A megszólalók arra keresték a választ: mi lehet az innováció, a felsőoktatás, a kutatás, valamint a szakterületi vállalkozások szerepe a meghatározó műszaki megoldások létrehozásában, piaci bevezetésében és gyakorlati alkalmazásában.
Mindenekelőtt: lesz-e megfelelő számú képzett agrárszakember, aki üzemelteti majd a jövő technológiáit.
Az együttműködés dimenzióiról beszélt a mezőgazdasági gépek tervezésétől, a gyártáson keresztül a hazai és a külpiaci megjelenésig, az egyes kulcsszereplők által elérhető sikerekig Csanádi Tamás, a MEGOSZ elnöke. A szervezet tagvállalatai jelentős részben exportra termelnek, de az ágazat erősen kapcsolódik az ipar legdinamikusabban fejlődő területeihez és az élelmiszergazdaság meghatározó hazai fejlesztéseihez. Szorosan együttműködik a minisztériumokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, szakmai szervezetekkel. A mezőgazdasági gépgyártás fejlesztése megjelenik az iparfejlesztésben, az Irinyi Tervben és a vidékfejlesztés egyes programjaiban. A hazánkban konstruált és legyártott gépek, gépegységek, alkatrészek nagy része külföldön talál gazdára, ezért a szövetség jelentős külgazdasági kapcsolatokat ápol. A mezőgazdasági gépek fejlesztését támogató kutatásokban, az oktatás, valamint a gépek fejlesztő, használati értékvizsgálatában jelentős az együttműködés az egyetemekkel, főként a MATE Műszaki Intézetével.
A Szinergia Workshop folytatásaként a MEGOSZ 2022 második félévében a termékpályák mentén megvalósuló innovációkra terveit szeretné a szakmai közönséggel megvitatni egy konferencia keretében.
A digitalizáción alapuló technológiaváltás jelentőségéről és a mezőgazdasági gépforgalmazásra, valamint szakember-utánpótlásra gyakorolt hatásairól osztotta meg gondolatait Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke. A szervezet kiemelten foglalkozik a mezőgazdasági termelők jövedelmezőségének és versenyképességének erősítésével, az élelmiszer-előállítás hatékonyságának növelésével és a korszerű ipari technológiák bevezetésével. Kiemelte: ehhez szükség van szakképzett munkaerőre, fiatal, elhivatott és motivált szakemberekre, valamint a szakma presztízsének növelésére.
A munkaerőpiacon kiemelt a kereslet a megfelelő tudású agrárgépész-szakemberek iránt. A mezőgazdaság komplex feladatrendszerére, a high-tech műszaki megoldásokra, a korszerű mezőgazdasági vállalkozások nyújtotta személyes szakmai fejlődési lehetőségekre több platformon igyekeznek felhívni a figyelmet.
A „Legyél Te is agrárgépész!” program segítségével pályaorientációs kiállításokon, nyílt napokon, előadásokon és rendezvényeken mutatják be a szakmát és a benne rejlő lehetőségeket. A szervezet a közép- és felsőfokú intézményekkel, köztük kiemelten a MATE-val együttműködésben segíti a vállalati gyakorlati képzés szervezését és lebonyolítását. A duális képzés és a MATE kooperatív képzési programja keretében a végzés előtt álló hallgatók bekapcsolódnak a vállalati munkába, az aktuális feladatokon keresztül szereznek gyakorlati mérnöki tudást és fejlesztik vezetői készségeiket.
Az egyetem Műszaki Intézetének mezőgépész hallgatója, Apagyi Bence hetedik lett a „Szakmák Európa-bajnokságán” nehézgépszerelő szakmaterületen.
A gyárlátogatások lehetőségének biztosításával, hazai és nemzetközi kiállításokon, egyéb szakmai programokon való részvétel támogatásával az említett szakmai szervezetek tagjai egyénileg is hozzájárulnak a fiatalok korszerű ismeretszerzéséhez, az új technológiák, eszközrendszerek megismeréséhez.
