek.

A permakultúrás kertben a kacsák összeszedik a csigákat
A permakultúrás kertben a kacsák összeszedik a csigákat
Az 1. zónába tartozik a lakóháznak a közvetlen környezete. Ide telepíthető a fűszerkert és az intenzív zöldségágyás vagy dombágyás, hogy a főzéshez szükséges hozzávalókért bármikor ki lehessen szaladni. Ide tehetjük a legféltettebb, beltérben teleltetett kincseinket, mint például a dézsás citrusféléket. Ezek a növények nap mint nap szem előtt vannak, ezért gyorsan be tudunk avatkozni baj esetén.

Lehatárolásként a keleti és északi oldalra ültethetünk árnyékot adó fákat és pergolát, a délnyugati oldalra pedig fény- és melegkedvelő szőlőt, fügét és korai paradicsomot.

A 2. zónába kerül a krumpli, a téli tárolásra szánt zöldségfélék, a hüvelyesek, intenzív gabona, bogyósok, egy-egy alacsonyabb gyümölcsfa, az almozott baromfiudvar, esetlegesen a méhkaptárak.

A 3. zónába telepíthető a gyümölcsös bogyót és magot hozó bokrokkal, köztük vadvirágokkal, gyógynövényekkel. Közéjük időnként beengedhetjük a baromfiféléket, sertéseket, juhokat, akik rágják a füvet és megeszik a lehullott gyümölcsöket, adott esetben a bennük lévő kártevőkkel együtt. Ebbe a részbe kerüljön a kerti tó, ahol kacsák is fürödhetnek. A zónát válasszuk el kerítéssel vagy kb. 40 centi magas függőleges partszakasszal, hogy a szárnyasok ne tegyenek kárt a zöldségesben.

A 4. zónába kerülhetnek a nagy testű legelésző állatok a számukra élelemforrásnak hasznosítható fákkal együtt, mint a szilfélék, tölgyfajták, kecskerágó, fűzfák, lepényfa vagy a vasfa és a vadgyümölcsök. Az istálló a 3. és a 4. zóna közé kerüljön.

Az 5. zóna olyan rész, ahová csak megfigyelés céljából megyünk néhanapján. A háborítatlan, bozótos részt tartsuk fenn a madaraknak zavartalan fészkelésre.

Ha a zárt rendszer már elkészült, akkor később kevesebb emberi munkára lesz szükség, de ehhez a kezdeteknél nagy hangsúlyt kell fektetni a gondos megfigyelést követő tervezésre, az adott táj mikroklimatikus viszonyaiból fakadó lehetőségek legjobb kiaknázásához.

Permakultúrás ágyás

A helyi adottságokhoz kell alkalmazkodni a növények összeválogatásakor
A helyi adottságokhoz kell alkalmazkodni a növények összeválogatásakor
A fenti felosztás nagyobb, körülbelül 1000 négyzetméternyi területet igényel, ami korántsem áll mindenütt rendelkezésre, ahogy állattartásra sincs mindenkinek lehetősége.

Azok számára, akik háztáji zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, röviden bemutatjuk a konyhakertbe is beilleszthető permakultúrás ágyás létrehozását.

Ősszel a kiválasztott, akár addig műveletlen területet terítsük le kartonnal. Erre hordjunk rá egy réteg istállótrágyát, majd borítsuk be 20-30 cm vastagon szalmával. Télen a lehulló hó és a csapadék kellőképpen megáztatja és összeérleli a rétegeket, így tavasszal csak szét kell húznunk a felső mulcsréteget, és kis mélyedéseket húzva ültethetjük is a palántákat, magokat. A lebomló mulcs megoldja a talajerő-utánpótlást, emellett lazán tartja a talajt, véd az eróziótól és a gyomosodástól is, pont úgy, ahogy erdőben a földre hullott avarréteg.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Télen is van munka a kertben

A kerti munkákat télen sem lehet teljesen szüneteltetni, ilyenkor kell felkészíteni kertünket a tavasz érkezésére. Még akkor is, ha ez most még nagyon messzinek tűnik egyelőre.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.

Újdonságok a Horschtól

Schwandorfban mutatta be jövőre piacra kerülő gépújdonságait a Horsch. Repce-, napraforgó- és kukoricatarló ápolására, a szármaradványok talajba dolgozásának előkészítésére a duplatagolt késes száraprító hengerekből és háromsoros, rugós fogú mulcsrendező boronából álló Cultro TC késes hengercsaládot ajánlja a vállalat.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.