Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Tóth-Gál Enikő fordítása
2022. 01. 26., szerda, 04:01
Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

Siketfajd
Siketfajd
Az elmúlt ötven évben a siketfajdok száma 90 százalékkal csökkent Skóciában. A legtöbb madár a Cairngorms Nemzeti Parkban él, ezen belül is a Királyi Madárvédelmi Liga (RSPB - Royal Society for the Protection of Birds) skóciai Abernethy erdeje alkotja a faj utolsó védőbástyáját - írja a BBC.

Az erdőben kószáló és legelő szarvasmarhák segítenek egy olyan élőhely kialakításában, ami megfelelő a siketfajd számára. Michael Butler, a terület felügyelője szerint

a jószágok taposásukkal visszaszorítják a csarabot és más olyan növényeket, melyek elnyomnák az kék áfonya bokrokat. A fajdok fiókái az áfonyán élő rovarokkal táplálkoznak.

A siketfajd őshonos Nagy-Britanniában, azonban a 18. század közepén kihalt. Ennek oka elsősorban az erdei élőhelyének tragikus eltűnése. 1837-ben Svédországból telepítettek be madarakat Perthshire-ba, majd később a skót fenyvesekbe.

Azonban több probléma is felmerült: az emberi zavarás, az élőhelyek elvesztése, a ragadozók és a klímaváltozás mind a világ legnagyobb testű fajdféléjének állománycsökkenéséhez vezetett.

Már korábban is használtak teheneket más skót területeken is arra, hogy javítsák a természetes élőhelyeket. A Dumfries mellett lévő Mabie erdőbe például a galloway marha öves színváltozatú egyedeit telepítették. A jószágoknak köszönhetően a növényzet nem tud magasra nőni, így olyan vizes, saras lapályokkal tarkított élőhely jön létre, ahol az árvácska-gyöngyházlepkék jól érzik magukat.

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

A Mi Erdőnk
  • Zemplén - sátorhegyek birodalma
  • Malomerdő tanösvény a Vértesben
  • Mocsárvilágból turistaparadicsom
  • Kézzel készített bakancsok
  • Horvát vendéglátás Szentpéterfán
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.
Illusztráció

Három sarki farkas született a Nyíregyházi Állatparkban

Három sarki farkas (Canis lupus arctos) kölyök született a Nyíregyházi Állatparkban.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.