Back to top

Bárki számára hozzáférhetők a meteorológiai adatok

Az Országos Meteorológiai Szolgálat fontos feladata, hogy ellássa a mezőgazdaságot meteorológiai paraméterekkel. Ezévtől még könnyebben lehet majd hozzáférni ezekhez a nyílt meteorológiai adatpolitika révén, amit 2021. január 1-től vezettek be hazánkban.

Az Európai Unió irányelvei alapján nyílt közadatnak minősülő meteorológiai adatok ezentúl nemcsak a hazai szolgáltatók számára lesznek ingyen hozzáférhetők, hanem teljes körűen eljuthatnak a nagy nemzetközi adatközpontokba, ahonnan feldolgozva kapjuk vissza azokat, mondta az OMÉK-on rendezett workshop bevezetőjében Radics Kornélia, az OMSZ elnöke.

Az előadók olyan ingyenesen elérhető információkat mutatnak be, amiket az időjárásnak rendkívül kitett agráriumban dolgozóknak a jelenleginél jobban érdemes kiaknázni.

Horváth Gyula: A beérkező adatok minőségét, megbízhatóságát kell ismerni
Horváth Gyula: A beérkező adatok minőségét, megbízhatóságát kell ismerni
Fotó: Dudás Ágnes
A klímaváltozás kapcsán nagyobb figyelmet kap a meteorológia, a mindennapok része lett, kezdte előadását Horváth Gyula, az OMSZ elnökhelyettese. Magától értetődően a mezőgazdaságot érinti legérzékenyebben az időjárás változása, és maguk a termelők is a legnagyobb kockázatnak tartják a saját munkájukra nézve. Az uniós szabályozás szerint

a meteorológiai adatokat hozzáférhetővé kell tenni, ennek megfelelően ez év elejétől megnőtt az OMSz költségvetése,

és ingyen adja az adatokat, előrejelzéseket és elemzéseket. Ugyanakkor megmaradt a szolgálat monopóliuma a vészjelzésben, más csak átveheti tőle, de önállóan nem adhat le meteorológiai vészjelzést. A jelenlegi adatok, radarképek és előrejelzések a nyitott adatokat kezelő weboldalon, az odp.met.hu oldalon érhetők el.

Magyarországon 300 éves múltja van a meteorológiai megfigyeléseknek, a rendszeres méréseket száz éve kezdték és kiépült a 25 főállomásból és 100 klímaállomásból álló rendszer. Automatizálni 1995-től kezdtek, mára a meteorológiai mérések zöme így érkezik be az OMSZ-hez mintegy 800 mérési, mintavételi pontból. Hatalmasra duzzadt adattömeget dolgoznak föl, 1990 óta hússzor annyi mérési eredmény érkezik a földfelszíni állomásokról.

Nagyjából 120 kilométeres eloszlásban alakított ki észlelőhálózatot a meteorológiai szolgálat az országban.

Önkéntes észlelők adatait is fogadja a szolgálat, de azokat előbb minősítik és ellenőrzik, majd feldolgozzák és archiválják. Ennek a kiterjesztése lehetne a big data felhasználása, például okosházas alkalmazásoktól érkező mérések formájában. Más szolgálatoktól és speciális mérőhálózatokból származó (honvédség, vízügy, közlekedés, útmeteorológia stb.) és magánszemélyeknél működő mérőállomások adatait is feldolgozná az OMSZ, megkezdődtek az ez irányú fejlesztések, mondta Horváth Gyula. A legfontosabb azonban az adatok minőségét és megbízhatóságát ismerni. Mindez segít felkészülni a klímaváltozásra, de a meteorológiai szolgálat és az adathasználók részéről is más gondolkodásmódot igényel. Szükség van az egységes adatbázis kiépítésére, amelyben az adatgazda az OMSZ.

Több adatból megbízhatóbb előrejelzés készülhet, illetve speciális célú előrejelzésre is lehetőség nyílik, döntéstámogató rendszerek épülhetnek ezekre az adatokra és a smart gazdaság egyik építőköve lehet egy ilyen adatbázisra épülő elemzőrendszer.

