Back to top

A legelőt vetéskor és kaszálások után érdemes öntözni

A lovak természetüknél fogva szabadon élő, szociális, legelő növényevők. Egészségük megőrzése érdekében alapvető fontosságú a megfelelő mennyiségű mozgás, ezt az igényüket legtermészetszerűbb tartásmóddal, a legeltetéses tartással könnyen kielégíthetjük. A legeltetésnek kedvező hatása van a patamechanizmusra és az emésztés megfelelő működésére is.

A tenyészkancák tartására és a csikók felnevelésére a legelős tartás a legideálisabb módszer, amely nagyban meghatározhatja a ló későbbi élete során a sportra való alkalmasságát. Az elkövetett hibák sokszor súlyos, használhatóságot negatívan befolyásoló károkkal járnak. Elkerülhető a rossz szokások kialakulása is, amelyek általában az istállóban sok időt töltő, fajtársaival keveset érintkező egyedekre jellemző” – mondja Bardóczky Veronika, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lótenyésztési osztályvezetője.

Mezőhegyesen a lovak legeltetési idénye követi a magyar hagyományokat, a kihajtásra így Szent György-nap (április 23.) tájékán kerül sor, és egészen Szent Mihályig (szeptember 29.) legelőre járnak a lovak, természetesen az időjáráshoz igazodva.

Legelőn tartás

Méretét tekintve a lovanként 1 hektár legelő tekinthető ideálisnak. Az éghajlatunk nem tesz lehetővé egész évben legelőre alapozott állattartást, tehát a kiegészítő szénáról is gondoskodni kell, emiatt például Mezőhegyesen a legelők kaszálóként is szolgálnak.

A legelő optimális mérete akár csökkenhet is, ha rendelkezésre áll külön kaszálóterület.

A tartás körülményeit Jusztin Ágnes, a cég agrárkommunikációs koordinátora összegezte: – A kihajtás mindennap a reggeli órákban kezdődik, és egészen az esti etetésig kint tartózkodik a ménes. A lovakat egy-egy kisebb eső sem zavarja, idő előtt általában csak vihar közeledtével szoktuk őket behajtani.

A tenyészkancák és a csikók, egészen a kiképzésük megkezdéséig, jellemzően 3-4 éves korukig járnak legelőre. A tenyészkancák között sok a sportból nyugalmazott 14 év körüli vagy idősebb egyed. A sportban eredményes kancák nagy tenyészértékük miatt általában hamarabb visszavonulnak, illetve az ígéretes kancacsikók a sportkipróbálásuk előtt fedeztetve lehetnek, és majd csak a csikó felnevelése után kezdődik meg, vagy éppen folytatódik kiképzésük.

Nem csak a genetikai előrehaladást gyorsíthatjuk meg így, hanem a legelőn tartás a ló testalakulására is kedvező hatást fejthet ki, szervezete megerősödik.

A sportlovak, illetve a napi munkát végző lovak istállós tartásban részesülnek leginkább, egyedi karámozással kiegészítve. Bár kevesebb időt töltenek istállón kívül, az intenzív munka fedezi mozgásigényüket, emellett pedig figyelünk arra is, hogy elegendő időt tölthessenek pihenéssel, regenerálódással – például kisebb napozó karámokban. Ha ezen felül még legelőn lennének a nap további részében, teljesítményük romolhatna, illetve sérülések is könnyebben jelentkeznének, az állatok csoportos tartásánál ugyanis elkerülhetetlen egy-egy hatalmi harc.

Bardóczky Veronika: legelőn tartással elkerülhető a rossz szokások kialakulása is
Bardóczky Veronika: legelőn tartással elkerülhető a rossz szokások kialakulása is
A lovak szeretik a fák árnyékát a legnagyobb melegben, így különösen előnyösek azok a legelők, ahol az állatoknak lehetőségük van behúzódni nagylombú fák alá. Ha nincs rá lehetőség, akkor az itatás mellett a legfontosabb, hogy ne legyenek kint egész nap a tűző napon.

A lovak nálunk, ahogy említettem, reggeltől estig legelőn tartózkodnak, a nyári nagy melegben is elengedhetetlen a megfelelő ivóvízellátás számukra. Épp ezért a gondozók naponta többször is ellenőrzik az itatókat és utántöltik friss vízzel.

Tápanyagellátás

„A nyári időszakra jellemző egyre melegebb és csapadékszegényebb időjárás következtében csak legeléssel a lovak tápanyagigénye nem fedezhető, ezért széna-, illetve abrak-kiegészítést is kapnak” – összegzi a lótenyésztési osztályvezető. Ez azért is fontos, mert a legelőn tartott lovaik szinte mind kritikus csoportba tartoznak takarmányozás szempontjából: vagy csikót nevelő kancákról, vagy fiatal, növekedésben lévő egyedekről van szó. A táplálóanyag-szükségletüket maximálisan ki kell elégíteni, nem lehet ez fejlődést, vagy éppen termékenyülést korlátozó tényező.

A széna – nyári időszakban fűszéna, téli időszakban lucernaszéna is –, illetve az abrak (zab és árpa) etetésén felül nagyon fontos az ásványi anyagok folyamatos pótlása is, amit például nyalósók elhelyezésével valósítunk meg”

– mondja Bardóczky Veronika.

