Back to top

Eladható ötletek

Magyarországon a földmérő, földügyi és térinformatikai technikusokat együtt képzik, oktatásuk egyik helyszíne a KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikuma. Cifer Attila földtudományi mérnöktanár, térinformatikai tanár előadásában a térinformatika képzés újdonságaival ismertette meg a hallgatóságot az OMÉK rendezvényén.

Fotó: Dudás Ágnes
Az informatika területén nagyon gyors a változás, ezért a megjelenő tankönyvek szinte azonnal elavultak lesznek, a nyomtatott tankönyveket szinte nem is lehet naprakészen tartani, hallottuk. Ezért az új elképzelések szerint a tankönyvek helyett digitális tananyagok kerülnek a jövőben a tanulókhoz. A járvány miatt az oktatók új, kreatív feladatokkal teli digitális tananyagot fejlesztettek az elmúlt időszakban. Az oktatáshoz eszközökre is szükség van. A szoftverek egy része nyílt forráskódú, jogtiszta, de pályázat útján is tud az iskola más szoftvereket vásárolni.

Drónt is tudnak használni az oktatáshoz. Hiányzik viszont az intézményben a nagy mennyiségű adatot kezelő, grafikus memóriát igénylő eszközökhöz és technológiákhoz megfelelő hardver.

Az oktatók képzése sem maradhat el. Ezért néhány évvel ezelőtt egy alapítvány segítségével a térinformatikát oktató iskolák szaktanárainak együttműködésével kialakult egy olyan a közös digitális felület, aminek köszönhetően évről évre együtt frissítik a tudásukat. Létrehoztak egy digitális „faliújságot”, ahol a különböző iskolák bemutatják saját jó példáikat. Ez a Trello felület a földmérés és térinformatika terén jól működik, minden anyag, köztük lektorált tananyagok is felkerülnek oda, amit az oktatók fontosnak találnak.

Korszerű térinformatika

A tanulók az órákon való részvétel és a feladatok teljesítése mellett készítenek portfóliót is, amit korábban szakdolgozatnak neveztek. Önállóan kell megoldaniuk egy összefüggő, komoly feladatot a konzulens segítségével. A tanulók így nemcsak technikusi oklevéllel lépnek ki a munkaerőpiacra, hanem már referenciával is rendelkeznek.

Néhány ötletet a leadás után cégek megvásároltak, sőt van olyan is, ami már megvalósult.

A képességek és a készségek menet közben csiszolódnak. Fontos a kreativitás, hogy a diákok szabadon választhatják ki a témák közül azt, ami a legközelebb áll hozzájuk, és hogy olyannal foglalkozhatnak, amivel korábban más nem. Az önálló munkavégzésre rávezetés lényeges elem, és a tanulóknak el kell sajátítaniuk a projektszemléletet is, azt hogy, miként tudnak létrehozni egy összefüggő nagy művet. Mindig csoportban dolgoznak, az együttműködést a konzultációk és a felmérések során is meg kell tanulniuk. Mivel gyorsan változik a tudásanyag, elengedhetetlen a problémamegoldás, az újabb kihívások, technológiák megismerése. A terepen végezhető munka mellett az új technológiák megismerése és a szoftverekkel történő adatfeldolgozás világa ez, emelte ki az előadó.

Fotó: Dudás Ágnes

Cifer Attila ismertette néhány szakdolgozat témáját, eredményét. A precíziós mezőgazdaság témakörében az egyik tanuló digitális térkép alapú gazdálkodási naplót készített Nógrád megyében.

A GPS-szel meghatározott területről adatbázist hozott létre, majd web alapúvá fejlesztették a rendszert.

