Back to top

Ezeket a technológiákat üzemeltetni kell

Az agrárműszaki szakterület fejlődését meghatározó szinergiák, a műszaki fejlesztési irányok, a digitális technológiaváltás és az agrárképzés voltak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézete, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ), valamint a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) év végi Szinergia Workshopjának legfontosabb témái.

"El kell hitetni a fiatalokkal, hogy ez olyan szakma, amit lehet szeretni és mindig szükség lesz rá.”
"El kell hitetni a fiatalokkal, hogy ez olyan szakma, amit lehet szeretni és mindig szükség lesz rá.”
A megszólalók arra keresték a választ: mi lehet az innováció, a felsőoktatás, a kutatás, valamint a szakterületi vállalkozások szerepe a meghatározó műszaki megoldások létrehozásában, piaci bevezetésében és gyakorlati alkalmazásában.

Mindenekelőtt: lesz-e megfelelő számú képzett agrárszakember, aki üzemelteti majd a jövő technológiáit.

Az együttműködés dimenzióiról beszélt a mezőgazdasági gépek tervezésétől, a gyártáson keresztül a hazai és a külpiaci megjelenésig, az egyes kulcsszereplők által elérhető sikerekig Csanádi Tamás, a MEGOSZ elnöke. A szervezet tagvállalatai jelentős részben exportra termelnek, de az ágazat erősen kapcsolódik az ipar legdinamikusabban fejlődő területeihez és az élelmiszergazdaság meghatározó hazai fejlesztéseihez. Szorosan együttműködik a minisztériumokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, szakmai szervezetekkel. A mezőgazdasági gépgyártás fejlesztése megjelenik az iparfejlesztésben, az Irinyi Tervben és a vidékfejlesztés egyes programjaiban. A hazánkban konstruált és legyártott gépek, gépegységek, alkatrészek nagy része külföldön talál gazdára, ezért a szövetség jelentős külgazdasági kapcsolatokat ápol. A mezőgazdasági gépek fejlesztését támogató kutatásokban, az oktatás, valamint a gépek fejlesztő, használati értékvizsgálatában jelentős az együttműködés az egyetemekkel, főként a MATE Műszaki Intézetével.

A Szinergia Workshop folytatásaként a MEGOSZ 2022 második félévében a termékpályák mentén megvalósuló innovációkra terveit szeretné a szakmai közönséggel megvitatni egy konferencia keretében.

A hazánkban konstruált és legyártott gépek, gépegységek, alkatrészek nagy része külföldön talál gazdára
A hazánkban konstruált és legyártott gépek, gépegységek, alkatrészek nagy része külföldön talál gazdára
A digitalizáción alapuló technológiaváltás jelentőségéről és a mezőgazdasági gépforgalmazásra, valamint szakember-utánpótlásra gyakorolt hatásairól osztotta meg gondolatait Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke. A szervezet kiemelten foglalkozik a mezőgazdasági termelők jövedelmezőségének és versenyképességének erősítésével, az élelmiszer-előállítás hatékonyságának növelésével és a korszerű ipari technológiák bevezetésével. Kiemelte: ehhez szükség van szakképzett munkaerőre, fiatal, elhivatott és motivált szakemberekre, valamint a szakma presztízsének növelésére.

A legfontosabb a jövőben, hogy ezeket a gépeket és technológiákat valakinek üzemeltetni kell: nagyon fontos az agrárgépészek képzése. El kell hitetni a fiatalokkal, hogy ez olyan szakma, amit lehet szeretni és mindig szükség lesz rá.”

A munkaerőpiacon kiemelt a kereslet a megfelelő tudású agrárgépész-szakemberek iránt. A mezőgazdaság komplex feladatrendszerére, a high-tech műszaki megoldásokra, a korszerű mezőgazdasági vállalkozások nyújtotta személyes szakmai fejlődési lehetőségekre több platformon igyekeznek felhívni a figyelmet.

A szakmai szervezetek tagjai egyénileg is hozzájárulnak a fiatalok korszerű ismeretszerzéséhez, az új technológiák, eszközrendszerek megismeréséhez
A szakmai szervezetek tagjai egyénileg is hozzájárulnak a fiatalok korszerű ismeretszerzéséhez, az új technológiák, eszközrendszerek megismeréséhez
A „Legyél Te is agrárgépész!” program segítségével pályaorientációs kiállításokon, nyílt napokon, előadásokon és rendezvényeken mutatják be a szakmát és a benne rejlő lehetőségeket. A szervezet a közép- és felsőfokú intézményekkel, köztük kiemelten a MATE-val együttműködésben segíti a vállalati gyakorlati képzés szervezését és lebonyolítását. A duális képzés és a MATE kooperatív képzési programja keretében a végzés előtt álló hallgatók bekapcsolódnak a vállalati munkába, az aktuális feladatokon keresztül szereznek gyakorlati mérnöki tudást és fejlesztik vezetői készségeiket.

Az egyetemmel folytatott partnerség az EuroSkills és a WorlsdSkills szakmai versenyekre való közös felkészítésben is megvalósul.

Az egyetem Műszaki Intézetének mezőgépész hallgatója, Apagyi Bence hetedik lett a „Szakmák Európa-bajnokságán” nehézgépszerelő szakmaterületen.

A gyárlátogatások lehetőségének biztosításával, hazai és nemzetközi kiállításokon, egyéb szakmai programokon való részvétel támogatásával az említett szakmai szervezetek tagjai egyénileg is hozzájárulnak a fiatalok korszerű ismeretszerzéséhez, az új technológiák, eszközrendszerek megismeréséhez.

Az élelmiszerkereslet változásával egyre nagyobb az igény az adatalapú szolgáltatásra, egyre több adatot és információt várnak el fogyasztók.

