Back to top

Magyar kutatók 2,5 millió eurós támogatást nyertek ökológiai szemléletű legeltetési módszerek vizsgálatára

Magyar kutatók 2,5 millió eurós európai uniós támogatást nyertek a mezőgazdasági célú ivermektin-alkalmazás környezeti hatásainak csökkentését célzó vizsgálatokra - közölte az ELKH az MTI-vel kedden.

A modern állattartás ma már elképzelhetetlen az ivermektin-tartalmú parazitaellenes szerek nélkül. Ez a gyógyszer azonban nemcsak az állatokban élősködő parazitákat, hanem a területen élő ízeltlábúakat is elpusztítja, ezzel ökológiai és egyben gazdasági kárt is okoz - olvasható az ELKH közleményében.
Ennek a problémának a kiküszöbölésére keresik a megoldást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Debreceni Egyetem és a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány kutatói. A projektben résztvevők több mint 2,5 millió eurós - több mint 900 millió forintos - támogatást nyertek el az ökológiai szemléletű legeltetési módszerek vizsgálatára az Európai Unió LIFE Nature and Biodiversity (Természet és biodiverzitás) programja keretében.

A szakemberek szerint a szer körültekintőbb alkalmazásával csökkenthető a természet ivermektin-terhelése.

Az ivermektin-családba tartozó féreghajtó és más parazitaellenes szerek Magyarországon a kilencvenes években terjedtek el, és mára már szinte mindenhol használják őket. Az állattartók szempontjából előnyös tulajdonságuk, hogy széles spektrumúak, tehát sokféle parazitával végeznek, éppen ez okozza ökológiai kártételüket is.

Illusztráció
Illusztráció

"Az a gond a parazitairtó szerekkel, hogy a trágyával kijutva a legelőre, elpusztítják az ott élő rovarokat" - mutat rá a közleményben Lengyel Szabolcs, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója.
"Az ivermektinek lassan bomlanak le, és a koncentrációjuk 30-40 napig olyan magas marad, hogy a trágyába rakott rovarpetéket és -lárvákat is elpusztíthatják" - teszi hozzá.

Az ökológusok elismerik, hogy az ivermektin fontos szerepet játszik az állattartásban, és ezért nem is érvelnek a betiltása mellett. Ugyanakkor úgy gondolják, hogy körültekintőbb módszerek bevezetésével úgy lehetne alkalmazni, hogy sokkal kevésbé károsítsa a természetes élővilágot.

"Olyan legeltetési rendszert próbálunk kifejleszteni, amelyben nem használunk féreghajtó szereket, vagy legalábbis korábban használjuk őket, hogy a legelőre hajtáskor már ne legyenek jelen az állatban" - magyarázza Lengyel Szabolcs.

Az összegzés szerint számos rovarfaj életben maradásához elengedhetetlen a haszonállatok trágyája. Magyarországon ez több mint hetven fajt jelent, közéjük tartoznak például a ganajtúrók és a trágyalegyek. Ahol a legelő haszonállatok trágyájában megjelenik az ivermektin, onnan egész rovarfajok tűnhetnek el.

A jelenlegi gyakorlat szerint az állatok éppen tavasszal, a legelőre hajtás előtt kapják meg a féreghajtó kezelést, így trágyájukban éppen a vadon élő rovarok fő szaporodási időszakában a legmagasabb az ivermektin koncentrációja. Minthogy a rovarok fontos szerepet játszanak a trágya lebontásában, az ivermektines trágya sokkal lassabban bomlik le. A le nem bomló trágya csökkentheti a fűhozamot, így a gazdálkodók érdeke is az, hogy a rovarok életben maradjanak.

A szer környezeti hatásainak csökkentése érdekében a szakemberek szerint azt kell elérni, hogy a legelés közben lerakott trágyában már ne legyen ivermektin.

Az ökológusok a kutatási projekt során a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Miklapuszta olyan legelőin dolgoznak, ahol régóta nem folyt állattartás, így a terület állati élősködőktől mentes.

A kutatók ezen a területen fognak ivermektinnel különböző mértékben kezelt juhokat és szarvasmarhákat legeltetni, melyek között lesznek teljesen féreghajtómentes állatok és féreghajtóval minimális mértékben kezelt egyedek is.

Vizsgálják majd a helyi rovarfaunát, a flórát, a rovarevő madarakat, illetve a haszonállatok egészségi állapotát is. Várakozásaik szerint a visszatérő rovarok hatására az őket fogyasztó madarak, többek között a fokozottan védett széki lile és az ugartyúk is újra megjelenhetnek a területen.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: pixabay.com

A vizsgált területek egy másik részén állatokat tartanak. A kutatás keretében a szakemberek a gazdálkodókkal is együttműködnek a féreghajtó-terhelés csökkentése érdekében. A támogatásként elnyert forrásokból olyan természetvédelmi kompenzációs rendszert alakítanak ki, amelyben lehetőség nyílik a gazdák kártalanítására, ha esetleg a gyógyszer korábbi beadása miatt romlana az állataik egészsége.

A kutatók szerint, ha e kompenzációs rendszer sikeresnek bizonyul, az modellként szolgálhat más térségekben is, ahol a természetvédelem és a gazdálkodás érdekei konfliktusba kerülhetnek egymással.

A projekt teljes költségvetése az Agrárminisztérium 15 százalékos társfinanszírozásával és a partnerintézmények (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Debreceni Egyetem és Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány) 10 százalékos önrészével együtt 3,4 millió euró lesz - olvasható a közleményben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Az egészséges öregedés újradefiniálása élelmiszerekkel

Dr. Catherine Kwik-Uribe, a Mars Edge tudományos kutatásért felelős alelnöke összefoglalta a világ népességének elöregedésével foglalkozó mélyreható tanulmány kezdeti megállapításait; kiemelve a legfontosabb tudnivalókat az étrendünkben található bioaktív anyagok egészségügyi előnyeiről.

Neggst tojáshelyettesítő

A Neggst Foods GmbH kifejlesztett egy vegán tojásalternatívát, ami úgy néz ki és használható, mint a tyúktojás.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

A fekete tea fogyasztása csökkentheti a halálozási kockázatot

A zöld tea régóta hírnevet szerzett az egészségre gyakorolt jótékony hatásáról, a kutatások sokkal vegyesebbek a fekete teával kapcsolatban. Maki Inoue-Choi, a National Cancer Institute epidemiológusa szerint az egyik probléma az, hogy a teával és a halálozással kapcsolatos kiterjedt megfigyelési vizsgálatok olyan országokra összpontosítottak, mint Japán vagy Kína – ahol a zöld tea népszerűbb.