Legelő lovak számára

A ló mélyen legel. Alsó és felső állkapcsában erős fogak vannak, melyek segítségével szinte gyökérig képes kirágni a növényzetet. Mindeközben a ménes folyamatos, lassú mozgásban van, ennek során az állatoknak lehetőségük van válogatni az egyes növények között.

A ló az egyik legválogatósabb legelő állatfaj. Elsősorban a keményebb szárú füveket kedveli. Nem megfelelő legeltetés esetén képes teljesen eltüntetni a számára legízletesebb növényeket a legelő flórájából.

Gyomruk testméretükhöz képest kicsi, ezért a lovak meglehetősen hosszú időt töltenek legeléssel. Általában reggel és délután legelnek, a déli tűző nap elől szívesen húzódnak árnyékba. A mezőhegyesi szakemberek szerint a jó legelő ismérvei:

• jó hozam,

• jó regenerálódó képesség,

• jó tápanyagellátó képesség,

• a mostani éghajlatot figyelembe véve, a fűkeverék komponensei bírják a száraz, aszályos éveket.

A lovak általában a nádképű csenkeszt, a réti komócsint, az angol perjét, a réti perjét kedvelik, de ezek mellett a legelő tartalmazhat vörösherét, valamint csomós ebírt is. A mezőhegyesiek vörösherével kapcsolatos helyi megfigyelése, hogy a kelés után körülbelül 1 évig látható, de azután kipusztul a növénytársulásból. A legelőt több évre telepítjük, ezért gondoskodni kell róla, karban kell tartani boronálással, szellőztetéssel, lazítással, akár felülvetéssel vagy tápanyag-visszapótlással.

Az ideális fűkeverék

„Külön lovak számára készített keveréket érdemes választani, ami az állatok tápanyagigénye mellett az éghajlati adottságokhoz is illeszkedik, így a fűmagoknál is a szárazságtűrés egyre lényegesebb értékmérő tulajdonság

Páll László: a szénahozam alapján a Zöld Ászt és a Zöldítő 15-t tudom kiemelni
Páll László: a szénahozam alapján a Zöld Ászt és a Zöldítő 15-t tudom kiemelni
– magyarázza Páll László növénytermesztési osztályvezető. Tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás miatt nagyon szélsőséges lett az időjárás, a száraz periódusok még forróbbak, és egyre csökken a csapadék is. Ezért elsősorban olyan fajokat kell választani, amelyek bírják a szélsőséges, száraz időjárást. Általában ezeket a legelőket közvetlenül a ménesek közelébe telepítjük, ezért ott csévélődobos (Rain Star) öntözés még elképzelhető, ha extrém szélsőséges az időjárás (pl. 2000, 2003, 2015, 2017, vagy idei 2021 év).

Persze nem kell állandóan öntözni, csak bizonyos fenológiai fázisokban: vetés előtt vagy után, a későbbiekben kaszálások után, akár „bemosva” a műtrágyát. Természetesen ez is munkaszervezés kérdése, hiszen legeltetés közben nem igazán lehet öntözni.”

– A szakember azt is elmondta, hogy az elmúlt években bizonyos takarmányfű-keverékek eltérően viselkedtek. Az úgynevezett 20-i Ménes körül eltérő években telepítettek kétféle fűkeverékből álló legelőt. De a lovak számára – a teleptől jóval messzebb lévő – kaszálók is hasonlóan viselkednek. Az elmúlt pár évben, visszamenőleg 2017 őszéig, valamint 2018 tavaszáig a következő fűkeveréket vetették:

1. Zöld Ász: (nádképű csenkesz 45%, csomós ebír 30%, angolperje 15%, fehér here 10%). Ezt 2017 tavaszán telepítettük, amely látható a mezőkovácsházi úton kifelé menet, rögtön az első táblán, az erdő után közvetlenül. De ide sorolhatnám a 81-es kaszálót is, amely a pitvarosi útról látszódik.

2. Száraz 6-os: (csomós ebír 25%, angolperje 25%, tarackoló csenkesz 25%, réti perje 15%, fehér here 5%, szarvaskerep 5%). Ezt 2018 őszén telepítettük a 81-es táblán, a pitvarosi vasút felől. Hiába a száraz név, csak a tarackos fajok maradtak meg benne, amelyek nem nőttek nagyra, a többi kipusztult.

3. Zöldítő 15: (angolperje-tetraploid 24%, réti perje 20%, angolperje-diploid 18%, nádképű csenkesz 16%, olaszperje 15%, fehér here 7%). Ezt 2020 őszén telepítettük, és a 39-i Ménes felé vezető bekötő útról, jobb kéz felé eső 59-es táblán látható.

„Az állomány kinézete, valamint a szénahozam alapján a Zöld Ászt és a Zöldítő 15-t tudom kiemelni” – mondja Páll László, aki emellett mindenképpen megfontolandónak tartja az öntözést a gyakori szárazság miatt.

Fotók: mmg archív/Csatlós Norbert

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Martin Plewa tartott kurzust Kaposváron

Nagy megtiszteltetés érte a lovastusa szakágat, hogy Martin Plewa ismét elfogadta meghívásunkat, és a húsvét előtti hétvégén háromnapos terepstílusbíró-képzést tartott Kaposváron.

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 17 kocasüldő csoporttal, 9 kansüldővel, 5 hízó csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon. Összesen 60 tenyészsertést mutattak be.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.