Back to top

Lezárult a MATE bérfejlesztésének második hulláma

A teljesítmény és a kiválóság elismerését, valamint jobb anyagi megbecsülést elősegítő bérfejlesztési hullám második lépcsőjére lépett a MATE 2022. januárjában. A differenciált, személyre szabott béremelés egyik legfőbb célja, hogy az intézmény presztízst jelentő karrierlehetőséget biztosítson, továbbá folyamatos kiváló teljesítményre ösztönözve támogassa a szakmai életpálya kiteljesedését.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021. február elsejei modellváltása és a végrehajtott költségracionalizálási munkák lehetővé tették a munkatársak jobb anyagi megbecsülését, teljesítményük elismerését. Ily módon a tavaly áprilisi első bérfejlesztési hullám után 2022. január 1-től újbóli, differenciált béremelésre került sor, a humánerőforrás fejlesztési stratégia alapján és a fenntartó jóváhagyásával.

„Az általános és azonnali bérfejlesztés lehetővé teszi, hogy a jogelőd felsőoktatási intézményekben dolgozó, korábban közalkalmazotti státuszban lévő munkatársak alacsony illetményét jelentősen javítsuk.

Az új piacképes bérekkel és egyéb támogató intézkedésekkel egy kiszámítható és stabil, ugyanakkor a teljesítményt értékelő életpálya-modellt szeretnénk biztosítani munkatársaink számára, miáltal még tovább erősíthetjük intézményünk hatékonyságát és az oktatás-kutatás-innováció szimbiózisát” – mutatott rá Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor.

MATE kaposvári campus
MATE kaposvári campus
Fotó: Csatlós Norbert

Az oktató-kutató-tanár munkatársak esetében a mostani bérfejlesztés két elemből tevődik össze, melyek közül az első elem alapja a munkakör és az elért fokozat. Ebben az esetben az emelés alapját az egyetemi tanári munkakör képezi, amelyhez viszonyítva százalékos visszaosztás alapján határozták meg az egyes munkakörökhöz kapcsolódó egységes, határozatlan idejű alapbéreket. A második elem ugyanakkor egy személyre szabott és teljesítményalapú bérkiegészítés, amely figyelembe veszi az elmúlt időszakban mutatott óratartási és szakmai publikációs tevékenységet, a közvetlen vezető javaslata alapján.

Egy egyetemi adjunktus, vagy tudományos munkatárs tekintetében mindez azt jelenti, hogy a törvény szerinti 277.200 Ft-ról az alapbér 480.000 Ft-ra emelkedhetett, amennyiben a felettes felterjesztette bérkiegészítésre, akkor a havi bruttó összbér, akár a 600.000 Ft-ot is elérheti.

Egyetemi docens munkakörben a törvény szerinti 388.100 Ft eddigi alapbér a teljesítményalapú bérkiegészítéssel együtt elérheti a bruttó 700.000 Ft-os fizetést. Ugyanez az összeg egyetemi tanár esetében 554.400 Ft-ról akár 1.000.000 Ft-ra emelkedhet. Mivel a bérkiegészítés egy naptári évre alkalmazható és a következő évben újra osztandó, folyamatosan kimagasló teljesítményre ösztönöz és jelentősen támogatja a tudományos eredmények elérésének és közlésének egyetemi gyakorlatát.

A funkcionális, támogató feladatokat ellátó munkatársak bérfejlesztési koncepciója szintén két elemből áll és személyre szabott. Ezen emelés alapját az adott szervezeti egység 2021. évi alapbérkerete adja, melynek 20%-os emelésére tehettek javaslatot a felettesek. A koncepció tervezésekor az intézmény törekedett arra, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársak az emelés révén nagyobb megbecsülésben és anyagi elismerésben részesüljenek.

Ily módon az adott funkcionális szervezeti egység vezetője a bérkeret 5%-át legkiválóbb kollégái alapbérének emelésére fordíthatta azzal a feltétellel, hogy ez az emelés maximum a szervezeti egység munkavállalóinak 20%-át érintheti.

A szervezeti egység vezetője az egység jelenlegi alapbérkeretének további 15%-a erejéig egyéves, határozott idejű bérkiegészítésekre is javaslatot tehetett.

Forrás: 
MATE

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért vásárolunk pálinkát?

Magyarország éghajlati és természeti adottságainak köszönhetően különösen alkalmas a gyümölcstermesztésre. A Kárpát-medencében termett gyümölcsök magas beltartalmi értékekkel rendelkeznek, így kiemelten alkalmasak jó minőségű termékek előállítására, beleértve a pálinkát is.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Méhek nélkül nincs élet – A MATE munkatársának gondolatai a méhek világnapján

2019-ben az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a beporzókat. A veszélyeztetett fajok listáján szereplő méhek egyedszáma az utóbbi években drasztikusan csökken. A valós aggodalmak hátteréről és a megporzók ökoszisztémában betöltött szerepéről Dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársa osztotta meg a legfontosabb tudnivalókat.

Az öngondoskodást támogatják - 5000 palántát adományozott a MATE

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az idei esztendőben is zöldségpalántákat adományozott. A mintegy ötezer darab palántát a Katolikus Karitász közreműködésével rászoruló családok kapják.

A Zalaerdő Zrt. rajz- és művészeti pályázatot hirdet "Évszakok a természetben" címmel

A Zalaerdő Zrt. rajz- és művészeti pályázatot hirdet "Évszakok a természetben" címmel két korosztály: általános iskolás felső tagozatosok, illetve középiskolások számára.

Hét középiskola diákjainak tudatos pályaválasztását segíti a MATE Pest megyében

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött hét - aszódi, gödöllői, isaszegi és péceli - középiskolával, a diákok tudatos pályaválasztása és továbbtanulásuk elősegítése érdekében.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?