Back to top

A magyar gazdaságfejlesztés hat éve a Vajdaságban

Legutóbbi, tavalyi tudósításomat követően tartották a vajdasági magyar gazdaságfejlesztési program első hat évének összefoglaló értékelését Szabadkán.

A délvidéki magyarság szülőföldön maradását segítő projekt keretében a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére írták ki a pályázatok többségét, és a magyar állam támogatja anyagilag, azzal, hogy a kedvezményezetteknek önrésszel is hozzá kell járulnia a támogatott beruházások megvalósításához és az eszközök vásárlásához.

A szabadkai rendezvényen Magyar Levente magyar külgazdasági és külügyminiszter-helyettes és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke értékelte a konkrét összegben kifejezhető gazdasági eredményeket – és a nemzetépítés pénzben nem mérhető sikereit. A gazdaságfejlesztési program hatodik évének a végére mintegy 40 milliárd dinár (1 RSD = 3,03 HUF) értékű beruházás valósult meg, illetve megkezdték a megvalósítását, jelentette be Magyar Levente.

Magyar vállalkozások is megjelentek Szerbiában. Képünkön a KITE épülő cseneji telephelye látható, de Szávaszentdemeteren is nyílik egy alközpontjuk májusban
Magyar vállalkozások is megjelentek Szerbiában. Képünkön a KITE épülő cseneji telephelye látható, de Szávaszentdemeteren is nyílik egy alközpontjuk májusban

– Hat év tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy az a vállalás, amit a kezdetekkor magunk elé tűztünk, sikeresnek bizonyult.

A vajdasági magyar közösség pozíciójának megerősítése érdekében egy olyan lépést tudtunk tenni előre, amire korábban nem volt példa, és amely minőségileg egy új világot teremtett a közösség számára.

Soha korábban olyan szervezett, olyan erős és érdekérvényesítő képességében annyira magabiztos nem volt ez a közösség, mint ma. Ennek a közösségnek a jóléte és érvényesülése nem Budapesttől és nem Belgrádtól függ, hanem az ezen közösséget alkotó személyeknek az elkötelezettségétől az iránt, hogy a szülőföldön megmaradjanak, megkapaszkodjanak, hogy keményen dolgozzanak minden nap egy szép magyar jövőért itt, Vajdaságban. Azzal az optimizmussal tekintek a következő évek elé, hogy a mögöttünk hagyott sikersorozatot meg tudjuk ismételni – fogalmazott Magyar Levente.

Magyar cégek Szerbiában

A gazdaságfejlesztési program hozományaként a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok is szorosabbá váltak, mutatott rá a parlamenti államtitkár.

– Jelentős sikernek tartom, hogy a program megvalósításával párhuzamosan megjelentek a magyar vállalkozók Szerbiában. Amellett tehát, hogy támogattuk a Szerbiában működő magyar vállalkozásokat, most

már több tucat olyan magyarországi cég van, amely felfedezte a szerbiai piacot, és a magyar kormány segítségével 53 milliárd forintnyi beruházást hajtanak végre déli szomszédunknál.

Pásztor István Szabadkán fogadta Magyar Leventét
Pásztor István Szabadkán fogadta Magyar Leventét
A beruházásoknak a nagy része, 75–80 százaléka a Vajdaságban valósul meg, ahol ezáltal új munkahelyek nyílnak, javul az ipari kultúra, ezzel hozzásegítik Vajdaságot és Szerbiát ahhoz, hogy az Európa felé vezető úton az eddiginél nagyobb lépésekkel tudjanak haladni.

Impozáns mutatók

A délvidéki gazdaság- és térségfejlesztésre vonatkozó adatokat Pásztor István, a VMSZ elnöke ismertette. Mint rámutatott, az elmúlt hat évben 54 pályázatot írtak ki, tíz körben. Annak érzékeltetésére, hogy mit jelent a 40 milliárd dinár értékű fejlesztés, elmondta, hogy a hat év alatt érkezett összeg Vajdaság tartomány éves költségvetésének nem kevesebb, mint a felét tette ki. A hat év alatt 16 158 pályázó próbált szerencsét, és közülük 14 169 sikerrel járt.

Nem kevesebb, mint 5376 hektár termőföldet vásároltak a támogatással, és 1110 család jutott új falusi lakóházhoz.

Emellett elindítottak 667 új vállalkozást, és több mint 2 ezer vállalkozás, illetve 5600 mezőgazdasági termelő kapott anyagi támogatást. A Vajdaság 180 településén hajtottak végre fejlesztéseket a támogatással, és a 45 vajdasági járásból 39-be jutott belőle.

Pásztor István elmondta, hogy alig van olyan önkormányzat a tartományban, ahol ne volna sikeres pályázó. Ahol mégsincs, ott nem élnek magyarok, tette egyértelművé a gazdaságfejlesztési program ötletgazdájának és kidolgozójának számító Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

A politikus jelezte, hogy a napokban négy újabb pályázatot bírálnak el:

– Ezek közül kettő egészen különleges. A közepes és nagyléptékű mezőgazdasági fejlesztések az egyik. Ebben a szférában 80 pályázatot adtak be. Ebből 53 támo­gatására fog sor kerülni, mintegy 5,064 milliárd dináros támogatás igénybe vételével.

Ebből a pénzből 21 ga­­bona-, kilenc zöldség-, nyolc húsfeldolgozó, továbbá hét állattenyésztési projektum, három tejfeldolgozó, három szőlő- és gyümölcsfeldolgozó, valamint két tojás­termelési-technológiai felszerelést be­szerző vállalkozás jön létre.