Az élelmiszerkereslet változásával egyre nagyobb az igény az adatalapú szolgáltatásra, egyre több adatot és információt várnak el fogyasztók.
A szabályozási dömpinggel pedig egyre erőteljesebben jelennek meg nem közvetlen agrárszempontok, amelyeknek nagy hatása van a termelésre. A digitális agrárstratégia, az agráradatvagyon kezelése, az agrárszakemberek digitális kompetenciájának fejlesztése volt a témája Varga Péter stratégiai tanácsadó, a MATE Élelmiszergazdasági Adatközpont munkatársa előadásának.
Az életképes üzem képes bővülni és eltartja a tulajdonosait. Ma egyre inkább az „adat-információ-döntés-adat” modell-lel lehet leírni. Az adatok mennyisége gyorsan nő, a gazdálkodás fejlettségét, versenyképességét meghatározza az adatok felhasználása. A szakértő szerint
A 2020 nyarán megalakult agrárszakképzési centrumokban első helyen áll a mezőgépészképzés, vagyis ezt a szakmát választja a legtöbb diák. A központok létrehozását a 2019-ben megjelent szakképzésről szóló törvény írta elő – mondta el Simonné Szerdai Zsuzsanna, Déli Agrárszakképzési Centrum főigazgatója. Az öt új oktatási egységben központosított munkaszervezet látja el a speciális szakmai tudást igénylő feladatokat, mint például a gazdálkodás, a munkáltatói feladatok, a közbeszerzések lebonyolítása, a pályázati folyamatok, a nemzetközi kapcsolatok vagy a külső kommunikáció. Tavaly júniusban a MATE szakmai partnerségre lépett az öt agrárszakképzési centrummal a közép- és felsőfokú agrárképzés elméleti és gyakorlati javítása érdekében.
– emelte ki dr. Szabó István, az egyetem Műszaki Intézetének vezetője. Az intézményrendszer átalakulásáról elmondta, hogy megszűnt a kari struktúra, helyette 21 szakmai intézet keretében folyik a képzés. A Műszaki Intézetben a gépészet és az informatika különböző tudományterületei mellet az adattudomány erősödő tudományterületét oktatják, míg a klasszikus agrárvonulatokat a társintézetek képviselik. Az intézet öt kampuszon – Gyöngyösön, Keszthelyen, Gödöllőn, Kaposvárott és Budán – van jelen, és 110 dolgozó, 75 oktató, 10 kutató áll az alkalmazásában. Összetett szervezet sokféle oktatási programmal és egyedülálló laboratóriumi háttérrel. A képzés Bsc, Msc, PhD szinten, valamint duális és kooperatív formában is folyik. Utóbbi erős alternatívája a duális képzésnek. Hagyományosan erős kutatási portfólióval rendelkeznek, évi 5-600 millió forint értékű kutatási projektet folytatnak.
Egyebek mellett részt vesznek űrkutatási tömítéstechnológia és mesterséges intelligencián alapuló hígtrágya-kijuttatási technológia fejlesztésében. Friss eredményük a Közlekedési Műszergyártó Zrt. projektje, aminek keretében ISOBUS-kompatibilis terminált fejlesztettek.
A hardver és szoftver kialakításában is részt vettek. Egyedülálló ISOBUS tesztkörnyezetet tudnak működtetni. A digitális innováció területén együttműködnek a világelső Wageningen Egyetemmel, de kisvállalkozóknak is adnak tanácsot az agrárinformatikai fejlesztések területén.
Együttműködnek a MEGOSZ-szal, a MEGFOSZ-szal, a szakképzési centrumokkal és számos céggel – egyebek mellett a műszaki fejlesztés, tesztelés, minősítés, használatiérték-vizsgálat és pályázatmenedzselés területén.