Back to top

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.

Kollányi László a települési zöldinfrastruktúra- ellátottságról tartott előadást
Kollányi László a települési zöldinfrastruktúra- ellátottságról tartott előadást
Fotó: Megyesi Éva
A kutatás menetéről és az eredményekről Kollányi László, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének munkatársa számolt be egy szakmai konferencián.

A hazánkba érkező külföldiek – a turisták és az itt tanuló diákok egyaránt – rendre az első, legmeghatározóbb élményeik között említik, hogy milyen szép zöld a főváros, az ország, ugyanakkor még a szakemberek közül is kevesen tudják megmondani, hogy hány hektár zöldfelület vagy zöldinfrastruktúra van az országban, kezdte előadását Kollányi László. Nincsenek ehhez pontos adatok. A zöldinfrastruktúra tájépítészeti vonatkozású megfogalmazása is viszonylag fiatal még, 1996-ban említik először.

A zöldinfrastruktúra több különféle kifejezést felkaroló gyűjtőfogalom, érthetjük alatta a közterületeket, közparkokat, de akár a napjainkban sokszor emlegetett méhlegelőket is.

Nem más, mint stratégiailag tervezett és kezelt természeti területek, parkok, zöldutak, zöldfelületek, védett területek olyan hálózata, amely fenntartja az ökológiai folyamatokat, megőrzi a természeti erőforrásokat és hozzájárul az egészség és az életminőség javításához.

Minden zöldinfrastruktúra megelőző és rendszerszemléletű, többféle szerepet tölt be, ezenkívül általában nagy léptékű tervezéshez kapcsolódik, és egyéb fejlesztési programokkal együtt is megjelenik. Az Európai Uniónak több zöldfelületi vonatkozású irányelve és stratégiája ismert. Ezekhez igazodva a területrendezésbe nálunk is be kell emelni a „zöldinfrastruktúra” kifejezést, hogy a leromlott ökoszisztémák 15%-ának helyreállításával fennmaradjanak és javuljanak az öko­szisz­téma-szolgáltatások. Mindemellett a Biológiai Sokféleség Egyezmény értelmében a mezőgazdasággal művelt területek arányát 10%-kal csökkenteni kell Magyarországon is, eszerint csak a szántók esetében 427 ezer hektárt kell művelés alól kivonni. További cél a 30%-os természetvédelmi védettségi arány elérése, amelybe a Natura 2000 besorolású és a nemzeti védelem alatt álló területek tartoznak.

A 20 ezer lakos feletti városokra zöldinfrastruktúra-tervet kell készíteni, ez összességében 81 településen 962 ezer hektárt érint, amely az ország területének 10,3%-a.

Mindezek óriási lehetőséget tartogatnak a zöldfelületi fejlesztésekben, akár Budapesten, akár a vidéki településeken.

Ingyenes térképek

Az uniós támogatással, valamint az Agrárminisztérium finanszírozásával 2015-ben kezdődött KEHOP-kutatás négy fő területre fókuszált: a Natura 2000 területek fejlesztésére, az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérésére és fejlesztésére, a tájkarakter-területek behatárolására, valamint a zöldinfrastruktúra megőrzését és fejlesztését megalapozó stratégiai keretek meghatározására. A kutatás országos szintű volt, de településszintű eredményeket is kaptak a vizsgálatok során. A települések bel- és külterületét országos léptéktől a helyi léptékig vizsgálták.

A kutatás egyik célkitűzése volt az is, hogy egyfajta tipológiát állítsanak föl, és a belterületről a külterület felé haladva horizontális léptékkel határozzák meg, mi is tekinthető zöldfelületnek.

A szakember kiemelte, hogy fontos volt például annak tisztázása is, hogy a mezőgazdasági szántóterületeket figyelembe lehet-e venni a zöldinfrastruktúra szempontjából. Hiszen azokat biomassza fedi, amely megköti a szén-dioxidot, valamint oxigént termel, tehát van ökoszisztéma-szolgáltatása annak ellenére, hogy nem borítja egész évben zöldfelület. A kutatás során a zöldinfrastruktúrát természetes és termé­szet­közeli területek stratégiai tervezésű hálózataként definiálták, amely ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját nyújtja. A szakemberek megvizsgálták az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, a zöldinfrastruktúra ökológiai állapotát, térbeli kapcsolatait, valamint a multi­funkcio­nali­tást. A kutatás eredményeként számos alaptérkép készült a Lechner Tudásközpont, az Ormos Imre Alapítvány, valamint az MTA Ökológiai Kutatóközpont együttműködésével.

A térképek az interneten elérhetők és ingyenesen letölthetők, kinagyíthatók, segítségükkel jól vizsgálható a különböző típusú zöldfelületek alapállapota, szolgáltatása, összekapcsolhatósága.

Fák az utak mentén

A kutatás keretében országos összehasonlítás készült a települési zöldfelületek nagyságáról, változásáról. Kollányi László kiemelte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint minden településnek rendelkeznie kell egy-egy lakosra számítva kilenc négyzetméter zöldfelülettel, és ezeknek a lakóhelyektől legföljebb 15 perces sétával elérhetőnek kell lenniük. Az ajánlott érték ötven négyzetméter. Budapest zöldfelületeit vizsgálva megállapították, hogy három belvárosi kerület kivételével mindegyik kerület megfelel a minimumértéknek.

