0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 23.

Alanymagok csíráztatása

Magyarországon évente több millió gyümölcsfa-magoncalany kerül forgalomba, amelyek jelentős része Ceglédről származik. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Ceglédi Kutatóállomásának kiemelt feladata a certifikált gyümölcsalany-vetőmagok és a bázis fokozatú alanyfajták termesztése. A sikeres csemetenevelés alapja, hogy minél alaposabban ismerjük a magok fejlődésének és csírázásának biológiai alapjait.

A vadon élő növényfajok fennmaradásának leghatásosabb biztosítéka, hogy a legjobb feltételek között sem csírázik ki egyszerre minden érett magjuk. A hosszú idő óta termesztett növényeink elvesztették ezt a tulajdonságot, még akkor sem maradnak életben, ha egyébként az életfeltételeik adottak, mert az első adandó alkalommal az összes magjuk kicsírázik, és ha kedvezőtlen hatás éri őket, el is pusztulnak. Ha gyomnövényeink ilyen természetűek volnának, igen könnyen kiirthatnánk őket egy-két év alatt. Rájuk viszont e jelenségnek éppen a fordítottja igaz, és a csírázás vontatottságában legtöbbjük még a vadon élő növényfajok közül is kiemelkedik.

Magnyugalom

A talaj tele van élő, de pihenő magvakkal. Nyugalmi állapotról akkor beszélünk, ha a mag a kedvező környezeti feltételek ellenére sem csírázik ki.

A magnyugalom különösen jellemző a mérsékelt övi növényekre, főként a vadon élő növényfajokra (beleértve például a gyümölcs alanyfajtákat, amelyek szintén vad ősökkel rendelkeznek). A magnyugalomnak – a kiváltó okok függvényében – számos típusa lehet, sőt ezek együttesen is felléphetnek.

A frissen kifejlődő magok érésük utolsó szakaszát nyugalmi állapotban töltik, ezt nevezzük elsődleges magnyugalomnak (dormancia), ami lehet exogén, vagyis környezeti okokra visszavezethető, vagy endogén, ami a magvak belső tulajdonságaiban rejlik, és bonyolult élettani folyamatok függvénye. Ez a valódi magnyugalom.

Az exogén magnyugalmat előidézheti a talaj szárazsága, tömődöttsége, oxigénszegénysége, a magvak eltemetődése stb.; valamint a mag vagy termés héjának fizikai, kémiai vagy mechanikai tulajdonságai. Ezek közül a legismertebb a termés- vagy maghéj fizikai sajátosságai által kiváltott keményhéjúság, ami különösen jellemző a pillangósvirágúakra.

Endogén magnyugalom esetén az embrió vagy a táplálószövetek fizikai vagy kémiai sajátosságai miatt nem következik be a csírázás. Előfordul, hogy a csírázás megindulásához az embriónak kell továbbfejlődnie a magban.

Az is lehet, hogy az endospermiumban vagy a csírában vannak gátló anyagok. A gyümölcstermő növények, az almatermésűek, a csonthéjasok, a szőlő, a citrusfélék gyümölcshúsa mind tartalmaz ilyen gátló anyagokat, inhibitorokat. Ilyenkor a gyümölcshús eltávolítása, a mag többszöri átmosása, beáztatása mérsékelheti vagy megszüntetheti a gátlást.

Az eltérő dormanciatípusok mesterséges megtörésére különböző módszerek alkalmasak. Az embrió éretlensége miatti utóérés megszüntethető hormonokkal (pl. gibberellinsav). Az élettani magnyugalom feloldását a nedvesség, a fény és a tápanyagok szabályozásával lehet elérni, míg a fizikai dormancia a maghéj megsértésével vagy hideghatással szüntethető meg.

Szabadföldi körülmények között a magvak csírázásának szezonális menete van, amit a mérsékelt éghajlati övben elsősorban a hőmérséklet szabályoz.

A mérsékelt övi fás növények magjai ősszel (termésérést követően) primer dormanciában vannak, a fáról lehullott termésekben így vészeli át a mag a kedvezőtlen időszakot. A nyugalmi állapot a téli hideg hatására megszűnik, és tavasszal megtörténik a csírázás. Ez az úgynevezett embriónyugalom jellemzi a csonthéjas gyümölcsfajokat is, és ez rétegezéssel oldható fel.

Rétegezés

Rétegezés során a magvakat télen nedves homokba helyezzük, és fagymentes helyen tároljuk tavaszig. A rétegezést célszerű már decemberben megkezdeni, időtartama fajtól függően 1-3 hónap, hőmérséklete 0-10 °C. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a csírázás vontatott, magasabb hőmérsékleten pedig túl korán kezdődik. Ez idő alatt a magvak csonthéja vizet vesz föl és megduzzad, ami segíti a csírázás megindulását, és a hideghatás feloldja a magnyugalmi állapotot.

A rétegezés ideje alatt a homokot folyamatosan tartsuk nedvesen, mert a kiszáradás ismét magnyugalmat válthat ki, illetve a már megjelent gyököcskét is károsítja.

A rétegezés megkezdése előtt a magvakat szobahőmérsékletű vízbe áztatjuk 24-48 órára annak érdekében, hogy a csírázást gátló anyagok kiázzanak, valamint a csonthéj vizet tudjon felvenni.

A ceglédi kutatóállomáson az áztatott magokat papírral bélelt, homokkal félig feltöltött műanyag rekeszekbe soroljuk úgy, hogy egy rétegben helyezkedjenek el, illetve lehetőleg ne fedjék egymást túl vastagon. Ezt követően ismét homokkal fedjük a magokat. Erre akár még egy réteg magot és homokot is tehetünk.

A rétegezett magokat helyezzük fagymentes helyre, például verembe, pincébe, esetleg kamrába. Zárt térben azonban figyeljünk, hogy a túlzottan nedves, szellőzés nélküli közeg penészedésnek indulhat, veremben pedig gyakran megtalálják és megrágják a magokat a rágcsálók.

Cegléden a csíráztatott bázis szaporítási fokozatú alanymagokat a rétegezést követően egyesével szaporítótálcákba ültetjük, majd ha a növények gyökere eléri a megfelelő fejlettséget, fokozatosan egyre nagyobb cserepekbe, konténerekbe helyezzük át őket.

Faiskolai körülmények között szabadföldbe vetik a certifikált minősítésű alanymagokat.

Életképesség

A magnyugalom a gyümölcsfajok jelentős részére jellemző, ezért magról történő szaporítás esetén mindenképpen számoljunk a jelenséggel, amit a faiskolákban gyakran a magvak életképtelenségével azonosítanak. Ahogy a leírtakból is látható, a magvak csírázási képessége nem azonos a tényleges életképességükkel:

a ki nem csírázott mag nem feltétlenül életképtelen, lehet, hogy a körülmények nem megfelelőek a csírázás megindulásához, vagy a magnyugalom gátolja a fejlődését.

Az egyes növényfajok magvainak eltérő a genetikailag meghatározott élettartama. Bizonyos fajok magvai több, akár 100 évig is életképesek maradnak a természetben, míg másoké legfeljebb egy évig. A genetikai tulajdonságokon kívül a mag életképességét nagyban befolyásolják a mag érése során az anyanövényre, illetve az érés után a magra ható környezeti tényezők is. A Cegléden is alkalmazott hűtött tárolás (1-5 °C) lehetővé teszi, hogy a csonthéjas alanymagvakat akár 2-3 évig is életképesen megőrizzük.

Peti Erzsébet, dr. Nádosy Ferenc, Zsemlye Nikolett
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kertészettudományi Intézet,
Gyümölcs- termesztési Kutatóközpont, Ceglédi Kutatóállomás

Fotók: Peti Erzsébet , dr . Nádosy Ferenc

Forrás: Kertészet és Szőlészet