A Juráskó fivérek édesapja, idősebb Juráskó István, a debreceni fehér nyúlfajtát kitenyésztő családi vállalkozás alapítója, elhivatott kisállattenyésztő volt. Elhalálozását követően a testvérek ágazatonként működtetik tovább a vállalkozást. Róbert a nyulak tenyésztését végzi, István pedig a kereskedelem és a mezőgazdasági termelés mellett galambokkal foglalkozik. A gyermekkori galambászkodást követő évtizedekben a házasságkötés, az építkezés, majd a gyerekek körüli teendők töltötték ki idejét, de 2010-ben újrakezdte a hobbiját.
Édesapja egyik volt nyúlházát rendezte be galambháznak, és még az udvari ketrecekben is tart galambokat. Jelenleg több mint 300 madárról és szaporulatáról gondoskodik. Tíz darab, egyenként 4 x 4 méteres voliert alakított ki a 300 négyzetméteres házban. A szaporulatnak külön ketreceket telepített, azok majd csak tavasszal népesednek be. Naponta kétszer eteti a madarakat, az itató pedig mindig tele van vízzel. A galambokat beoltja a fertőző betegségek ellen, a ritkán fellépő egyéb betegségek esetén antibiotikumos kezelést alkalmaz. Coli baktériumokkal szemben Citr-Mixszel védekezik, a külső élősködők ellen fürdősóval előkezelt vízben fürdeti a galambokat, a belső élősködőktől való mentesség fenntartására pedig négyhavonta itatással kezeli állományát.
A keresztezéssel azt kívánja elérni, hogy a fodros galamb tollmutációi, vagyis a fodros szárnytollak a pávagalambon is megjelenjenek. A szaporulatból a legszebbeket párosítja, a kevésbé szépeket kiselejtezi. A pávagalamboknál a fehér, a fodrosoknál a vörös szín dominál. A végső cél, hogy minden színben létrehozza és elismertesse (itthon és külföldön) az új fajtát az új tollalakzattal. Már jól láthatóan hullámos a szárnytoll a legutóbbi keresztezésből kikelt fehér galambon, de még fodrosabbat szeretne, ezért tovább kísérletezik.
A másik kísérletét a hajdúszoboszlói idős tenyésztő, dr. Bessenyei István állatorvos kezdte évtizedekkel ezelőtt. Az állatorvos már korábban létrehozott egy új, elismert galambfajtát, a szováti kék galambot, ezt követően pedig több mint tízéves tenyésztési kísérlete eredményét, a hajdúsági ezüst galambot is. Az idők során a szováti kék fajta széles körben ismertté vált, szemben a hajdúsági ezüst fajtával. A tenyésztés jelenlegi célkitűzése ennek a piaci igényeknek kiválóan megfelelő, szapora és nagyon jól nevelő, új autosex húsgalambfajta fennmaradásának a biztosítása. Az autosex fajta ismérve, hogy már a tojásból való kikeléskor megállapítható az ivaruk. Továbbá bőrük színe világos, ezért jól értékesíthetőek a piacon. A munka folytatódik, amelybe idős korára való tekintettel bevont fiatalokat is. Így került három éve Juráskó Istvánhoz is néhány pár az új fajtából.
Kevés egyed áll a tenyésztők rendelkezésére, szélesebb genetikai alapot próbálnak létrehozni, hogy jól szaporodó, jól nevelő autosex húsgalambvonalakat tenyésszenek ki. A fajta általános jellemzője a nyugodt vérmérséklet, kiváló szervezeti szilárdság, továbbá a kitűnő szaporodó- és nevelőképesség, valamint az 55-65 dkg-os fiókák kiváló húsformái. A felnőtt egyedek élőtömege 650-800 gramm, ami több szempontból is előnyös.
Kiállítási minőségűek Juráskó István texánjai is, aki a Magyar Texán Fajtaklubnak is a tagja. Számos kupája és oklevele bizonyítja eredményes munkáját. A koronavírus-járvány előtti utolsó, nyolc ország részvételével Kerekegyházán megrendezett Texán Európa-kiállításon két galambja is kiváló minősítést ért el. Németországban pedig parókás galambjaival szerepelt sikeresen a nemzetközi klubkiállításon. A kiállítások alkalmával a szakavatott bírálók mindent megnéznek a galambokon a győztes kiválasztásához, a körömtől a csőr színéig.
A jelenlegi magas takarmányárak mellett a szerencsések közé sorolja magát, hogy képes maga megtermelni a takarmány jelentős részét, hiszen számos galambtenyésztő küzd a megnövekedett kiadásokkal, amelyek csökkentik a galambtenyésztés iránti elköteleződést.
Gritteket, ásványi anyagokat, vitaminokat is vesz a madaraknak. Saját receptúra szerint, 19 féle magból keveri össze a terményeket. A galambok augusztusi vedlésének kezdetétől emeli az olajos magvak, a téli időszakban a kukorica, a fiókanevelés időszakában pedig a borsó mennyiségét.
Nem a haszon miatt tenyészti a madarakat, hanem mert kedveli a galambokat; állattenyésztő lévén a standard szerinti tenyésztés és az új fajták kitenyésztésének sikerei, a kiállítási elismerések inspirálják. Célja az általa tenyésztett fajták fenntartása magas minőségben, és a galambszeretet továbbadása a fiatalabb generációnak.
Ősz végén, a vedlés befejeződésével lassan elkezdi csökkenteni a galambok számát, eladja, vagy a barátainak ajándékozza a felesleget. A fiatal tenyésztőknek is szívesen ad ajándékba néhány párat, hogy minél többen elkezdjék és megszeressék ezt a hobbit. Az érdeklődők a jurasko.istvan@gmail.com e-mail címen keresztül tudják felkeresni a tenyésztőt.
A vedlési időszak vége felé, januárban választja ki tenyésztésre a röpdénként 7-8 pár galambot, összesen kb. 150 egyedet. Ennél nincs szükség többre, ugyanis az a tapasztalata, hogy zsúfoltság esetén nem köt be a tojás, elverik egymást a madarak.
A tenyésztő a 2023-ban 100 éves V-37-es Debreceni Galamb és Kisállat Tenyésztők Egyesületnek az elnöke. Hat évvel ezelőtt választották meg, akkor még tizenhat tagja volt a szervezetnek minimális egyesületi élet mellett. Közreműködésével mára 48 főre növekedett az egyesület taglétszáma, amelyben minden korosztály képviselteti magát. Főleg galambtenyésztők, de díszbaromfi-, nyúl- és díszmadártenyésztők is tartoznak az egyesülethez. Börzéiket februártól októberig együtt tartják a postagalambászokkal a debreceni Gázvezeték utcai salakmotorpálya külső parkolójában, minden hónap utolsó vasárnapján.
De ők maguk is részt vesznek a társegyesületek kiállításain, túlnyomórészt Hajdú-Bihar megyében. A kiállítások célja a kisállatok, az évi szaporulat bemutatása, amely által mérhető a tenyésztés eredményessége, fejlődése, és nem titkolt cél a kisállattartás népszerűsítése is.
