Back to top

Bárki számára hozzáférhetők a meteorológiai adatok

Az Országos Meteorológiai Szolgálat fontos feladata, hogy ellássa a mezőgazdaságot meteorológiai paraméterekkel. Ezévtől még könnyebben lehet majd hozzáférni ezekhez a nyílt meteorológiai adatpolitika révén, amit 2021. január 1-től vezettek be hazánkban.

Az Európai Unió irányelvei alapján nyílt közadatnak minősülő meteorológiai adatok ezentúl nemcsak a hazai szolgáltatók számára lesznek ingyen hozzáférhetők, hanem teljes körűen eljuthatnak a nagy nemzetközi adatközpontokba, ahonnan feldolgozva kapjuk vissza azokat, mondta az OMÉK-on rendezett workshop bevezetőjében Radics Kornélia, az OMSZ elnöke.

Az előadók olyan ingyenesen elérhető információkat mutatnak be, amiket az időjárásnak rendkívül kitett agráriumban dolgozóknak a jelenleginél jobban érdemes kiaknázni.

Horváth Gyula: A beérkező adatok minőségét, megbízhatóságát kell ismerni
Horváth Gyula: A beérkező adatok minőségét, megbízhatóságát kell ismerni
Fotó: Dudás Ágnes
A klímaváltozás kapcsán nagyobb figyelmet kap a meteorológia, a mindennapok része lett, kezdte előadását Horváth Gyula, az OMSZ elnökhelyettese. Magától értetődően a mezőgazdaságot érinti legérzékenyebben az időjárás változása, és maguk a termelők is a legnagyobb kockázatnak tartják a saját munkájukra nézve. Az uniós szabályozás szerint

a meteorológiai adatokat hozzáférhetővé kell tenni, ennek megfelelően ez év elejétől megnőtt az OMSz költségvetése,

és ingyen adja az adatokat, előrejelzéseket és elemzéseket. Ugyanakkor megmaradt a szolgálat monopóliuma a vészjelzésben, más csak átveheti tőle, de önállóan nem adhat le meteorológiai vészjelzést. A jelenlegi adatok, radarképek és előrejelzések a nyitott adatokat kezelő weboldalon, az odp.met.hu oldalon érhetők el.

Magyarországon 300 éves múltja van a meteorológiai megfigyeléseknek, a rendszeres méréseket száz éve kezdték és kiépült a 25 főállomásból és 100 klímaállomásból álló rendszer. Automatizálni 1995-től kezdtek, mára a meteorológiai mérések zöme így érkezik be az OMSZ-hez mintegy 800 mérési, mintavételi pontból. Hatalmasra duzzadt adattömeget dolgoznak föl, 1990 óta hússzor annyi mérési eredmény érkezik a földfelszíni állomásokról.

Nagyjából 120 kilométeres eloszlásban alakított ki észlelőhálózatot a meteorológiai szolgálat az országban.

Önkéntes észlelők adatait is fogadja a szolgálat, de azokat előbb minősítik és ellenőrzik, majd feldolgozzák és archiválják. Ennek a kiterjesztése lehetne a big data felhasználása, például okosházas alkalmazásoktól érkező mérések formájában. Más szolgálatoktól és speciális mérőhálózatokból származó (honvédség, vízügy, közlekedés, útmeteorológia stb.) és magánszemélyeknél működő mérőállomások adatait is feldolgozná az OMSZ, megkezdődtek az ez irányú fejlesztések, mondta Horváth Gyula. A legfontosabb azonban az adatok minőségét és megbízhatóságát ismerni. Mindez segít felkészülni a klímaváltozásra, de a meteorológiai szolgálat és az adathasználók részéről is más gondolkodásmódot igényel. Szükség van az egységes adatbázis kiépítésére, amelyben az adatgazda az OMSZ.

Több adatból megbízhatóbb előrejelzés készülhet, illetve speciális célú előrejelzésre is lehetőség nyílik, döntéstámogató rendszerek épülhetnek ezekre az adatokra és a smart gazdaság egyik építőköve lehet egy ilyen adatbázisra épülő elemzőrendszer.

Koács Attila: Az agrometeorológiai adatok zöme tízpercenként frissül
Koács Attila: Az agrometeorológiai adatok zöme tízpercenként frissül
Fotó: Dudás Ágnes
Speciális agrometeorológiai adatokat is szolgáltat az OMSZ a met.hu oldalon, az időjárás fülre kattintva, ezek részleteiről Kovács Attila beszélt. Hétfőn és csütörtökön szöveges elemzést tesznek közzé az addigi hatásokról és a várható időjárás hatásáról, ezen kívül nemzetközi termésbecslés is olvasható a honlapon. A mezőgazdasági termelés számára fontos adatok (csapadék, párolgás, talajnedvesség és hőmérséklet, napfénytartam, szél, hőmérséklet, hőösszeg) mellett műholdas vegetációs indexen követhető nyomon a szántóföldi kultúrák fejlődése.

