0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Beruházás, kifektetés, zöld finanszírozás – Értem, hogy zöld, de mi hajtja?

Az agrárberuházások finanszírozásáról beszélgettünk Szabó István Attilával, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettesével. Szóba került, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük azoknak a vállalkozásoknak, akik EXIM-finanszírozást igényelnének exporttevékenységükhöz. Meghatároztuk a befektetés és a kifektetés közötti különbséget, és arra is választ kerestünk, hogyan lehet zöld egy finanszírozás, és miért is olyan nehéz meghatározni a pontos árnyalatát.

youtube://v/AI8BsbOjQ4U

 

 

– Legutóbb Jákli Gergely elnök-vezérigazgató volt az MMG Direkt vendége, aki érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet. Eszerint az agrárium 2019-ről 2020-ra 9-9,5 százalékra tudta növelni a részarányát a teljes exportban, miközben az EXIM hitelállományában viszont 20 százalékot képviselt az ágazat. Lehet arra következtetni ezekből az adatokból, hogy a kivitelre termelő agrárvállalkozások jelentősebb mértékben támaszkodnak az EXIM-re, mint a többi bankra?

– Nem tisztem megítélni, de az mindenképp megfelel a valóságnak, hogy míg a GDP-n belüli súlyuk – a feldolgozást és élelmiszeripart is beleértve – 6-8 százalék, a beruházásokban 6 százalék, az exportban 9-10, az importban 9 százalék körüli a részarányuk, a mi portfóliónkban 20 fölötti, az új kihelyezéseinkben 23-25. A direkt kihelyezéseinkben, tehát a nem kereskedelmi bankokon keresztül, hanem közvetlenül finanszírozott ügyleteinkben pedig a 40 százalékot is eléri. Emellett a Magyar Nemzeti Bank harmadik negyedév végi statisztikája szerint a vállalati hitelállományban is felülreprezentáltak a maguk 11 százalékával, aminek alapvetően két oka van.

Az agrárium eleve beruházás-intenzív és emiatt finanszírozás-intenzív ágazat. Ezzel magyarázható, hogy nagyobb a súlya a hitelállományban, mint a nemzeti össztermékben.

Az exportőröknek és a kivitelre készülő cégeknek pedig különösen nagy a finanszírozási igényük, emiatt is nagyobb az arányuk a portfóliónkon belül.

– Ha egy cég kivitelre vagy exportbeszállításra készül, ez gyakran jár azzal, hogy kapacitásbővítésre vagy termék-, esetleg technológiafejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a külpiaci feltételeknek. Milyen termékekkel, szolgáltatásokkal tud hozzájárulni az ilyen beruházásokhoz az EXIM, és milyen feltételeknek kell megfelelniük a hiteligénylő cégeknek?

– Fontos leszögezni, hogy tranzakcionális banki szolgáltatásokkal nem foglalkozunk, tehát nem vezetünk számlát, nem kezelünk devizaügyleteket, hanem pénzügyi forrást és biztosítást nyújtunk. A termékeinket pedig sokféle bontásban be lehet mutatni. Ha a cégek életpályáján keresztül nézzük, a legelején, amikor egy vállalkozás elkezd fejlődni, nőni és újabb kapacitásokra, gépekre, berendezésekre van szüksége, akkor tudjuk finanszírozni különböző beruházási hitelekkel, a működését forgóeszközhitelekkel. A következő fázisban, ha exportálni kezd, rövid távon biztosítani tudjuk a halasztott követeléseit, factoringgal is segíthetjük a likviditása megőrzését, illetve hosszú távú vevőbiztosítással is a rendelkezésére állunk. E mellett, a magasan érett fejlettségi fázisban tőkebefektetőként is képesek vagyunk megjelenni: jelenleg 14 tőkealapban vagyunk befektetők.

Amikor az adott cég már vertikális vagy horizontális integrációban gondolkodik és külföldi vállalkozásokat – versenytársakat vagy beszállító-, vevőpartnereket – vásárolna fel, szintén partnerek tudunk lenni.

Finanszírozunk külföldön, belföldön, kínálunk hiteleket, garanciákat és biztosításokat, rövid és hosszú távon.

Az elmúlt időszak egyik legsikeresebb terméke a kárenyhítő termékhármas volt, amelyet most a Fordulat Beruházási Hitel váltott fel, de az olyan tradicionális termékeink is elérhetők még mindig, mint az Exportélénkítő Beruházási Hitel, vagy a Jövő Exportőrei Beruházási Hitel.

Mint bármelyik kereskedelmi bank, mi is csak olyan vállalkozásoknak kínáljuk ezeket a hiteleket, amelyek már bizonyították, hogy képesek eredményesen és transzparensen működni. Két fontos gazdaságpolitikai szerepünk viszont megkülönböztet minket a kereskedelmi bankoktól. Az egyik az addikcionalitás elve, ami azt jelenti, hogy olyan tranzakciókat is képesek vagyunk kezelni, amelyeket más pénzügyi intézmény a kockázatvállalás mértéke, a komplexitás vagy az egyedisége miatt – nem. A másik megkülönböztető szerepkörünk pedig az anticiklikus szerepkör, vagyis azokban a gazdasági hullámvölgyekben, amikor más pénzintézetek nem képesek vagy nem hajlandók finanszírozni a vállalkozásokat, mi megtegyük, vagyis belépjünk ebbe az űrbe és kitöltsük ezt a hiányt.

