Back to top

Megmérettettek a Kárpát-medencei borok

Jó 100 éve választják el egykori történelmi borvidékeinket egymástól országhatárok, nem véletlen, hogy – egy év kihagyást követően – a tizenötödik alkalommal megrendezett XV. Csávossy György Kárpát-medencei Borversenyre a korábbinál is több, mintegy 160 minta érkezett.

A már szép hagyománnyá érett rendezvény, a határon túli, magyar, bortermelő kollégáink találkozója és boraik versenye, a pandémia miatti egy év kihagyást követően idén ismét folytatódott. A Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Zászlósborok Rendje és a Soós István Borászati Szakképző Iskola együttműködésével,

immár tizenötödik alkalommal rendezték meg a XV. Csávossy György Kárpát-medencei Borversenyt a Soós István Borászati Szakközép Iskola Tangazdaságában.

A zsűriben nem csak magyarországi szakemberek, hanem a nevezők, a határon túli borászok közül is többen részt vettek. Az elmúlt években született döntés és a pozitív tapasztalatok nyomán, idén is külön kategóriába sorolva kerültek minősítésre az „alternatív technológiával” készített borok, mint az öko, a bio, a biodinamikus, a narancs és a „kénmentes” – nagyon alacsony kénessav használattal készült – bortételek.

Fotó: viniczai

A borversenyhez közeli Budafoki Borvárosban 12 alapító taggal alakult meg 2018-ban a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete, melynek célja a jelenlegi Magyarország államhatárain kívül eső magyarlakta borvidékek szőlő- és borkultúrájának, a hozzá kapcsolódó szakmai közösségeknek a fejlesztése, az évszázados hagyományok felkutatása és megőrzése.

Az alapító tagok a határ túloldalára került egykori magyar borvidékek meghatározó borászai. A szőlő- és borkultúrára a magyarság megmaradásának egyik fontos eszközeként tekintenek.

Ennek érdekében szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot a Kárpát-medence borászai és borkedvelő közösségei között, tekintet nélkül az államhatárokra. Mindehhez elengedhetetlennek tartják a szigorúan vett szakmai fejlesztéseken felül gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási eszközök bevonását. Úgy vélik, hogy a Kárpát-medence borvidékeinek, borászati vállalkozásainak megerősödése, önfenntartóvá válása erősíti a lokálpatriotizmust, a magyar identitást, elősegíti a külhoni magyarság életerejét és önbecsülését.

Fotó: viniczai

Nem véletlen a helyválasztás. Budafok az 1900-as évek elején a Monarchia borkereskedelmi központja volt. A Kárpát-medence borainak, több mint 70 %-a megfordult a helyi pincékben. Adottsága kiváló lehetőséget adott pincerendszerek építésére, a Duna és a vasútvonal egyszerűvé tette a közlekedést, az adók pedig kedvezőbbek voltak, mint a fővárosban – Budafok ugyanis akkor még önálló település volt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

Vince-napi borverseny Temerinben: megújulás a koronavírus árnyékában

A Temerini Kertbarátkör 1997-ben alakult, a következő év januárjában már megszervezték az első Vince-napi borfesztivált is. A kezdeti 23 résztvevőből az évek folyamán több száz lett.

Megtiltotta az EU a titán-dioxid felhasználását az élelmiszerekben

Az EU 2022. január 18-án megjelent rendelete alapján 2022. augusztus 7-ig állíthatók elő a titán-dioxid (E171) élelmiszer-adalékanyag felhasználásával készített élelmiszerek, amelyek legkésőbb a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig maradhatnak a forgalomban. A döntést az indokolja, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb értékelése szerint nem biztonságos a színezék felhasználása az élelmiszerekben.

Pincejárás Vince-napján

Január 22-e, azaz Vince-nap egy hagyományos jósló nap, amikor a levágott szőlővesszőből következtettek a szőlőtermés minőségére. “Ha fénylik Vince, megtelik a pince” tartották, azaz, ha Vince napján süt a nap, jó bortermés várható.

Öt étel, amivel gyorsabban leküzdhető a megfázás

Kutatások szerint az alábbi öt élelmiszer segíthet abban, hogy rövidebb idő alatt jobban érezzük magunkat megfázás esetén.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Olívaolajjal az egészségért

Az olívaolaj jótékony hatásait már régóta hirdetik. Ennek azaz oka, hogy nagy mennyiségben tartalmaz egészséges zsírokat, tápanyagot és antioxidánsokat. Az új kutatások szerint, ha olívaolajat adunk az étrendünkhöz, csökkenthetjük az Alzheimer-kór, a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos megbetegedések kockázatát is.

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács lett a Tejipari Hírlap kiadója

Tejipari Hírlap életében jelentős változások történtek a közelmúltban. A Magyar Tejipari Egyesülés, mint a Tejipari Hírlap eddigi kiadója, 2022 januárjában a Tejipari Hírlap kiadásával foglalkozó üzletágát átadta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak.