Back to top

A lengyel csoda nem más, mint végigvitt stratégia

Miért tudnak a lengyelek több és olcsóbb almát, baromfit, tojást, tejet szállítani hozzánk és letörni a hazai árakat? Ez a kérdés sok magyar termelő fejében megfordul, a választ az Agrárágazat 2021 konferencián fogalmazták meg a szakértők.

Fotó: Portfolio
Hollósi Dávid, a Takarékbank agrárüzletág ügyvezető igazgatója előadásában a bank Lengyelországról készített elemzéséből kiemelte az ország kedvező elhelyezkedését, ami azért az elmúlt évszázadokban nem volt mindig örömteli a lengyelek számára. Ma viszont

keletről olcsó munkaerő, nyugatról tőke, északról jó kereskedelmi útvonalak elérését teszi lehetővé.

A 300 ezer négyzetkilométer területű, 40 millió lakosú ország önmagában is méretes piac a hazai termékeknek. A mezőgazdasági terület aránya is nagy.

A rendszerváltás után lengyelek kijelölték a stratégiai fejlesztési irányokat és tartották is magukat hozzá.

Néhány ágazatra összpontosítottak, ahol kiépítették a teljes élelmiszerláncot, így terményeik zömét félig vagy teljesen feldolgozva exportálják.

Az uniós csatlakozás óta 6 és félszer annyi almát és 14-szer annyi baromfit exportálnak, mint addig. A lengyel alma eljut Kazahsztánba és Indiába is, a brojlercsirke és pulyka pedig az európai piacokon kívül Kínába. Erős feldolgozóiparuk révén tartós piaci jelenlétet tudnak garantálni, nagy mennyiségű és jó minőségű termékekből.

A többi volt szocialista országhoz képest nagy előnyük, hogy

a mezőgazdaságban még 1980-ban is 77% volt a magángazdaságok termelésének aránya,

megvan bennük a vállalkozói szellem és ismeret. Ez találkozott a jelentős külföldi tőkével és munkaerővel a rendszerváltás után. Hatalmas élelmiszeripari üzemek alakultak ki, például a Cedobnál naponta egymillió baromfit vágnak le, a Wozniaknál pedig óránként 26 ezer tojást válogatnak.

Sok a fiatal a mezőgazdaságban is, a gazdálkodók ötöde 40 évesnél fiatalabb. Sokat fejlesztették az oktatást is, a Varsói Egyetem 24 karával, 50 ezer hallgatójával egyben a második legnagyobb európai agráregyetem Wageningen után.

Fotó: Portfolio
Csodák nincsenek, tette hozzá mindehhez a kerekasztal-beszélgetésen Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke, a lengyelek csak nagyon jól „összerakták” az ágazatokat, amit nekünk is így kellett volna csinálni. Bődületes növekedést értek el az almatermesztésben, amivel ármeghatározóvá váltak Európában.

A magyar termés eltörpül ehhez képest, csak szervezettséggel tudtunk volna jobb helyzetbe kerülni, mint amiben most vagyunk,

hangsúlyozta az elnök. A rendszerváltás előtt nekik volt 600 ezer, nekünk pedig 900 ezer tonna almánk, most a lengyel termés meghaladja a 4 millió tonnát, a miénk pedig 600 ezer tonna körüli.

Magyarországon is vannak világszínvonalon termelő gazdálkodók, de a nagy átlag 30-60%-kal kevesebb zöldséget-gyümölcsöt termel, mint a legjobb európai termelők. Nagyon alacsony a hazai szervezettség, csak 25%-os, és ez a két tényező rendkívül versenyképtelenné teszi az ágazatot.

Fotó: Portfolio
Hipszki Tibor, a Hunland Trade Kft. pénzügyi és stratégiai igazgatója az állattenyésztés szempontjából tett összehasonlítást a két ország között. Az 1990-es évekhez képest hazánkban minden fajnál visszaesett mára az állatállomány, egyedül a baromfi erős ágazat. A sertéságazatban az uniós átlagnak felelünk meg, a szarvasmarha-tartásban viszont lemaradtunk. Mégis ebben az ágazatban lehetne keresni a szinergiát a lengyelekkel, ahol hatalmas feldolgozókapacitás van, és lenne kereslet a jó minőségű magyar szarvasmarhára. A hazai állomány nem éri el azt a méretet, amire gazdaságos feldolgozóipart lehetne felépíteni.

A fejlődés kulcsa a feldolgozóiparra épülő integráció lehet, hiszen Lengyelországban is azt látjuk, hogy az átlagos birtokméret 10 hektár.

Hollósi Dávid szerint minden országban meg kell találni, miben van komparatív előnye, és azt továbbfejleszteni. Mi nagyon jó búzát termelünk, nem véletlenül fejlett a takarmányiparunk. Önmagában szántóföldi növényt termelni zsákutca, mindenképp szükség van a földolgozásra valamilyen formában. Ma Magyarország mezőgazdasága olyan, mint egy bazár, ezen kellene változtatni és visszavenni a versenyképtelen termékpályák támogatását. Nagy jövőt lát a zöldség-gyümölcs ágazatban és a feldolgozásban, mert mennyiségben általában nem vagyunk versenyképesek, ha pedig valamiből kevés van, abból különleges terméket kell készíteni.

Fotó: Portfolio

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Az (agrár)összefogás a szülőföldön maradás záloga

Tavaly december elején tizenegyedszer szervezte meg Budapesten az Agrárminisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztálya a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát, a Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári épületegyüttesében.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Valós értéket tükrözzön az ár

Steven van Schilfgaarde, a Royal FloraHolland virágtőzsde vezérigazgatója szerint 2022 nehéz és különösen kiszámíthatatlan év volt. A tőzsde kiadványa szerint azonban év végére így is átlépte a forgalom az ötmilliárd eurós határt, ami viszont csaknem 600 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

120 millió eurós agrártámogatás Finnországban

A finn kormány mintegy 120 millió eurós, azaz 48 milliárd forintos csomagot terjesztett elő az ország parlamentjében a mezőgazdaság kiegészítő támogatására. Az energia és a műtrágya drágulásának ellensúlyozására szánt támogatásból mintegy 80 millió eurót szánnak műtrágyadrágulás kompenzálására, a többit pedig az elektromos áram drágulásának az ellensúlyozására.

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.