Back to top

Erdőből a városba

A madárfajok többsége nem kedveli az emberek közvetlen közelségét. Némelyek azonban mindinkább alkalmazkodnak a városi környezethez, zajokhoz, és gyakrabban tűnnek fel a kertekben, parkokban, vagy akár az erkélyeken is. A már jól ismert parlagi galambok és a széncinegék mellett egyre több fekete rigót, vagy éppen erdei fülesbagolyt is láthatunk a városokban.

A fekete rigó korábban kimondottan erdei fajnak számított, amely télen csapatostul melegebb éghajlatra költözött. Jelenleg kétféle életmódú fekete rigó él hazánkban is: az erdőkben élő, télen útra kelő, valamint a városhoz szokott, nem költöző példányok. Hogy miért van jelen mindkét típus, azt nehéz megmondani; lehetséges, hogy egy befejezetlen urbanizációs folyamat részesei, vagy éppen a madár alkalmazkodó képességének köszönhető, hogy többféle élőhelyen is jól érzi magát.

Igazán csak a hím fekete rigó tollazat fekete
Igazán csak a hím fekete rigó tollazat fekete
Fotó: Lénárt János
Mindenképpen érdekes jelenség, hogy mekkora különbségek vannak egy faj egyedei közt, hiszen az erdei életmódot folytató madarak sokkal félénkebbek városi társaiknál, akik akár centikre tőlünk húzzák ki a földigilisztát a talajból.

Fejmagasságba fészkel

A felnőtt hímek tollazata fekete, csőre élénksárga, míg a tojók inkább rejtőszíneket viselnek: tolluk kormosbarna, csőrük sárgásbarna. Mindkét nem szeme körül megtalálható egy jellegzetes sárga gyűrű, ami összetéveszthetetlenné teszi a többi hasonló alkatú és méretű madárral.

Territoriális madarak, a területet a hímek jelölik ki jellegzetesen trillázó, magas pontokról szóló énekükkel. A fészket sűrű lombú cserjékre, fákra, többnyire fejmagasságban rakja a tojó, ahol már akár februárban elindulhat a költés.

A feketerigó tojók rejtőszíneket viselnek
A feketerigó tojók rejtőszíneket viselnek
Fotó: Gál Sándor
A városban kevesebb ragadozó veszélyezteti a tojásokat és a fiókákat, ezért még inkább szemünk elé kerülhet az amúgy sem túlságosan nehezen fellelhető fészek. Mindkét szülő eteti a fiókákat, a költési időszakban hűségesek egymáshoz, és gyakran kezdenek másod-, sőt harmadköltésbe is. A fészket a fiókák még azelőtt elhagyják, hogy jól repülnének, azonban ez nem azt jelenti, hogy a szülők magukra hagyják őket. Jelzőhangok alapján megtalálják az utódot, és a földön tovább etetik, amíg önálló életre nem képes. Többnyire rovarokkal, gilisztával táplálkoznak, a hideg idő beköszöntével azonban áttérnek a bogyós termésekre.

Csapatokba verődnek

Nevével ellentétben, az erdei fülesbagoly sem kimondottan a nagy, zárt erdők madárfaja. Általában kisebb erdőfoltokban, parkos területeken él, sőt, a téli időszakban behúzódik a városokba. Saját fészket nem épít, inkább a tojó kiválasztja a számára tetsző, többnyire varjúfélék által épített fészket, amiben tavasszal indul meg a költés, általában egy fészekaljat nevelnek.

A revírkijelölés és fiókanevelés időszakában párban élnek, azonban a hideg idő beköszöntével, novembertől februárig csapatokba verődnek.

Tudta-e?

Fotó: Lénárt János

A széncinege az egyik legnagyobb testű cinegefaj (jobboldalt). Magyar kutatók bebizonyították, hogy száraz, meleg augusztusban a hímek begytollazata sötétebb sárga. A fiókákról a hím és a tojó közösen gondoskodik. Naponta több mint 300 alkalommal etetik őket, így költési időszakban akár felére csökkenthetik a gyümölcsösökben a fiókáknak hordott fehérjedús hernyók okozta kárt.

Ebben az időszakban a szemfülesek kis szerencsével urbánus környezetben is megfigyelhetik a nappal pihenő madarakat. Nem egyszerű felfedezni őket, hiszen elsősorban az örökzöld fafajok a kedvenc pihenőhelyeik, de olykor lombhullató fákon is ücsörögnek. Jelenlétükről árulkodik, ha a fatörzsön fehér ürülékfoltokat látunk, illetve a földön, a pihenő- helyként szolgáló fa alatt úgynevezett bagolyköpeteket találunk.

Kiválóan lát és hall

A közhiedelemmel ellentétben – bár éjszakai ragadozónak hívjuk – a kiváló látásuk ellenére, teljes sötétségben nem aktívak az erdei fülesbaglyok. A nagy, előre tekintő, szuggesztív szempár kiváló fényérzékelő, azonban a legjobban szürkületkor vagy holdfényes éjszakákon segíti hozzá a madarat az eredményes vadászathoz a kiváló hallása mellett.

Bár a madár a feje tetején ékeskedő tollfülekről kapta a nevét, azok valójában nem a hallószervei. Az igazi füleket a fej két oldalán elrejti a tolltakaró.

Puha tollazatának köszönhetően szinte zajtalanul vadászik. Fő táplálékai a kisemlősök, de olykor kisebb énekesmadarak vagy rovarok is áldozatául esnek. Fontos kártevőirtó a nagy kiterjedésű mezőgazdasági táblákon. Az elfogyasztott táplálék szőrét és csontjait nem képes megemészteni, így azokat néhány óra múlva kiköpi, hogy ne okozzanak belső sérüléseket az emésztőrendszerében. Ezekkel a néhány centiméteres, hengeres köpetekkel találkozhatunk a telelőhelyek fái alatt.

A lombhullató fákon is szívesen ücsörögnek a f fülesbaglyok
A lombhullató fákon is szívesen ücsörögnek a f fülesbaglyok
Fotó: Orbán Zoltán

A bennük lévő csontok segítségével a szakemberek képet kaphatnak arról, milyen fajokat fogyasztott el a madár az elmúlt napokban. Ezt a módszert gyakran használják kisemlősfajok elterjedésének vizsgálatához, de könnyedén be lehet vonni az ilyesmire fogékony gyerekek környezeti nevelésébe is.

 

Nyirádi Ivett
Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola,
Zalaerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Három sarki farkas született a Nyíregyházi Állatparkban

Három sarki farkas (Canis lupus arctos) kölyök született a Nyíregyházi Állatparkban.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.