A mérésekhez előrejelzések is társulnak, ami segíti a gazdákat abban, hogy eldöntsék, lehet-e permetezni például vagy lesz-e bemosó csapadék műtrágyázás vagy gyomirtás után.

A talajhőmérsékletnek például tavasszal a melegigényes növények vetésekor van jelentősége, az aszályindex pedig minden kultúrában érdekes adat. A hőösszeget a kukoricaklub kérésére számítják ki, és ábrázolják térképen: április elsejétől kezdve a napi középhőmérsékletek 10 C-fok fölötti részét összegzik folyamatosan és 10 napos előrejelzést készítenek.

Kukoricára számított hőösszeg
Kukoricára számított hőösszeg
Fotó: OMSZ

Az agrárkárenyhítéshez szükséges adatokat az agro.met.hu oldalon lehet megtalálni, települési szinten és dátum szerint lehet keresni az adatbázisban az aszály, felhőszakadás, vihar és fagykár bekövetkezését.

További fejlesztések várhatók még, például a levélnedvesség-tartamot várhatóan jövő tavasszal már követni lehet az OMSZ honlapján, illetve interaktív hőösszeg-számítást fejlesztenek, amivel például károsítók megjelenését lehet előrejelezni a már ismert módszerek alkalmazásával.

Az éghajlatváltozás bizonyítékai között érdekes mutatókat sorolt előadásában Lakatos Mónika éghajlati szakértő. A légköri szén-dioxid-koncentráció kétmillió éve soha nem volt ilyen magas, mint napjainkban, a tengerszint háromezer éves rekordot dönt. Az északi féltekén a minimumhőmérsékletek emelkedése nagyobb mértékű, mint a maximumoké, ennek megfelelően hazánkban is kevesebb a fagyos nap, de több a hőhullámos nap és 14 nappal korábban kezdődik a tenyészidőszak, viszont 12 nappal tovább is tart, mint száz éve. Regionális előrejelzések szerint akár 300 napos tenyészidőre is számíthatunk a jövőben, amihez a harmincéves átlagnál 5-15 nappal hosszabb száraz periódusok társulnak majd.

MMG Gazdahang

Mi értelme az erdőknek? Milyen szolgáltatásokat nyújt egy erdő? Lokálisan vagy globálisan vizsgáljuk a fás területeket? Hogyan lehet évszázadokra előre megtervezi a fásítási programokat? Lomniczi Gergely erdőmérnökkel, stratégiai tanácsadóval beszélgetett Halmos B. Ágnes a Kistermelők Lapja főszerkesztője a sokoldalú erdős területeink fontosságáról.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricából bankkártya

Az OTP Bank elsők között vezeti be új, növényi alapanyagú bankkártyáját a privát banki ügyfelei számára Magyarországon. Az új kártya gyártása lényegesen környezetbarátabb, mint a hagyományos műanyagból készült kártyáké, tartóssága viszont semmiben nem különbözik ezektől.

Dísznövény-kereskedelem: Ismerjük a vásárlókat?

Egyre több forrásból lehet beszerezni a különféle növényeket és kertészeti kiegészítőket, kellékeket, ezért a fogyasztók vásárlási gyakorisága sok helyen fokozatosan csökken, de legalábbis kiegyenlítetlen. Mind fontosabb tudni, hogy kik a rendszeres vásárlóink, milyen gyakran és egyáltalán mit vesznek, hiszen annak ismeretében tudunk a leginkább a kedvükben járni.

A szerencsét hozó "lóhere" - kicsit másképp...

Szerencsét hoz ha valaki négylevelű lóherét talál, ám ez nem egyszerű, mert a fehér here (Trifolium repens), latin nevében szereplő "tri" is jelzi, hogy alapból három részből tevődnek össze levelei. Ez a növény jó állati takarmánynak, gyeppótlónak, emellett emberi fogyasztásra is alkalmas. Egy német cég most gyönyörű díszváltozataival rukkolt elő...

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Küszöbön a cseresznyelégyrajzás – növényvédelmi előrejelzés 20. hét

Egy sor növénybetegség fertőzéséhez kedvezőek a feltételek, és a rovarkártevők sokasága is jól érzi magát a melegre fordult időben. Az áttelelt burgonyabogár-imágók is megjelentek.

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

Már Új-Zélandon is fakulnak a tengeri szivacsok

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

Holdkőzetben sikerült növényt termeszteni

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.