Back to top

Klímaharcos celebről neveztek el egy új fafajt

A nagy-britanniai Kew Királyi Botanikus Kert tudósai egy idén felfedezett trópusi fát neveztek el Leonardo DiCaprióról. Mint mondták, ezzel szerették volna kifejezni tiszteletüket a színész iránt, aki segített elejét venni a területen tervezett erdőirtásnak.

(illusztráció)
(illusztráció)
A kameruni Ebo erdőben növő fa tudományos neve Uvariopsis dicaprio lett, és sehol máshol nem található meg - írja a BBC. Alacsonyra növő, örökzöld növény, melynek fényes sárga virágai a törzsön fejlődnek.

Az ilang-ilang félék családjába tartozik, és egyelőre az erdőnek egy nagyon kis részén található meg, így felfedezése után rögtök a kritikusan veszélyeztetett csoportba sorolták.

Az új fafaj az első 2022-ben, melyet a Kew tudósai leírtak, és felfedezésüket a PeerJ tudományos lapban is pubikálták.

Az Ebo a legnagyobb, nagyjából érintett esőerdő Közép-Afrikában, a banen törzs lakhelye. Emellett kivételes biológiai sokféleség jellemzi, egyedi növény és állatvilággal, beleértve veszélyeztetett gorillákat, csimpánzokat és erdei elefántokat.

2020-ban a kameruni kormány engedélyezte a területen a fakitermelést. Ez ellen a tudósok levélben tiltakoztak, melyben felsorolták azokat az itt élő kihalással fenyegetett különleges állat és növényfajokat. Az ügy élére állt DiCaprio is, aki a közösségi média segítségével több millió követőjével együtt sikerre vitte a kampányt.

A kormány visszavonta a terveket, de a terület nemzeti parkká nyilvánítása még várat magára, habár már 2006-ban is voltak erre vonatkozó tervek.

"Elképzelhető, hogy csak felfüggesztették a fakitermelést" - mutatott rá Dr. Martin Cheek, a Kew tudósa.

Tavaly a Kew tudósai és munkatársaik több mint 200 új növényt és gombát írtak le a világ minden tájáról, köztük egy rózsaszín liliomot ugyanabból az erdőből, egy Ausztráliában található rovarfogásra specializálódott vaddohányt és egy Madagaszkár szigetéről származó csillag alakú virágú orchideát, amely sötétben is képes nőni.

Számos felfedezett új faj már ki is halt, és sokukat az erdőirtás, a földek feltörése, valamint az éghajlatváltozás okozta aszályok, árvizek és tüzek fenyegetik.

A Madagaszkáron talált 16 új orchideafajból háromról úgy vélik, hogy élőhelyük pusztulása miatt kihalt a természetben. Az egyik faj azért tűnt el, mert az erdőket kivágták, hogy az európai aromaterápiában használt gerániumolajhoz szükséges növényeket termesszék. A kongói Katangából származó új fokföldi primula faj pedig a rézbányászat miatt van veszélyben.

Amíg egy fajnak nincs tudományos neve, addig szinte lehetetlen felmérni a természetvédelmi státuszát, így nehéz megvédeni is.

Cheek szerint a 2021-es év látványos felfedezéseinek listája újabb emlékeztető arra, hogy ez az utolsó esélyünk az eddig ismeretlen fajok felfedezésére, megnevezésére és védelmére, mielőtt kihalnak.

"Még mindig több ezer növényfaj és talán több millió gombafaj van odakint, amelyekről nem tudunk"

- mondta. "Ezt a természetes élőhelyet, ahol ezek a fajok nőnek - különösen az erdőket, de más élőhelyeket is - egyre gyorsabban és gyorsabban pusztítjuk el mi, emberek, anélkül, hogy tudnánk, mi van ott".

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A propolisz hatóanyagai gátolhatják a koronavírusokat

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Jeff Daniels színészről neveztek el egy pókölő élősködőt

Jeff Daniels amerikai színészről neveztek el egy pókölő élősködőt amerikai tudósok - írta a The Guardian online kiadása.

Felfedezték a világ két legkisebb szárazföldi csigafaját

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.