Nem elég nagy, és messze van

A vizsgálatokban a zöldfelületek elérhetőségét is elemezték, az ANGSt (Acces­sible Natural Greenspace) angol módszer segítségével. Az 1990-es évek elején kifejlesztett módszer lényege, hogy a természeti területeket, zöldterületeket a nagyságuk és a lakóterülettől való távolságuk alapján vizsgálják. Négy felállított paraméter szerint értékelik a területeket: legalább 2 hektár zöldfelület nem több mint 300 méteres távolságban (5 perc séta); legalább 20 hektáros zöldfelület két kilométeres távolságon belül; legalább 100 hektáros terület öt kilométeren belül; és legalább 500 hektáros terület maximum tíz kilométernyi távolságban a lakóterülettől. A vizsgálatok eredménye szerint Budapesten is vannak olyan területek, amelyek egyetlen feltételnek sem felelnek meg, és az ország egyes részein (például Békés megyében) igen kevés a paramétereknek megfelelő méretű és a lakóövezetektől elérhető távolságra lévő zöldfelület.

Az amerikai erdészeti szövetség ajánlása szerint a települések optimális fás borítottságának a 40%-nál magasabb lombkorona-borítottságot tekintjük, Magyarországon összesen 92 település teljesíti ezt a szintet.

A WHO-féle minimumelvárásnak (9 m2/fő) 96 település nem felel meg, és mintegy 290 település az EU-átlag alatt (18 m2/fő) marad.

Az elkészült térképeken jól kirajzolódnak ezek a területek, az érintett települések közül sok található a Duna és a Tisza között, illetve a Kisalföldön.

A kutatás során olyan elemzések is készültek, amelyekben az utcák fásítottságát vették szemügyre. Megállapították, hogy ez országos átlagban csupán 9,5%, ami rendkívül alacsony, ráadásul egyes nyírségi és Duna–Tisza-közi településeken alig éri el az 5%-ot. Külterületeken országos átlagban az utak fásítottsága is alacsony. Az országos átlag mindössze 28,4%, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 100%-os elméleti fásítottságnak csak alig több mint a negyedét használjuk ki.

Ökofolyosók a szántókon

A zöldinfrastruktúra időbeni változását jól követhetjük az EU Urba Atlas adatbázisával, amely a 2006 és 2018 közötti időszakra vonatkozik. Az Európai Unió által készített műholdfelvételek nagyjából az ország területének 24%-át fedik le, ez alapján becsülhető a változás.

A kutatók megállapították, hogy a mezőgazdasági területek kismértékben, 1,5%-kal szűkültek. Az erdőterületek 3,7%-kal – az erdőtelepítési programokkal összhangban – növekedtek, csakúgy, mint a sport- és rekreációs célú területek.

Arra is rámutattak, hogy a fás területek a falvakban növekedtek a legnagyobb, amíg a fővárosban a legkisebb ütemben.

A WHO ajánlása szerint minden településnek rendelkeznie kell lakosonként kilenc négyzetméter zöldfelülettel
A WHO ajánlása szerint minden településnek rendelkeznie kell lakosonként kilenc négyzetméter zöldfelülettel

Kollányi László arra is fölhívta a figyelmet, hogy az összekapcsoltság, a hálózatosság kiemelt szempont a zöldinfrastruk­túra-fejlesztéseknél. Európában Dánia után Magyarországon található a legtöbb egybefüggő szántóterület, és nagyon magas a 100 hektár feletti mezőgazdasági területek nagysága, ami azt is jelenti, hogy a korábbi mezsgyék, fasorok, patak menti zöldsávok eltűntek, beszántották őket. Az elemzés eredményeképpen 167 ezer hektár szántóterület került lehatárolásra, kijelölésre mint szóba jövő öko­folyosó. Az új közös agrárpolitika szerint a beavatkozás keretein belül számos tevékenységre vehető igénybe támogatás nem termelő beruházásokra, így például biodiverzitás-védelmi célú évelőkultúrák telepítésére, erózióvédelmi célú gyepes sávok kialakítására szántóterületeken, füves, cserjés sávok kialakítására vagy gyeptelepítésre szántókon, vizes élőhelyek létrehozására a területen megjelenő többletvizek visszatartásával, de akár környezeti vagy klímavédelmi célú agrárerdészeti rendszerek telepítésére is.

A szakember kiemelte, hogy megváltozott az építési törvény és a hozzá tartozó végrehajtási rendelet is, 2021 júniusától bekerült a települési zöldinfrastruktúra kifejezés, ami egyértelműen kedvező irány.

Noha rengeteg még a feladat – például a szakmai segédletek kidolgozása, a zöldterülettel összefüggő állami és önkormányzati felelősségi körök tisztázása –, a kutatás eredményeként elkészült elemzések, mintatervek, térképek hasznos segítséget jelentenek a zöldinfrastruktúra-fejlesztéshez, a lehetséges zöldinfrastruktúra-területek települési és térségi tervekhez való lehatárolásához.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.