Back to top

A lengyel csoda nem más, mint végigvitt stratégia

Miért tudnak a lengyelek több és olcsóbb almát, baromfit, tojást, tejet szállítani hozzánk és letörni a hazai árakat? Ez a kérdés sok magyar termelő fejében megfordul, a választ az Agrárágazat 2021 konferencián fogalmazták meg a szakértők.

Fotó: Portfolio
Hollósi Dávid, a Takarékbank agrárüzletág ügyvezető igazgatója előadásában a bank Lengyelországról készített elemzéséből kiemelte az ország kedvező elhelyezkedését, ami azért az elmúlt évszázadokban nem volt mindig örömteli a lengyelek számára. Ma viszont

keletről olcsó munkaerő, nyugatról tőke, északról jó kereskedelmi útvonalak elérését teszi lehetővé.

A 300 ezer négyzetkilométer területű, 40 millió lakosú ország önmagában is méretes piac a hazai termékeknek. A mezőgazdasági terület aránya is nagy.

A rendszerváltás után lengyelek kijelölték a stratégiai fejlesztési irányokat és tartották is magukat hozzá.

Néhány ágazatra összpontosítottak, ahol kiépítették a teljes élelmiszerláncot, így terményeik zömét félig vagy teljesen feldolgozva exportálják.

Az uniós csatlakozás óta 6 és félszer annyi almát és 14-szer annyi baromfit exportálnak, mint addig. A lengyel alma eljut Kazahsztánba és Indiába is, a brojlercsirke és pulyka pedig az európai piacokon kívül Kínába. Erős feldolgozóiparuk révén tartós piaci jelenlétet tudnak garantálni, nagy mennyiségű és jó minőségű termékekből.

A többi volt szocialista országhoz képest nagy előnyük, hogy

a mezőgazdaságban még 1980-ban is 77% volt a magángazdaságok termelésének aránya,

megvan bennük a vállalkozói szellem és ismeret. Ez találkozott a jelentős külföldi tőkével és munkaerővel a rendszerváltás után. Hatalmas élelmiszeripari üzemek alakultak ki, például a Cedobnál naponta egymillió baromfit vágnak le, a Wozniaknál pedig óránként 26 ezer tojást válogatnak.

Sok a fiatal a mezőgazdaságban is, a gazdálkodók ötöde 40 évesnél fiatalabb. Sokat fejlesztették az oktatást is, a Varsói Egyetem 24 karával, 50 ezer hallgatójával egyben a második legnagyobb európai agráregyetem Wageningen után.

Fotó: Portfolio
Csodák nincsenek, tette hozzá mindehhez a kerekasztal-beszélgetésen Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke, a lengyelek csak nagyon jól „összerakták” az ágazatokat, amit nekünk is így kellett volna csinálni. Bődületes növekedést értek el az almatermesztésben, amivel ármeghatározóvá váltak Európában.

A magyar termés eltörpül ehhez képest, csak szervezettséggel tudtunk volna jobb helyzetbe kerülni, mint amiben most vagyunk,

hangsúlyozta az elnök. A rendszerváltás előtt nekik volt 600 ezer, nekünk pedig 900 ezer tonna almánk, most a lengyel termés meghaladja a 4 millió tonnát, a miénk pedig 600 ezer tonna körüli.

Magyarországon is vannak világszínvonalon termelő gazdálkodók, de a nagy átlag 30-60%-kal kevesebb zöldséget-gyümölcsöt termel, mint a legjobb európai termelők. Nagyon alacsony a hazai szervezettség, csak 25%-os, és ez a két tényező rendkívül versenyképtelenné teszi az ágazatot.

Fotó: Portfolio
Hipszki Tibor, a Hunland Trade Kft. pénzügyi és stratégiai igazgatója az állattenyésztés szempontjából tett összehasonlítást a két ország között. Az 1990-es évekhez képest hazánkban minden fajnál visszaesett mára az állatállomány, egyedül a baromfi erős ágazat. A sertéságazatban az uniós átlagnak felelünk meg, a szarvasmarha-tartásban viszont lemaradtunk. Mégis ebben az ágazatban lehetne keresni a szinergiát a lengyelekkel, ahol hatalmas feldolgozókapacitás van, és lenne kereslet a jó minőségű magyar szarvasmarhára. A hazai állomány nem éri el azt a méretet, amire gazdaságos feldolgozóipart lehetne felépíteni.

A fejlődés kulcsa a feldolgozóiparra épülő integráció lehet, hiszen Lengyelországban is azt látjuk, hogy az átlagos birtokméret 10 hektár.

Hollósi Dávid szerint minden országban meg kell találni, miben van komparatív előnye, és azt továbbfejleszteni. Mi nagyon jó búzát termelünk, nem véletlenül fejlett a takarmányiparunk. Önmagában szántóföldi növényt termelni zsákutca, mindenképp szükség van a földolgozásra valamilyen formában. Ma Magyarország mezőgazdasága olyan, mint egy bazár, ezen kellene változtatni és visszavenni a versenyképtelen termékpályák támogatását. Nagy jövőt lát a zöldség-gyümölcs ágazatban és a feldolgozásban, mert mennyiségben általában nem vagyunk versenyképesek, ha pedig valamiből kevés van, abból különleges terméket kell készíteni.

Fotó: Portfolio

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kelesztő öntözéssel a repcerekordért

Minden növény termesztésében az alázat a legfontosabb technológiai elem. Ezzel fogadott Megyaszón Sárossy Ferenc, a Harangod-cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Aki az utóbbi évtizedek során nem tanulta meg, hogy nem a természet igazodik hozzánk, az jó eséllyel rosszul jár. Az ember tudásának kell olyan szintre elérnie, amivel ki tudja szolgálni a természet, azon belül a növények és állatok igényeit.

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben

Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A mai óriási mezőgazdasági gépek a világ termőterületeinek 20%-át veszélyeztetik

1958-ban egy kombájn, amely egy teljes rakomány frissen betakarított terményt szállított, 8000 font (4 tonna) súlyú lehetett. Ma egy teljesen megrakott kombájn súlya 80 000 font (36 tonna) is lehet.