Koács Attila: Az agrometeorológiai adatok zöme tízpercenként frissül
Koács Attila: Az agrometeorológiai adatok zöme tízpercenként frissül
Fotó: Dudás Ágnes
Speciális agrometeorológiai adatokat is szolgáltat az OMSZ a met.hu oldalon, az időjárás fülre kattintva, ezek részleteiről Kovács Attila beszélt. Hétfőn és csütörtökön szöveges elemzést tesznek közzé az addigi hatásokról és a várható időjárás hatásáról, ezen kívül nemzetközi termésbecslés is olvasható a honlapon. A mezőgazdasági termelés számára fontos adatok (csapadék, párolgás, talajnedvesség és hőmérséklet, napfénytartam, szél, hőmérséklet, hőösszeg) mellett műholdas vegetációs indexen követhető nyomon a szántóföldi kultúrák fejlődése.

A mérésekhez előrejelzések is társulnak, ami segíti a gazdákat abban, hogy eldöntsék, lehet-e permetezni például vagy lesz-e bemosó csapadék műtrágyázás vagy gyomirtás után.

A talajhőmérsékletnek például tavasszal a melegigényes növények vetésekor van jelentősége, az aszályindex pedig minden kultúrában érdekes adat. A hőösszeget a kukoricaklub kérésére számítják ki, és ábrázolják térképen: április elsejétől kezdve a napi középhőmérsékletek 10 C-fok fölötti részét összegzik folyamatosan és 10 napos előrejelzést készítenek.

Kukoricára számított hőösszeg
Kukoricára számított hőösszeg
Fotó: OMSZ

Az agrárkárenyhítéshez szükséges adatokat az agro.met.hu oldalon lehet megtalálni, települési szinten és dátum szerint lehet keresni az adatbázisban az aszály, felhőszakadás, vihar és fagykár bekövetkezését.

További fejlesztések várhatók még, például a levélnedvesség-tartamot várhatóan jövő tavasszal már követni lehet az OMSZ honlapján, illetve interaktív hőösszeg-számítást fejlesztenek, amivel például károsítók megjelenését lehet előrejelezni a már ismert módszerek alkalmazásával.

Az éghajlatváltozás bizonyítékai között érdekes mutatókat sorolt előadásában Lakatos Mónika éghajlati szakértő. A légköri szén-dioxid-koncentráció kétmillió éve soha nem volt ilyen magas, mint napjainkban, a tengerszint háromezer éves rekordot dönt. Az északi féltekén a minimumhőmérsékletek emelkedése nagyobb mértékű, mint a maximumoké, ennek megfelelően hazánkban is kevesebb a fagyos nap, de több a hőhullámos nap és 14 nappal korábban kezdődik a tenyészidőszak, viszont 12 nappal tovább is tart, mint száz éve. Regionális előrejelzések szerint akár 300 napos tenyészidőre is számíthatunk a jövőben, amihez a harmincéves átlagnál 5-15 nappal hosszabb száraz periódusok társulnak majd.

MMG Gazdahang

Mi értelme az erdőknek? Milyen szolgáltatásokat nyújt egy erdő? Lokálisan vagy globálisan vizsgáljuk a fás területeket? Hogyan lehet évszázadokra előre megtervezi a fásítási programokat? Lomniczi Gergely erdőmérnökkel, stratégiai tanácsadóval beszélgetett Halmos B. Ágnes a Kistermelők Lapja főszerkesztője a sokoldalú erdős területeink fontosságáról.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Mandulatermesztés - Ígéretes újdonságok

Bodrogkeresztúron rendezett mandulatanácskozást a Pullulo faiskola, amire ismét sok osztrák és német gazdálkodó is kíváncsi volt a magyar termesztők mellett. A termelői érdeklődés a mandula iránti gyorsan növekvő keresletnek és az új fajtáknak, technológiáknak köszönhető, amelyek a magyar faiskola közvetítésével nálunk is elérhetők.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

Múlt, jelen és jövő OMÉK 2021.

Az ország legnagyobb termelői piacán egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a tolongás. Ami persze nem csoda, hisz finomabbnál finomabb élelmiszereket hoztak a kiállítók a standokra, a gyerekek megcsodálhatták őshonos haszonállatainkat, a felnőtteknek pedig egyebek mellett szemináriumokat tartottak borról, sörről, pezsgőről… Mindez pedig mosolyt csalt az emberek arcára.

A keleti országrészben sokfelé lenne szükség esőre

Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan megint szárazon maradnak.

Gombatermesztés biológiai védekezéssel

A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.