Back to top

Szakmáról közérthetően: Adorján János-díj 2021

A Magyar Mezőgazdaság hetilap, visszanyúlva a gyökereihez, 2018-ban első főszerkesztőnkről, Adorján Jánosról elnevezett díjat alapított, amit külső szerzőink közül az kaphat meg, akinek írását, szakmai tanácsait olvasóink hasznosnak, gazdálkodásukban hasznosíthatónak, informatívnak és közérthetően megfogalmazottnak ítélnek.

A célt fontosnak tartva, többen is mellénk álltak. Így a díj fővédnökségét a MATE vállalta, a támogatók közt tudhatjuk az Agrotec Kft.-t, az Axiál Kft.-t, a Bonafarm Csoportot, az EAG Zrt.-t, a HMG-t, a Holstein Genetika Kft.-t, a KITE Zrt.-t, a Kiskun Kutatóközpont és a Saaten Uniont.

Fotó: Csatlós Norbert

Idei díjazottunk, dr. Orosz Szilvia okleveles agrármérnök, mérnöktanár. Középiskolai tanulmányait követően a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán szerzett diplomát. Doktori disszertációját 2001-ben védte mezőgazdasági tudományágban. 1999-2003 között egyetemi tanársegéd, 2003-2006 között egyetemi adjunktus, 2006-tól 2012-ig egyetemi docens volt a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékén.

A Babérkoszorú Arany fokozatát 2006-ban kapta a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar oktatásszervezési munkájában való részvételéért.

Emellett 2002-től aktív, az országot járó független szaktanácsadó. Az oktatás, a kutatás és a szaktanácsadói tevékenység mellett egy évtizeden keresztül a Takarmányozástani Tanszék laboratóriumát irányította. 2012-től az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. tömegtakarmányokra specializálódott Takarmányanalitikai Laboratóriumnak az igazgatója. 2015-ben megkapta a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának címzetes egyetemi docense címét.

 

Szakterülete a tömegtakarmányok betakarítástechnológiája, tartósítása és a tejelő szarvasmarha takarmányozása.

A legfontosabb, országos jelentőségű témája a tömegtakarmány-bázis stabilitásának javítása volt a klímaváltozás és a javuló tejtermelési eredmények tükrében. Jelenleg a szárazságtűrő cirokfélék és a szudáni fű korszerű fajtáiban rejlő lehetőségeket vizsgálja.

A másik művelt területe a takarmányanalitika, melynek területén több újdonság hazai bevezetése is a nevéhez fűződik, ezeknek szemléletformáló hatása van a tejelő ágazatra.

Orosz Szilvia legfontosabb küldetésének a tanítást és a szakmai ismeretterjesztést tekinti, legyen az agrár-felsőoktatás vagy a gyakorló gazdák, közép- és felső vezetők továbbképzése. Ezen küldetéstudat szerint közel 90 diploma- és szakdolgozat témavezetője volt az elmúlt két évtizedben. A 40 tudományos publikáció, valamint 90 hazai és külföldi tudományos konferencia anyaga mellett több, mint 300 ismeretterjesztő cikk szerzője.

Ezek közül számos írása lapunkban, a Magyar Mezőgazdaságban jelent meg, arra pedig különösen büszkék vagyunk, hogy a tömegtakarmányok evolúcióját, vagy inkább revolúcióját? bemutató 16 oldalas tanulmánya nálunk jelent meg először tavaly.

„2012-ben döntöttem úgy, hogy nem egyetemistákat fogok tanítani, hanem elindulok a tudományos ismeretterjesztés vonalán, és elsősorban azokhoz az agrárszakemberekhez szerettem volna eljutni, akiknek már nincs ideje újra beülni az iskolapadba, dolgozó emberek, mégis korszerű ismeretekkel kellene rendelkezniük. Akkor döntöttem úgy, elkezdek másként írni. Úgy írni, hogy ők is megértsék”- magyarázta Dr. Orosz Szilvia, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Takarmányanalitikai laboratórium igazgatója, hogy nem egy kereskedelmi cég képviseletében születnek cikkei, hanem a mai napig egy laboratóriumnak az élén áll, írásai mögött mindig független adatokat találunk.

„Egy nagy álomnak a megvalósulása, hogy tízéves munkámat értékelte a Magyar Mezőgazdaság Kft. ezzel a díjjal”

– nyilatkozta Orosz Szilvia, hozzátéve, hogy csapatmunkáról van szó, amiben a legnagyobb szerepét abban látja, hogy a független és megerősített, nemzetközi és hazai kutatási eredményeket közérthető formában adja át. Mint mondta, nagyon sok ember dolgozik azon, hogy a hazai tejágazat, a tejtermelés színvonala emelkedjen, amihez a hiteles tájékoztatással szeretne hozzájárulni.

Mi ez, ha nem az adorjáni cél: a tudomány erejével segíteni a parasztságot?

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A propolisz hatóanyagai gátolhatják a koronavírusokat

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Miért hibridizálják a búzát?

A BASF kutatói olyan búzafajták létrehozásán dolgoznak, amelyek magasabb hozamra képesek, mint a jelenlegi fajták és ellenállóbbak a környezeti hatásokkal és károsítókkal szemben. A cég kutatói sajtótájékoztatóján Edward Souza beszélt az eredményekről. Jelenleg a világon 770 millió tonna búzát termelünk, de a jövőben több mint 50%-kal többre lesz szükség a világ növekvő népességének ellátásához.

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács lett a Tejipari Hírlap kiadója

Tejipari Hírlap életében jelentős változások történtek a közelmúltban. A Magyar Tejipari Egyesülés, mint a Tejipari Hírlap eddigi kiadója, 2022 januárjában a Tejipari Hírlap kiadásával foglalkozó üzletágát átadta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak.

Jeff Daniels színészről neveztek el egy pókölő élősködőt

Jeff Daniels amerikai színészről neveztek el egy pókölő élősködőt amerikai tudósok - írta a The Guardian online kiadása.