Azt gondolom, hogy e számokból jól látszik a sokszínűsége azoknak a projekteknek, amelyek támogatásra kerültek – jelentette be Pásztor István. Elmondta még, hogy a közepes és nagyléptékű szolgáltatóipari fejlesztéseknél 70 projektből 45-öt támogattak, köztük építő- és fémipari és egyéb fejlesztéseket. A szolgáltatóiparban 413 új munkahely létesülhet a támogatásoknak köszönhetően.

A munkahelyteremtés eredményeivel kapcsolatban feltett kérdésre Pásztor István azt válaszolta, hogy az eddig támogatott vállalkozások 1600 új munkahely létrehozását vállalták, de végül 1800-at létesítettek. Ezek a vállalatok jelenleg 12 500 főt foglalkoztatnak.

Az eddigieknél is nagyratörőbb tervek

A Prosperitati Alapítvány rendezvényeit sok száz résztvevő látogatja
A Prosperitati Alapítvány rendezvényeit sok száz résztvevő látogatja
Magyar Levente és Pásztor István mindketten azt mondták, optimistán néznek 2022 elébe, és bíznak benne, hogy sikerül megismételni a vajdasági gazdaságfejlesztési program eddigi sikereit.

A magyar kormány külgazdasági és külügyminiszter-helyettese újságírói kér­­désre válaszolva elmondta, hogy a folytatás első feladata a nyertes pályázók kifizetése. Ez alapján

2022 azzal kezdődik, hogy megnézik, a nyertes pályázók támogatási igényéhez képest mekkora keret áll rendelkezésre.

Ami az új pályázatok meghirdetését illeti, azt is az év elején gondolják végig, a lehetőségeknek megfelelően. Mindenesetre, a magyar kormány változatlanul támogatni szándékozik a programot, közölte a miniszterhelyettes.

„A Prosperitati Alapítványra és Pásztor elnök úrra bíznám, hogy mérjék fel, melyek azok a kiírások, amelyekre a leginkább szüksége lenne a közösségnek 2022-ben. Ez az év biztosan nem lesz egyszerű. Részben Magyarország az EU bürokráciájával vívott politikai harcai miatt, de a magyarországi választásokat, továbbá a covid-járvány kezelésére, illetve a gazdaság újraindítására fordított hatalmas összegeket is figyelembe kell venni. Ez mind új helyzetet teremt abban a tekintetben, hogy az utóbbi években meghatározott programokra rendelkezésre álló keretek vonatkozásában milyen lesz a mozgástér. Ezt most még nem lehet pontosan kiszámítani – mondta Magyar Levente.

Pásztor: köszönet az anyaországnak!

Pásztor István köszönetet mondott a magyar kormánynak a délvidéki magyarság szülőföldön maradásának a támogatásáért, és jelezte, hogy folytatni szándékoznak a programot. Egészen biztos, hogy a covid-időszak és a Magyarországot érő támadások miatt nagyobb körültekintésre lesz szükség, ám a szándék egyértelműen adott, fejtette ki a VMSZ elnöke.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elégedettségi rangsor

A gépi munka mellett a termelés inputanyagai, a vetőmag, a mű­trágya és növényvédő szer költségei teszik ki a növénytermelés ráfordításainak a legnagyobb részét. A legtöbb országban sok milliárdos üzlet a gyártásuk és a forgalmazásuk.

Jó évkezdés a BASF-nél

Az idei első negyedévben a kedvezőtlen világgazdasági hatások ellenére 19%-kal nőtt a BASF árbevétele, a kamat és nyereségadó levonása előtti eredmény (EBIT) pedig 21%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Ami megterem, az üvegbe kerül

A Viharsarki Lekvárium története három évtizedre nyúlik vissza. Hobbi-lekvárfőzéssel indult, majd családi-baráti ajándékozási célra készültek a finomságok, míg a megtermelt és feldolgozott mennyiség akkora lett, hogy elkezdődött az értékesítés.

Mindenkinek ajánlott laboratóriumi vizsgálat

A laboratóriumi levélminta-vizsgálatok bizonyos támogatások esetén kötelezőek, és azok a kertészek is hasznos információkhoz jutnak az eredményekből, akiket semmi sem kötelez az elvégeztetésükre. Az elszabadult műtrágyaárak miatt az eddiginél is fontosabb, hogy a kívánt hozamokhoz elegendő, de a szükségesnél nem több tápanyagot adagoljanak a termelők.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Megvette a Yokohama a Trelleborgot

A Yokohama Rubber Company 2,1 mil­liárd euróért felvásárolta a Trelleborg gumigyárat. Az eddig svéd-olasz tulajdonban lévő vállalat olasz ága a Pirelli mezőgazdasági gumiabroncsokat gyártó üzletágából ered, és az évtizedek során a cseh-német tulajdonú Mitas, majd a Maximo Cultor és Interfit gumimárkákat is megvásárolta.

Digitalizáció a megbízhatóság jegyében

A KITE hódmezővásárhelyi alközpontjában május 5–7. között magas szintű gépkiállítást és bemutatót szerveztek. Évek óta arra törekszenek, hogy az eseményt összekapcsolják a Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokkal, kihasználva annak szinergikus hatását, ugyanis a két bemutatót alig 1 kilométerre tartják egymástól.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.