Jól kell megválasztani a leendő ültetvény területét, mert számos szempontnak kell megfelelnie. A jó színeződés érdekében észak-déli sorirányt érdemes választani, de a túl rövid sorok nem célszerűek sem a gépi munkák, sem a jégháló kiépítése szempontjából. Különösen a napégésre érzékeny fajtáknál figyeljünk a sorirányra, saját tapasztalata szerint a Jonagold a szigetbecsei ültetvényében károsodik, a sorok ugyanis 20 fokkal eltérnek az észak-déli iránytól, és így kialakul napos oldal.
Alapvető, hogy legyen a területre vízjogi engedély, mert öntözés nélkül nem lehet almát termeszteni.
Meredekebb lejtőn keresztirányban vezessük a sorokat, hogy megelőzzük az eróziót. Ügyelni kell arra, hogy mennyire közelíthető meg a kiszemelt terület, van-e olyan út, amin elférnek a kamionok is.
Ma már klasszikusnak számít a karcsú orsó korona, amit 4 × 1 méterre telepítenek. Időközben kiderült, hogy túl széles lombfal alakul ki, a 2,5 méteres famagasság elég kicsi, fönt túlságosan erősödik a fa, alul a vázágakon nem termő részek lesznek.
Jelenleg a legjobb koronaformának a szuperorsót tartja Varga László, ami 3,5-3,8 × 0,8 méteres térállásba telepített, 3,2-3,5 méter magas fákból áll, egy hektáron 3200-5000 oltványt ültetnek.
Így körülbelül egy méter széles a lombfal, könnyen lehet elvégezni a kézi munkákat (metszés, ritkítás, szedés), illetve gépi előmetszéssel lehet megkönnyíteni a metszést. A fák tetejét vontatott vagy önjáró platformról lehet elérni. Nyáron zöldmetszésre van szükség a korona fenntartásához.
A kéttörzsű (bibaum), illetve a több függőleges tengelyű (multileader) koronaformákat nem javasolja az előadó, mert szerinte hajlamosak a termésingadozásra, neki legalábbis nem sikerült kialakítani ilyen fákat. Az irodalom szerint ezeken még keskenyebb, mindössze 40 centiméteres a lombfal.
Támrendszerre mindenképpen szükség van, és különösen erősre kell építeni, ha jéghálót is tervezünk az ültetvényre.
Stabil, 4,5 méter magas, keresztben feszített betonoszlopokból áll ez a támrendszer. A jégháló további előnye, hogy alatta kisebb mértékű a napégés, kedvezően módosítja a mikroklímát és kevesebb a molykártétel. Ha oldalt is körbekerítjük rovarhálóval, más rovarokat is kizárunk az ültetvényből.
Tervezéskor a lehető legjobb helykihasználásra törekedjünk, és hagyjunk helyet a kényelmes fordulókra, a gépek mozgására és rakodásra. A területet pontosan kell kimérni, bruttó és nettó határral. A bruttó határ a forduló végét jelenti, a nettó pedig az utolsó ankerek sorát. Egy pontos tervből már könnyen kiszámítható a szükséges oltványok száma.
figyelmeztetett Varga László. A fajtasor összeállításánál az érési idő, a saját géppark és a rendelkezésre álló munkaerő is befolyásolja, hogy egy-egy almafajtából mennyit célszerű ültetni. Érdemes olyasmit is figyelembe venni, hogy ha a bodzával ütközik a Gala szürete, a szedők inkább a bodzát választják, az Idared után érő fajták beérése pedig kockázatosabb.
Termőhelyi adottság szerint is érdemes értékelni a fajtákat, a Red Delicious-ek és a Golden Delicious „hegyi alma”, a Jonagold nehezen tűri a hazai aszályt és meleget. Termésingadozásra hajlamos a Fuji, vegyszerrel nehezen ritkítható a Gala és a Red Delicious. Fagytűrő a Golden, a Pinova, a Granny Smith.
Az almapiac meglehetősen konzervatív, az Európai Unióban továbbra is vezető fajta a Golden Delicious (19%), de nagyon megközelítette a Gala és klónjai (14%).
Harmadik helyen a Jonagold-fajtakör áll (10%), aztán az Idared következik, aminek a zömét Lengyelországban szüretelik. Összesen 8%-ot tesz ki a többi lengyel alma, amelyek a világpiacon nem értékesíthetők, ezek a Ligol, a Sampion és a Gloster. A Red Delicious aránya 6, a Granny Smithé, az Elstaré és a Fujié 3-3%. A Pinova fajtakör és a Pink Lady 2-2%-ot fed le az uniós piacon, 3%-ot képviselnek az új klubfajták és az étkezési rezisztens fajták; az összes többi alma aránya pedig 20%.
Magyarországon az étkezési almák közt a Gala áll az első helyen, a Golden Delicious és a Red Delicious követi, majd a Jonagold, Idared, Granny Smith, Fuji és Braeburn következik. Ipari almák közt uralkodók a „Re-fajták” és a Prima. Kettős hasznosításúnak tekinthető a Jonathan, a Pinova, a Florina, illetve azok a korábbi újdonságok, amelyek nem terjedtek el nagyobb mértékben, ide sorolható a Charden, az Ozark Gold, az Arlet, a Gloster és a Sampion.
Hazánkban az áruházi kínálatban 4-6 fajta található, elsősorban világfajták, amelyekből nagy tételekre van szükség. Az ültethet kisebb jelentőségű fajtákat, aki közvetlenül is értékesít, javasolta Varga László.
