A termésbiztonság meghatározó tényezője a virágrügyek mennyisége, fejlődési üteme és fagyállósága. A virágrügyek fejlődési üteme genetikailag meghatározott tulajdonság, amit befolyásolnak a környezeti tényezők, a fák állapota, a virágrügy-berakódottság, az alany, valamint az alkalmazott termesztéstechnológia.
Az első az előnyugalmi szakasz: ilyenkor a fa a vegetációs időszakában jár, a virágrügyek nem hajtanak ki, ám belül jelentős változásokon mennek keresztül. A kihajtást hormonális gátlás szabályozza. Ha esetleg nyár végén, ősszel mégis kihajt egy rügy, abból már nem lesz termés. Ezt a rendellenes kihajtást valamilyen stresszhatás válthatja ki (kórokozó, nem megfelelő időben végzett metszés, vízhiány). Előnyugalmi időszakban a virágrügyek gyors ütemben fejlődnek, az őszi lombhullásig minden virágszerv kezdeménye kialakul, mégpedig kívülről befelé haladva. Először a csészelevelek, a sziromlevelek, majd a porzók, és végül a bibe kezdeménye alakul ki.
A második a mélynyugalmi szakasz: az őszi lombhullás után szinte teljesen megáll a virágrügyek fejlődése, ilyenkor semmilyen körülmények között nem hajtanak ki. Ez belsőleg szabályozott, és addig tart, míg a virágrügyek meg nem kapták a szükséges hidegmennyiséget. A hidegigény fajonként és fajtánként eltérő, genetikailag rögzített tulajdonság. Ebben az időszakban a legfagyállóbbak a virágrügyek. Csonthéjas gyümölcsfajoknál a mélynyugalom megszüntetése szempontjából a 0 és +9 °C közötti hőmérsékleti tartomány hatékonyabb, mint a fagypont alatti hőmérsékletek.
A harmadik a kényszernyugalmi szakasz, ilyenkor a virágrügyek már csak addig maradnak nyugalomban, amíg a környezeti feltételek alkalmasak lesznek a kihajtáshoz.
A virágszervek közül a termő alakul ki utolsóként, csak a kényszernyugalom kezdetén indul lassú növekedésnek, és csak néhány héttel a virágzás előtt nyúlik meg erőteljesen.
A virágzási időszakban vagy a körül érkező fagyok a legnagyobb mértékben a korai virágzású gyümölcsfajokat károsítják. A kajszi virágzása az utóbbi évtizedekben fokozatosan egyre előbbre tolódott, az elmúlt évek átlagát tekintve március 26–30. között kezdődik. Az eddigi megfigyelések és tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kajszi- és őszibarackfák gyakran szenvednek tavaszi fagykárt hazánkban. Ezzel szemben az őshonos meggy, cseresznye és alma jóval ritkábban károsodik.
A kényszernyugalmi időszakban a fáról levágott és szobahőmérsékleten vízbe állított vesszők rügyei 4-6 nap elteltével fejlődésnek indulnak, és a hajtásrügyekből hajtások, a virágrügyekből virágok képződnek. A virágba borulás pedig megmutatja, milyen állapotban vészelték át a rügyek az utóbbi telet, illetve milyen mértékben regenerálódtak a fagykárosodás után.
Az elmúlt évtizedekhez hasonlóan idén is végeztünk rügyfagykár-vizsgálatot a ceglédi kajsziültetvényeinkben. Évek óta 30-40 fajtát vizsgálunk februárban, márciusban.
Az ép, egészséges virágrügy sárgászöld, a részbeni, esetleg teljes károsodást barnásfekete elváltozás jelzi. Az esetek többségében nem fagy el a teljes rügy, csak a bibe szenved fagykárt. Kajszi esetében ilyenkor még ki is nyílnak a virágok, ám nem termékenyülnek meg.
Az idei virágzást megelőző időszak hőmérsékleti értékeit az 1. ábrán tüntettük föl. Az elmúlt évekhez képest a maximumhőmérséklet a hónap első felében nem emelkedett túl magasra. Ezzel egyidejűleg a minimumhőmérséklet mindennap alacsony, fagypont alatti volt. Ez a nagy napi hőingás, és a hideg hajnalok erősen visszafogták a virágrügyek fejlődését a ceglédi ültetvényekben. A hónap második felében fokozatos melegedés kezdődött, de a minimumhőmérséklet így is csak egy nap emelkedett 0 °C-ra. Ez a nappali melegedés megindította a virágrügyek kilépését a kényszernyugalomból, így helyenként már március 15. környékén is láthattunk fehérbimbós állapotot a kajszifákon.
Március 17-én szedtük a virágrügyeket a fákról a fagykár megállapításához. Fánként 100 rügyet vizsgáltunk, az elfagyott, kötődésre alkalmatlan virágok arányát tüntettük fel a 2. ábrán. A piros vonal a vizsgált fajták átlagát jelöli, ami 2022-ben 40%.
Kifejezetten fagyérzékenynek mutatkoztak az óriás fajtakör tagjai (ezekről régóta tudjuk, hogy nagyon érzékenyek), valamint a Far-sorozat egyes fajtái. Érdemes megfigyelni, hogy a magyar fajták rendszerint ott vannak a legjobb fagytűréssel rendelkezők élvonalában.
Cegléden a hűvös időnek köszönhetően lassú volt a virágrügyek fejlődése, így kevésbé okozott károkat az eddigi időjárás. Ahol a napsütésnek jobban kitett domboldalakon termesztenek kajszit, hamarabb megindult a virágzás, így nagyobb volt a károsodás is. Az ilyen helyeken különösen fontos a jó fagytűréssel rendelkező kajszifajták használata, de minden termelőnek érdeke a jó termésbiztonság.
Mendelné Pászti Edina, Tóth Anita, Mendel Ákos
MATE Kertészettudományi Intézet
Gyümölcstermesztési Kutatóközpont, Cegléd
