Back to top

Kimutatták, mennyi ideig marad fertőző a koronavírus a szarvasokban

Az észak-amerikai fehérfarkú szarvas esetében kimutatták, hogy képes megfertőződni a SARS-CoV-2 vírussal. Az Amerikai Egyesült Államok területén belül 5 államból jelezték vadon élő példányokból a fertőzést, eddig azonban kérdés volt, vajon képesek-e egymást, vagy az embert is megfertőzni.

Amerikai fehérfarkú szarvas
Amerikai fehérfarkú szarvas
Március végén jelent meg egy tanulmány a PLOS Pathogens című szaklapban, melyben laboratóriumi körülmények között vizsgálták a vírus fertőzőképességét a szarvasok között. Dr. Diego Diel, az amerikai a Népegészségügyi és Diagnosztikai Tudományok Tanszék docense és az Állatorvosi Főiskola Állategészségügyi Diagnosztikai Központjának Virológiai Laboratóriumának igazgatója elmondta:

„Egy relatív rövid időablak az, amíg a fertőzött állatok képesek átadni a vírust. Azonban a vírus nagyon könnyen jut át a szarvasokra, amikor azok más fertőzött állatokkal kerülnek kapcsolatba.”

- írja a phys.org.

A tanulmány azt is felfedte, hogy a vírus a szarvasok légzőrendszerében, nyirokszöveteiben – beleértve a mandulákat és más nyirokcsomókat – illetve a központi idegrendszer szöveteiben szaporodik.

„A vírus szaporodása a felső légzőszervrendszerben – különösen az orrüregben – ahhoz hasonló, amit az embereknél és más fertőzött állatoknál is megfigyeltek, melyek képesek elkapni ezt a betegséget.” – mondta Diel. „Véleményem szerint ez az oka annak, hogy a vírus olyan hatékonyan terjed.” Ahogy az embereknél, úgy a szarvasoknál is az orrból és szájból származó váladékokkal és aeroszolokkal jut tovább a vírus.

Ez a felfedezés fontos a jövőbeni SARS-CoV-2 járványügyi és immunológiai tanulmányok tervezése szempontjából, amelyek arra irányulnak, hogy megfejtsék:

viselkedhetnek-e a fehérfarkú szarvasok egyfajta rezervoárként a vírus számára, ahol az emberi populációtól függetlenül fennmarad a betegség.

Tavaly a kutatók számos olyan esetet tártak fel az USA államaiban, amikor emberekről jutott át a vírus a szarvasok populációiba.

Azon szövetek azonosítása, ahol a vírus szaporodni képes, szintén fontos információ a szarvasokra vadászó emberek szempontjából. Ugyan egyelőre nincs bizonyíték rá, hogy az állatok visszafertőzték volna az embereket, azonban a járványügyi szakemberek szerint előfordulhat, hogy a vadászok a fertőzött zsákmány zsigerelése és feldolgozása során elkaphatják a betegséget.

„Tekintettel a szarvasvadászat elterjedtségére az Egyesült Államokban, a vírus szaporodási helyeinek ismerete fontos, hogy minimálisra csökkentsük az betegségnek való kitettség és az átvitel kockázatát ezekből a vadon élő állatokból, amelyek potenciálisan visszafertőzhetik az embert.” – mondta Diel.

A tanulmány során orron át fertőztek meg fehérfarkú szarvasokat a SARS-CoV-2 vírussal egy 3-as biológiai biztonsági szintű létesítményben az USDA (United States Department of Agriculture, az Amerikai Egyesült Államok földművelésügyi minisztériuma) Nemzeti Állatbetegség Központjában (National Animal Disease Center, NADC), az Iowa állambeli Amesban. Ezután 3, 6 és 9 nappal később egészséges szarvasokat engedtek össze a fertőzöttekkel.

Tesztekkel igazolták, hogy a beteg szarvasok 5 nap után már nem fertőznek tovább, mivel 3 nappal a fertőzés után még tovább adták a betegséget, azonban 6 és 9 nappal később az egészséges állatok már nem kapták el a vírust.

Az új eredmények kiegészítik Diel csapatának korábbi eredményeit, melyet az NADC-vel közösen végzett, és elsőként bizonyították be, hogy a fehérfarkú szarvasok különösen fogékonyak a COVID-19 vírusfertőzésre.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Javul a madárinfluenza-helyzet

Javult a járványügyi helyzet a madárinfluenzával érintett területeken, ezért február 1-jétől enyhítések léptek életbe Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található állattartó telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlapján.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Érdemes hétvégén jelmezben menni az állatkertbe

Farsangi programokkal, köztük táncházzal, jelmezes felvonulással, látványetetésekkel, állattréningekkel és kedvezményekkel várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert szombaton és vasárnap.

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket, amelyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).