0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Favágás, vakolás: csak úgy, hogy az állatoknak is jó legyen

Örüljünk, ha fecske fészket rak az ereszünk alatt, a házunk felújítását pedig úgy időzítsük, hogy lehetőleg ne zavarjuk a kis madarakat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nemrég felhívta a figyelmet néhány olyan tevékenységre, amellyel még áprilisig végezni kell. És akkor is nagyon körültekintően, szabályosan dolgozzunk.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) fontos felhívást tett közzé azzal kapcsolatban, hogy a házfelújítást, a növényzet ápolását úgy kell időzíteni, hogy a munkavégzés ne okozzon kárt az állatoknak. A körülöttünk élő madarak, emlősök száma egyre fogyatkozik, az élettér beszűkül, azt pedig, hogy a fecskéknek milyen komoly szerepe van a rovarok gyérítésében, nem kell külön hangsúlyozni. Minden ilyen munkát az év első három hónapjában lehet elvégezni, áprilistól pedig tilosak, az előírások megszegése bírságolást von maga után. 

Ez legalábbis az elmélet, a gyakorlat azonban mást mutat. Tény, hogy a kárt okozó tevékenység legtöbbször az ismeretek hiányából fakad, hiszen a tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett állatokat érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetést is igényelnek, tájékoztatta lapunkat az MME.

A megyei kormányhivatalok a fészkek eltávolítását, a fészeküregek betömését, a denevérkolóniák áttelepítését csak tavaszi-nyári szaporodási időszak előtt, illetve ezt követően engedélyezhetik – amennyiben az érintettek időben benyújtják az engedélyeztetési kérelmet.

Arról tehát szó sincs, hogy saját szakállunkra leverhetjük télen a fészket pusztán azért, mert akkor úgyis üres. A szabályok betartásával egy időben az igazán barátságos megoldás az, hangsúlyozzák, ha munka a munka végeztével műfészkeket helyeznének ki a kivitelezők. 

Szintén itt van az ideje a gólyafészkek biztonságossá tételének. Erre akkor lehet szükség, ha például vihar rongálta meg a fészket, és így veszélybe kerülne a visszaköltöző madár, vagy áramütés érheti, mert olyan közel van a vezetékhez az otthona. Ilyenkor több megoldás jöhet szóba.

A villanyoszlopra – vagy akár kéményre –  magasított gólyakosár kerül. Még jobb, ha vesszőből font, az eredetihez nagyon hasonlító műfészekkel együtt, ezt a tapasztalatok szerint szívesebben foglalják el a madarak, mint az üresen kihelyezett fémalapot.

De különböző trükkökkel megpróbálhatjuk máshová átcsábítani a szárnyasokat: leselejtezett telefonoszlopra, használaton kívüli villanyoszlopra, vagy fák vastag csúcsközeli ágainak villás elágazásaira készíthetünk biztonságos, stabil fészekalapot. 

A harmadik problémakör a favágás. A legelkötelezettebb természetvédők is tudják, hogy fák, bokrok kivágására, gallyazásra olykor szükség van. Az időpont azonban ebben az esetben sem mindegy.

Ezek jól tervezhető munkálatok, az őszi-téli időszakban kell elvégezni, hívja fel a figyelmet az egyesület. Bizonyára az ő elkötelezett munkáinak is köszönhető, hogy látunk már fejlődést ezen a téren.

A vezetékekbe belógó növényzet visszavágásakor az áramszolgáltatók alvállalkozói úgy tűnik, odafigyelnek egyrészt a munka minőségére, másrészt arra, hogy ez lehetőleg költési időn kívül történjen.

A részletekről a egyesület és a kormányhivatalok adnak felvilágosítást. A természeti kincseinket csak úgy óvhatjuk meg, ha magunk is betartjuk az írott és íratlan szabályokat, és felemeljük a szavunkat, ha negatív példát látunk. Munkavégzés előtt érdemes áttanulmányozni az ide vonatkozó szabályokat,  hasznos információt szerezhetünk az épített környezet, vagy a védett állatfajok témakörében is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu