Back to top

Válság a sertésszektorban, tiltólistán a tyúkketrec – Hogy lesz ebből versenyképes állattenyésztés?

Az állatvédőkkel nem lehet érdemi vitát folytatni, nem az állattartási körülményeket akarják javítani, egyszerűen be akarják tiltani a húsevést. Ez a szakma véleménye - hangzott el egy kerekasztal beszélgetés során. A sertéságazat is nehéz helyzetben van, a termékpálya nyomott. A beruházásoktól az égbe szökő bekerülési költség riasztja el a vállalkozásokat.

Sokként érkezett nyáron a ketreces állattartás uniós betiltásáról szóló hír, azóta pedig, például a sertéságazatban, további kedvezőtlen piaci események is rontották a gazdálkodók pozícióit. Az Agrárszektor konferencián az egyik kerekasztal-beszélgetés ezekre a jelenségekre tért ki.

Fotó: pixabay

„Az állatvédőket néha terroristának hívjuk. Nem az a céljuk, hogy az állatok tartásának körülményeit javítsák, hanem az, hogy ne egyenek az emberek húst.” Ezzel a kendőzetlen felütéssel kezdte mondandóját Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója.

Meglátása szerint nem partneri beszélgetések folynak, hanem az állatvédők arról beszélnek, hogyan lehet Európában felszámolni az ipari állattenyésztést, „masszívan keverik a háziállatot a haszonállattal, nem lehet velük értelmes beszélgetést folytatni”.

A baromfi – a cégcsoport ebben az ágazatban érintett - a sertéshús helyettesítő terméke, de az ő helyzetük sem gondoktól mentes: a madárinfluenzával küzdenek, egyelőre úgy tűnik, sikertelenül.  

A kivitelezési költségekre kitérve azok tapasztalatai szerint abnormálisan túl vannak árazva. Szabó Ákos említést tett egy 16 ezer négyzetméteres telepükről: a pályázati kérelem benyújtásakor kalkulált 1,9 milliárdos beruházási költség a megegyezés idejére 2,6 milliárd lett, és ez azóta csak nő. Ez a helyzet gátat szab a beruházási kedvnek, akár baromfiról, akár sertésről beszélünk. Ugyanakkor az is kérdés, hogy ha a valós költségeket beépítve áraz az iparág, akkor a fogyasztó abból mennyit vesz meg, mekkora termelési volumenre lesz szükség hosszú távon.

Zsíros Zsolt, Szabó Ákos, Nagy Tibor, Csorbai Attila és Bognár Lajos.
Zsíros Zsolt, Szabó Ákos, Nagy Tibor, Csorbai Attila és Bognár Lajos.
Fotó: portfolio.hu

Hasonló aggályokat fogalmazott meg Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke.

A ketreces állattartás betiltásáról azt mondta: soha nem gondolta volna, hogy „az extrémitások ennyire el fognak szabadulni és, hogy az állatmentő mozgalom hitvilággá alakul át, hogy szinte terrorista jellegű akciókkal próbálják megakadályozni az intenzív állattartást”.

Kérdés, tette hozzá, milyen lehetőségei vannak egy szakmai szervezetnek abban, hogy ne egyetlen sarkos vélemény kerüljön a fókuszba. Szerinte mióta az Európai Parlamentbe nagyobb számban kerültek be a magukat zöldnek nevező mozgalmak, óriási politikai erőt kapott a mozgalom. Az Európai Bizottság meg is hirdette a green deal stratégiát, amely szavai szerint inkább egy kívánságlista. Számtalan ellentmondás található benne, és a szakma feladata bemutatni azokat az elemeket, amelyek kilógnak. Ilyen a ketreces állattartás teljes tilalma. Bizonyított tény, mutatott rá Csorbai Attila, hogy károsanyag-kibocsátás szempontjából például az étkezési tojástermelés céljából tartott EU-komform ketrecek lényegesen jobb hatásfokkal működnek, jóval alacsonyabb a környezettermelési mutatójuk, mint a mélyalmos, vagy a szabadtartásban tartott tyúkok esetében.  

A politikai támadást politikai eszközökkel kell kezelni. Az Unió beleállt egy nyomvályúba, az irány adott, de lassítani lehet, hangzott el a beszélgetés során. 

A sertéságazatról szólva a Bonafarm képviseletében Nagy Tibor igazgató úgy foglalta össze a helyzetet, a válság komoly, felülről nyomott a termékpálya, lehet, hogy az a megoldás, hogy csökken a termelés. Kettős a helyzet az európai sertéságazatban, közölte. Nem azok az országok fogják elszenvedni a létszámcsökkenést, amelyek okozzák a túltermelést, hanem azok, amelyek érintettek az ASP-s szituációkkal. A másik probléma, hogy ez a szektor európai árral rendelkezik, magyar ár soha nem lesz a sertéságazatban, az európai árhoz pedig európai termelési színvonal kell.

Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint az állat-egészségügyben lassan nem beszélni kell a válsághelyzetről, hanem hozzá kell szokni. Olyan betegségek vannak jelen, amelyek 5-10 éve még tervezési szinten sem léteztek errefelé. Madárinfluenza terén 30-50 éve még tízéves ciklusok voltak, most 2 évente jelenik meg egy újabb törzs.

A németek vélekedése szerint öt év kell ahhoz, hogy kikecmeregjenek a sertéspestisből, szakértői vélemény szerint vaddisznó esetében ennek nincs realitása.

A Hunland Trade Kft. sertéskereskedelmi vezetője, Zsíros Zsolt a malacpiaccal kapcsolatban elmondta, hogy a betegségek miatt egyre nagyobb figyelemre van szükség, a kamionoknak tisztáknak kell lenni, ők például új mosót is építettek a biztonság érdekében. Egy új szabályozás értelmében gyűjtőközpontokból csak all in-all out rendszerben jöhet ki áru, ezzel a dániai piacot szinte ki kellett zárni. Magyarországra az elmúlt évben 810 ezer importmalac érkezett, ennek felét a cég hozta be. Nem azért hozzák másik országokból, hangsúlyozta, mert olcsóbb, vagy jobb, hanem azért, mert itthon nincs elegendő mennyiség.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Az élelmezésbiztonságról egyeztettek az uniós agrárminiszterek

Az Európai Uniónak erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését, ehhez azonban elengedhetetlen a termelés csökkenését eredményező intézkedések újragondolása – mondta Feldman Zsolt Brüsszelben. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válságról egyeztettek az agrárminiszterek.

Önellátásra és értékesítésre

Tóth Zsolt és családja nem panaszkodhat, csodálatos helyen élnek és gazdálkodnak. Birtokuk több részletből áll, de mind Esztergályhorváti nagyhorváti részében található, vadregényes hegyek-dombok, erdők és halastavak szomszédságában. A szakértelmük is megvan hozzá, hogy a zöldség-gyümölcstől a húsig, tojásig szinte mindenből teljesen önellátók legyenek – és még piacra is termelnek.

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 17 kocasüldő csoporttal, 9 kansüldővel, 5 hízó csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon. Összesen 60 tenyészsertést mutattak be.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.