– A külpiacokon való megjelenés egy következő fokozata, ha nemcsak a terméket, hanem magát a termelést is áthelyezzük a határon, akár azért, mert így gazdaságosabb, akár azért, mert így tudjuk megfeleltetni a termelést a külpiaci elvárásoknak. Ezt a külföldön megvalósított beruházást nevezzük kifektetésnek, amely számomra egy egészen újszerű fogalom. Sikerült pontosan meghatároznom, vagy kiegészítené még valamivel?

– A kifektetést két oldalról lehet közelíteni. Az egyik a céges életpálya. Azt szoktam mondani, hogy ha belföldön sikeres egy cég, azt érettséginek tekinthetjük, de ha exportál, az már egyetemi diploma. Ebben az összefüggésben a kifektetés a PhD fokozat. Erre akkor kerülhet sor, ha valaki túl van már azon, hogy terméket vagy szolgáltatást exportáljon, de birtokában van olyan felhalmozódott tőke vagy szakmai tudás, amit más piacokon érdemes kamatoztatni.

Ha megveszi a versenytársát, azt horizontális, ha pedig a vevőjét vagy a beszállítóját vásárolja meg, azt vertikális integrációnak tekintjük.

Az elmúlt időszakban megtapasztaltuk, mennyire sérülékenyek a globális ellátási láncok. Emiatt jelenthet nagyobb biztonságot egy ilyen kifektetés.

A másik oldal a nemzetgazdasági vonatkozása, amely bonyolultabb kérdéskör, de lényege, hogy több magyar vállalatra van szükség, amelyek külföldön is termelnek jövedelmet.

– Arra lennék kíváncsi, hogy vajon különböznek-e a befektetést támogató pénzügyi termékeik a kifektetést támogatóktól?

– A pénzügyi termékek nem annyira bonyolultak, mint amilyennek kinéznek. Inkább az a lényeg, hogy miként járunk el velük. Egy beruházási hitel feltételeit könnyebb megállapítani, mint egy kifektetési tranzakcióét, de alapvetően az határozza meg ezeket, hogy milyen mértékben kell támaszkodni a felvásárló, illetve a felvásárolt vállalkozás jövedelemtermelő képességére. Ennek függvényében változnak a pénzügyi megoldások is.

– Az Európai Unióban erőteljes változás indult el annak érdekében, hogy fenntarthatóbbá váljon a gazdálkodás, azon belül a mezőgazdaság is. Ezeknek az elhatározásoknak a keretében az unió területén működő pénzintézeteknek is meg kell felelniük bizonyos elvárásoknak, amelyeket úgy fogalmaznak meg, hogy zöldíteni kell a finanszírozást. Konkrétan mit vár el az EU a bankoktól, és hogyan „zöldülnek” a gyakorlatban?

– Sokat hallunk zöld finanszírozásról, de egyelőre kevesen értik a folyamat lényegét. A környezeti kockázatokat nagyjából mindenki ismeri. Tudjuk, milyen fenyegetést jelent a klímaváltozás és a környezetszennyezés, de ezek a kockázatok nemcsak egészségügyiek és környezetiek, hanem társadalmi és geopolitikai veszélyeket is hordoznak. Egy szárazság ugyanis éhínségbe, háborúba, migrációba torkollhat. És ezek a klímaváltozás igazi kockázatai.

Ezeket a fizikai kockázatokat mindenki szeretné elkerülni, és ezt az elkerülést definiáljuk átállásként. Azonban ez is kockázatokkal jár. Például nem lehet egyik napról a másikra kivonni a forgalomból az összes dízel járművet. Szóval a kívánatos célt könnyű meghatározni, de az oda vezető út bonyolult, sok nehézséggel.

Mégis, mi az, amire biztosan szükség van? Beruházásokra. És mire van szükség a beruházásokhoz? Pénzre.

Vagyis mobilizálni kell a pénz- és tőkepiacot, amit többféle módszerrel ösztönöznek. Az első a transzparencia, vagyis átláthatóvá kell tenniük a pénzintézeteknek, hogy mennyi „zöld, barna, illetve fekete” ügyletük van, ami egyébként iszonyatos méretű terheket ró rájuk. A következő motiváló tényező, hogy limitálni kell a „fekete és barna” ügyleteket. A harmadik eszköz pedig, hogy a szabályozó – a mi esetünkben az MNB – tőkesúlykedvezményt társít a zöldnek definiált finanszírozásokhoz, amelyek így olcsóbbá válnak a pénzintézet és az ügyfél számára is.

Visszatérve az EU-szabályozáshoz, bizonyos esetekben azt is nehéz meghatározni, hogy mi minősül zöldnek. Egy gázturbina-beruházás például nem tekinthető fenntarthatónak, de ha megújuló energia előállításához van szükség rá – technológiai vagy energiabiztonsági szempontból – akkor mégis annak kell tekintenünk.

– Ezek szerint a bankszektorban is nagy felkészülést igényel ez a változás, amit átállásként definiálunk.

– Mi is tanuljuk még, és kicsit talán olyan a helyzet, hogy „csak egy leckével járunk a diákok előtt.” De nem az a kérdés, hogy kell-e csinálni, hanem, hogy miként lehet a legkisebb fájdalommal csinálni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu