A fővárosi közgyűlési határozattal 2021 áprilisában elfogadott Radó Dezső-terv egyik előzménye a Studio Metropolitana Kft. 2007-ben megkezdett ProVerde munkaanyaga volt. A közvélemény-kutatásokból már akkor kiderült, hogy a városlakók fokozottan érdeklődnek a zöldfelületek gondozottsága, nagysága, fejlesztése iránt. A szakemberek felismerték, hogy a fővárosnak sokkal jobban kell ezzel a témával foglalkoznia, mint korábban.
A Radó Dezső-terv másik előzményének tekinthető Zöldinfrastruktúra-fejlesztési és -Fenntartási Akcióterv (ZIFFA) szakmai tartalmát Dömötör Tamás tájépítész, kormányfőtanácsos dolgozta ki.
Szakmai műhelyek, egyetemek, több fővárosi kerület és közvélemény-kutatások támogatásával kezdődött el a munka.
Amikor Bardóczi Sándor 2019-ben a Főpolgármesteri Hivatalhoz került, akkor már létezett a ZIFFA-terv több mint háromszáz oldalas anyaga. Egy év alatt a szakemberek ebből a munkaanyagból a következő uniós fejlesztési ciklusban is használható szakanyagot alkottak, és megvalósítható célokat fogalmaztak meg. Fontos volt, hogy áttekinthető és száz oldalnál rövidebb legyen a szakmai anyag, felépítésében hasonlítson az európai nagyvárosok zöldstratégiájához.
Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy azonos súllyal szerepeljen benne a fejlesztési és a fenntartási munkarész is. A Radó Dezső-tervet egészében hatja át az ökologikus zöldfelület-gazdálkodásra való átállás.
A fővárosi stratégiai tervek hierarchiájában legmagasabb szintű a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció, melyet még a korábbi városvezetés fogadott el. Ez meghatározza a városfejlődés azon stratégiai irányait, melyeknek egy kicsi szelete a városi zöldfelületekről való gondolkodás. Ezt követi a mostani vezetés által megalkotott integrált településfejlesztési stratégia, mely az Otthon Budapesten nevet kapta. Ebben már kiemelt fejezet a Zöld Budapest, amit három ágazati stratégia, a fenntartható energia és klíma akcióterv, a környezetvédelmi program, valamint a Radó Dezső-terv tölt meg tartalommal. Az utóbbi a fővárosi önkormányzat által tulajdonolt, illetve kezelt zöldfelületekkel foglalkozik. Ezt fontos kihangsúlyozni, mert a kétszintű önkormányzatiságnak köszönhetően Budapest területeinek gondozásában a fővárosi önkormányzat csak az egyik szereplő a kerületi önkormányzatok mellett. A kerületi zöldfelületekről a Radó Dezső-terv nem rendelkezik.
Budapest Fatár
Budapestről készült légifotós elemzések kimutatják, hogy jelenleg a burkolatok és a zöldterületek aránya 50-50% a fővárosban, és a zöldfelületek nagyobb része magánterületeken van. Emellett nagy területet foglalnak el az erdők, míg a közparkok, fásított közterek vagy utak aránya elenyésző.
A Radó Dezső-terv fontos célja, hogy a jelenlegi zöldfelületi arány ne csökkenjen, hanem lehetőség szerint növekedjen. Ennek érdekében olyan elképzeléseket nevez meg a tervcsomag, mint a főváros életében eddig még nem létező egységes, térinformatikailag feldolgozott, integrált közterületi parkkataszter, ami a kerületek zöldfelületeit is tartalmazza.
Tervezik, hogy megjelenjen benne minden fővárosi kezelésben levő fa, de elavult, nyolcéves vagy annál régebbi adat ne legyen a rendszerben. Szeretnék, ha a Budapest Fatárhoz minél több kerület csatlakozna, a folyamat már elindult. Ez az internetes felület nemcsak arra lesz alkalmas, hogy az állampolgárok megtudják a fák fajtáját és azt, hogy melyik önkormányzathoz tartozik, hanem hibabejelentésre is használható lesz. A bejelentések azonnal az illetékes üzemeltetőhöz kerülnek.
A szakemberek dolgoznak az eddigi manuális fafelmérés felgyorsításán is. Jelenleg egy startup céggel együtt keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne bevonni ebbe a munkába a mesterséges intelligenciát. A Budapest Közút Zrt. a kezelésében levő közutak pontos felmérésére háromévente egyszer beszkenneli a város területét. Az adathalmaz egy része érinti a zöldfelületet, például a fákat is. Ezekből az adatokból pontos 3D térinformatikai modellt lehet készíteni és egy olyan üzemeltetési eszközt, amivel kiszámítható, hogy melyik fa milyen valószínűséggel sérül például különböző szélerősség esetén.
Ha a rendszer képes lesz felismerni az adott pontfelhőből az egyes fákat, akkor egy nap alatt 50 ezer darab fát tud majd beazonosítani. Így Budapest összes fáját 20 nap alatt fel lehetne mérni.
Radó Dezső-tervA főváros zöldinfrastruktúra-fejlesztési és -fenntartási akciótervét Radó Dezsőről, a Fővárosi Kertészeti Vállalat egykori igazgatójáról, ahogy lapunk Kertész arcképek rovatának szerzője jellemezte, „a fák atyjáról” nevezték el. Célja a Budapest 2017-ben elfogadott hosszú távú zöldinfrastruktúra-koncepciójában megfogalmazott feladatok középtávon megvalósítandó programokra és projektekre bontása. A dokumentum készítése során figyelemmel voltak az Európai Unióban megfogalmazott új települési szintű zöld- és kékinfrastruktúra-fejlesztési programokra, a közelmúltban meghirdetett és 2026-ig tartó ciklust magába foglaló RRF (helyreállítási) alapra, valamint a 2021–2027 közötti fejlesztési ciklusban a Zöldinfrastruktúra- és Klímavédelmi Operatív Programra (ZIKOP), ugyanis ezek keretén pályázható uniós forrás az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a globális kihívások helyi kezelését célzó, valamint zöldfelület-fejlesztéssel kapcsolatos programok számára. A fővárosi zöldinfrastruktúra-fenntartás és -fejlesztés feladatai sok szereplő között oszlanak meg. A zöldinfrastruktúra-fejlesztési és -fenntartási akcióterv az összvárosi szempontokat szem előtt tartva, a Fővárosi Önkormányzat számára határozza meg a közvetlen kompetenciájába tartozó, valamint a közreműködésével, érdekérvényesítő (lobbi-) tevékenységével megvalósítandó feladatokat. Átfogó céljai az egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása; a klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetése; a biodiverzitás szinten tartását és lehetőség szerinti növelését segítő városi zöldinfrastruktúra megőrzése és fejlesztése; együttműködésen alapuló zöldinfrastruktúra-fejlesztés, az okos zöldinfrastruktúra-szolgáltatások bővítése. (forrás: http:// rdt.budapest.hu) |
Fejenként hét négyzetméter
A Radó Dezső-tervben azt a célt tűzték ki a szakemberek, hogy az évtized végére egy főre vetítve egy négyzetméterrel növekedjen a közparki zöldfelület, ami jelenleg hat négyzetméter. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 2030-ra Budapesten a jelenleginél 226 hektárral nagyobb zöldfelületet kell létrehozni a mostani lakosságszám szerint. Nehéz helyzet lesz, elemezte Bardóczi Sándor, ha az észak-csepeli közpark nem valósul meg, vagy nem indul el a Rákosrendező rozsdazónájának olyan típusú rehabilitációja, amiben nagyobb zöldfelület jöhet létre. 
Vannak olyan helyek a városban, amikkel a kitűzött terv elérhető. Ilyen például a harmadik kerületi Mocsárosdűlő, amelynek nagy részét beépítésre szánt tartalék területből közparki területté nyilvánították vissza.
Ökológiai állapotának javításával vizes élőhellyé szeretnék átalakítani, remélhetően uniós pályázattal.
A terv sok mindent mond a stratégiai tervezésről, az erdőgazdálkodásról, az erdővédelemről, a társadalmasításról és a fenntartási reformról. Kiáll az erdőterületek, a közparkok, a védett természeti területek növelésének mennyiségi és minőségi javítása mellett. Fontosnak tartja a csaknem egymillió közterületi fa darabszámának szinten tartását, de a minőségi változásra helyezi a hangsúlyt. Nem azt tartja lényegesnek, hogy hány fát ültetnek el a városban, hanem a fák átlagéletkorának növekedését és életkörülményeinek javítását. A zöldfelületek tervezési folyamatába szeretnék beemelni a részvételi tervezési metodikát, hogy a lakosok ne a fejlesztés után értesüljenek arról, mi történik körülöttük. Már a kezdeteknél szeretnék a lakosságot bevonni, hiszen a használó a legjobb szakértő.
Szeretnék elkezdeni a Mocsárosdűlő természetvédelmi területének bővítését, az újpesti Farkaserdő védetté nyilvánítását, a középtávú tervekben pedig a 22. kerületi Hárosi Duna-part természetvédelmi területté alakítása is szerepel.
Városi magkeverékek
A terv honlapján (http://rdt.budapest.hu) az érdeklődők olvashatnak azokról a projektekről, amivel a Radó Dezső-terv során foglalkozni szeretnének a szakemberek. Emellett projekt-adatlapokat hoztak létre a lakossági vélemények begyűjtésére, rendszerezésére.
Tervezik, hogy a Pannon Breeding programmal közösen létrehozzák a Budapest magkeverékeket. Tavaly a méhlegelőknek kijelölt mintaterületeken négy különböző élőhelytípusra jellemző magkeverék-családot azonosítottak be.
Fantázianév szerint lesz Budapest Universal, Pest Arid, Buda Hillbilly és Budapest Wetland magkeverék. Bardóczi Sándor nagy álma, hogy a kertészeti üzletekben lehessen kapni budapesti területekre alkalmas gyepvetőmagot.
2021-től a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-n belül külön divíziókat alkotva működik a Főkert és több közműszolgáltató cég. A jobb együttműködésnek köszönhetően a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.-nél sikerült elérni, hogy 2021–22 telén több útszakaszon ipari só helyett kalcium-nitrát-tartalmú zeolitot (Zeo Kal) szórnak ki a téli síkosság-mentesítéshez, mert az addig használt nagy mennyiségű só hatalmas károkat okoz a zöldfelületeken, különösen a fasori fáknál. A fővárosban tavaly elkezdődtek a Stockholm-módszer szerinti fatelepítések, abba a rendszerbe pedig nem kerülhet só, mert az a fák pusztulását okozza. Ezért is fontos a Zeo Kallal végzett síkosságmentesítés.
Jogszabályi környezet
A Radó Dezső-terv alacsony költségigényű ügyei közül a jogszabályi környezet, a fővárosi eljárásrend, a szervezetfejlesztés terén már több eredményt sikerült elérniük a szakembereknek az elmúlt évben. A Várostervezési Főosztályon megalakult a Tájépítészeti Osztály három csoporttal, melyek a zöldfelület-fejlesztést, a zöldfelület-kezelést és a természetvédelmet irányítják.
Nincs annyi megfelelő fahely, mint amennyire szükség lenne a fapótlásokhoz, az egyre rosszabb körülmények között elvégzett fapótlásoknak csak a töredéke eredményes. A mennyiség helyett a minőség lesz a cél. Nincs olyan rendelet, ami egységesen szabályozná a fapótlást, ezért a kerületek jelenleg maguk rendelkeznek a favédelemről. A Margit-szigeten a főváros saját hatáskörben szabályozhat, ezért mintaterületként szolgálhat, az ott bevezetett korszerű előírásokat átvehetik a kerületek. Fontos lenne, hogy a fővárosban egyetlen egységes favédelmi rendelet szerint történjen a fakivágás, a fapótlás és a meglévő fák védelme, és a rendeletet minden önkormányzat a saját hatáskörében alkalmazza.
2019-től hatályos a Fák védelme építési területeken (MSZ 12042) szabvány. Tavaly elkészült az utcai fákkal is foglalkozó Közművezetékek elrendezése (MSZ 7487) új közműszabvány, melybe bekerültek a legfontosabb favédelmi szabályok.
Mivel a szabványok nem kötelező érvényűek, csak műszaki irányelvek, a főváros a 2012-ben hatályba lépett vagyonrendeletének módosításával tette kötelezővé a favédelmi szabványok alkalmazását minden indokolt esetben.
Ennek köszönhetően másfél év alatt 1500 egészséges fát mentettek meg attól, hogy a közművezeték építése miatt ki kelljen vágni.
A meglévő fák értékesebbek, mint az új telepítésűek, mert életük több évtizede alatt alkalmazkodtak a városi rossz termőhelyi körülményekhez. Egy új fának először meg kellene szoknia a városi kedvezőtlen körülményeket, ami a tapasztalatok szerint egyre kevésbé sikerül. Budapest természetvédelmi területein és közparkjainak kevésbé látványos részein is bevezetik ezt a metodikát, aminek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából nagy a jelentősége.
Több nagy park stratégiai tervezése elkezdődött, a szakemberek reményei szerint a részletesebb tervezések jövőre indulnak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati kereteiből, a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP Plusz) pályázataiból, és fővárosi saját források felhasználásával. Egyes területekre már a kiviteli tervek is elkészültek, bár a megvalósításhoz egyelőre hiányzik a forrás. Egyik első lépésként nyolchektáros többfunkciós pihenőpark épül a harmadik kerületi Pünkösdfürdőn.