A gazdálkodónak nincs más dolga, mint a meglévő helyadatokhoz feltölteni a megfelelő információkat. Így térinformatikai rendszeren keresztül az Európai Unióval kompatibilis módon tudják az agrárkörnyezet-gazdálkodási naplót interneten keresztül kitölteni. Olyan sikeres volt az ötlet, hogy ma már működik olyan vállalkozás, ahol a többi gazdálkodónak kínálják ezt a lehetőséget. A környezetvédelem, természetvédelem területén egy diák hulladékgazdálkodási témával foglalkozott. Egy adatbázisban összegyűjtötte Nógrád megye összes illegális hulladéklerakóját koordinátákkal, nagysággal, és kiegészítette olyan adatokkal, hogy például vonal mentén vagy pontszerűen szennyező típusú a környezetszennyezés az adott helyen. Minden adatot összegyűjtött, amire az illegális hulladéklerakó felszámolásához szükség lehet. Nagyon sok tanuló érdeklődik az éghajlati kérdések iránt, említette az előadó. Az adatok feldolgozásán túl azokból következtetést is igyekeznek levonni a diákok, 3D-s, térbeli animációkat próbálnak készíteni. Volt olyan feladat, ahol egy diák a Gellérthegy széljárásra vonatkozó adatait felhasználva építészprogram segítségével épületrészeket igyekezett megtervezni, melyek védhetnek a széltől.

Egészségügyi térinformatikai rendszert készített egy másik diák Budapest 15. kerületében; megnézve, hogy hol milyen egészségügyi ellátás vehető igénybe.

Fotó: Dudás Ágnes
A létrehozott honlapon meg lehet találni, hogy a megjelölt betegségekre hol találunk a lakóhelyünkhöz legközelebbi orvosi ellátást abban a kerületben. Az infrastruktúra-fejlesztés témaköréből különösen a lakóhelyükhöz legközelebbiek érdeklik a diákokat. Szigetszentmiklós Bucka városrészének rossz vízelevezetésével foglakozott egy diák a portfóliójában. Végigszintezték az egész városrészt és bejelölték, hol vannak vízelvezetési gondok. Az önkormányzat műszaki osztályának dolgozójával együttműködve felvázolták, hogy hol lehetne új megoldásként csatornát, szikkasztóművet építeni. Az idegenforgalom is gyakori téma a szakdolgozatokban, több ötletet is megvettek már cégek. Egyik diák felvetette, hogy a városba érkező turistabuszok kevés budapesti látványosságot érintenek, ezért új útvonalat tervezett nekik megvizsgálva az utak és hidak tengelyterhelését, a fordulóköröket. A portfoliót az egyik busztársaság megvette.

Megújuló energetika témában szélerőművek lehetséges telepítési helyeit dolgozta fel egy szakdolgozat a meteorológiai szolgálat adatai alapján.

Ma olyan lehetőségek állnak a szakképzésben részt vevők rendelkezésére, amivel akár 3D-s megjelenítésre is mód van, valós méretek alapján lehet látványterveket, animációkat készíteni. A térinformatikai technikusok adatbázisokat építenek, adatokat gyűjtenek és értékelnek, digitális környezetben kipróbált 60-70-100 kísérletből következtetéseket vonnak le. Interaktív térképek formájában, mozgó adatokkal jelenítik meg az eredményeket. Segítséget tudnak nyújtani döntések előkészítésében, például a lehetőségek között megtalálni a környezetbarát és gazdaságos megoldásokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyolcvan éves az Annaburger

A nagy teherbírású speciális pótkocsijairól – tartálykocsik, lehordószerkezetes és trágyaszóró kocsik – ismert Annaburgert az 1940-es évek elején alapították. Már a II. világháború előtt is gyártott pótkocsit traktorokhoz, és igavónoknak is.

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A mai óriási mezőgazdasági gépek a világ termőterületeinek 20%-át veszélyeztetik

1958-ban egy kombájn, amely egy teljes rakomány frissen betakarított terményt szállított, 8000 font (4 tonna) súlyú lehetett. Ma egy teljesen megrakott kombájn súlya 80 000 font (36 tonna) is lehet.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.