Végig kell követni termékeket földtől az asztalig, a fogyasztó számára fogyasztható információval.

A szabályozási dömpinggel pedig egyre erőteljesebben jelennek meg nem közvetlen agrárszempontok, amelyeknek nagy hatása van a termelésre. A digitális agrárstratégia, az agráradatvagyon kezelése, az agrárszakemberek digitális kompetenciájának fejlesztése volt a témája Varga Péter stratégiai tanácsadó, a MATE Élelmiszergazdasági Adatközpont munkatársa előadásának.

Az életképes üzem képes bővülni és eltartja a tulajdonosait. Ma egyre inkább az „adat-információ-döntés-adat” modell-lel lehet leírni. Az adatok mennyisége gyorsan nő, a gazdálkodás fejlettségét, versenyképességét meghatározza az adatok felhasználása. A szakértő szerint

hamarosan nemcsak az adatok gyűjtését és elemzését, hanem a döntést is mesterséges intelligencia végzi majd. Ebbe kell tudni bekapcsolódni a résztvevőknek.

A 2020 nyarán megalakult agrárszakképzési centrumokban első helyen áll a mezőgépészképzés, vagyis ezt a szakmát választja a legtöbb diák. A központok létrehozását a 2019-ben megjelent szakképzésről szóló törvény írta elő – mondta el Simonné Szerdai Zsuzsanna, Déli Agrárszakképzési Centrum főigazgatója. Az öt új oktatási egységben központosított munkaszervezet látja el a speciális szakmai tudást igénylő feladatokat, mint például a gazdálkodás, a munkáltatói feladatok, a közbeszerzések lebonyolítása, a pályázati folyamatok, a nemzetközi kapcsolatok vagy a külső kommunikáció. Tavaly júniusban a MATE szakmai partnerségre lépett az öt agrárszakképzési centrummal a közép- és felsőfokú agrárképzés elméleti és gyakorlati javítása érdekében.

A 2020 nyarán megalakult agrárszakképzési centrumokban első helyen áll a mezőgépészképzés, vagyis ezt a szakmát választja a legtöbb diák
A 2020 nyarán megalakult agrárszakképzési centrumokban első helyen áll a mezőgépészképzés, vagyis ezt a szakmát választja a legtöbb diák

A MATE tavaly februári megalapításával Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú, multidiszciplináris képzési helye jött létre, amelynek oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenysége az agrárágazat minden területére kiterjed

– emelte ki dr. Szabó István, az egyetem Műszaki Intézetének vezetője. Az intézményrendszer átalakulásáról elmondta, hogy megszűnt a kari struktúra, helyette 21 szakmai intézet keretében folyik a képzés. A Műszaki Intézetben a gépészet és az informatika különböző tudományterületei mellet az adattudomány erősödő tudományterületét oktatják, míg a klasszikus agrárvonulatokat a társintézetek képviselik. Az intézet öt kampuszon – Gyöngyösön, Keszthelyen, Gödöllőn, Kaposvárott és Budán - van jelen, és 110 dolgozó, 75 oktató, 10 kutató áll az alkalmazásában. Összetett szervezet sokféle oktatási programmal és egyedülálló laboratóriumi háttérrel. A képzés Bsc, Msc, PhD szinten, valamint duális és kooperatív formában is folyik. Utóbbi erős alternatívája a duális képzésnek. Hagyományosan erős kutatási portfólióval rendelkeznek, évi 5-600 millió forint értékű kutatási projektet folytatnak.

Egyebek mellett részt vesznek űrkutatási tömítéstechnológia és mesterséges intelligencián alapuló hígtrágya-kijuttatási technológia fejlesztésében. Friss eredményük a Közlekedési Műszergyártó Zrt. projektje, aminek keretében ISOBUS-kompatibilis terminált fejlesztettek.

A digitális innováció területén együttműködnek a világelső Wageningen Egyetemmel
A digitális innováció területén együttműködnek a világelső Wageningen Egyetemmel
A hardver és szoftver kialakításában is részt vettek. Egyedülálló ISOBUS tesztkörnyezetet tudnak működtetni. A digitális innováció területén együttműködnek a világelső Wageningen Egyetemmel, de kisvállalkozóknak is adnak tanácsot az agrárinformatikai fejlesztések területén.

Együttműködnek a MEGOSZ-szal, a MEGFOSZ-szal, a szakképzési centrumokkal és számos céggel – egyebek mellett a műszaki fejlesztés, tesztelés, minősítés, használatiérték-vizsgálat és pályázatmenedzselés területén.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A propolisz hatóanyagai gátolhatják a koronavírusokat

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Új Amazone ekék Mosonmagyaróvárról

Új, nagy területteljesítményű, hét-, nyolc- és kilencfejes váltvaforgató ekék gyártásába kezdtek az Amazone mosonmagyaróvári üzemében, az egykori Vogel-Noot ekegyárban.

Harmadszor volt nyílt nap Vásárhelyen

A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán számos képzés közül választhatnak a tanulni vágyók. Az érdeklődő középiskolások ezúttal abból kaphattak ízelítőt: milyen komoly digitális tudásra van manapság szüksége egy agrárszakembernek.

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Jeff Daniels színészről neveztek el egy pókölő élősködőt

Jeff Daniels amerikai színészről neveztek el egy pókölő élősködőt amerikai tudósok - írta a The Guardian online kiadása.

Befejeződött a LABOR rendszer fejlesztése

A 2022. január 1-jén átadott utolsó funkciókkal lezárult az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló LABOR rendszer kialakítása és üzembe helyezése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2021. július 1-jétől több lépcsőben hajtotta végre az ágazat ügyviteli rendszerének átvezetését a digitális térbe.

Felfedezték a világ két legkisebb szárazföldi csigafaját

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.