0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Jó, ha kövérkés az anyanyúl

Nyulaknál a mesterséges termékenyítés egyik legfontosabb pontja az ovuláció (petesejtek leválása) kiváltása. Ellentétben a legtöbb emlős állatfajjal és az emberrel, amelyeknek meghatározott ivarzási ciklusuk van és spontán ovulálnak, a házinyúl indukált ovulációs állatfaj, vagyis természetes körülmények között a petesejtek csak párzás, a párzási inger hatására válnak le.

Mesterséges termékenyítéskor hormonális kezelés szükséges. Az ovuláció kiváltására kezdetben hCG- vagy LH-hormonnal kezelték az anyanyulakat. A hormonális kezelés eredményes volt, de évek múlva kiderült, hogy ismételt alkalmazás esetén ellenanyag képződik, ami a vemhesülési arány csökkenéséhez vezet.

Ma a legtöbb nyúltelepen GnRH-t vagy analógjait injektálják a combizomba.

Több GnRH-analóg ismert. Mindegyik megbízható és eredményesen alkalmazható, amit általában maga a nyúltenyésztő ad be az állatoknak. Hatékonysága az alkalmazott dózistól függ.

Új utak

Néhány éve reményt fűztek ahhoz, hogy a GnRH-analógot az ondóhoz keverik. Előnye, hogy egy munkafázis kimaradna. Hatékonysága több tényezőtől (a hígító összetételétől, a GnRH-analógtól, a hüvely állapotától) függ. A biztató kutatási eredmények ellenére, tudomásom szerint jelenleg még nincs olyan kidolgozott módszer, amit a gyakorlatban alkalmaznának.

Újabban az idegi növekedési faktor (béta-NGF) szaporodásbiológiai szerepét, használatának lehetőségét vizsgálják. Az NGF megtalálható mind a hím, mind a nőstény nyúl reproduktív traktusában. Fontos fiziológiai szerepe van a spermiumok érésében és aktivitásukban, valamint az ovuláció során és az embrió fejlődésében is. A házinyúlhoz hasonlóan indukált ovuláló lámában ki tudták vele váltani a petesejtek leválását.

A szerzők reményt fűznek ahhoz, hogy ondóhígítóhoz keverve a házinyúl mesterséges termékenyítésénél is sikeresen lehet majd alkalmazni.

Több kutatócsoport foglalkozik azzal, hogy az állatok oltása nélkül (állatjólléti előny) lehessen a petesejtek leválását és jó vemhesülést elérni. Véleményem szerint azonban még egy ideig a hagyományos GnRH-kezelés lesz a leggyakrabban használt módszer.

Ivarzás serkentése – biostimuláció

Annak érdekében, hogy az anyanyulak ivarzását a termékenyítés időpontjára szinkronizálják, az egyik magyar nagy nyúltelepen nyolc nappal a termékenyítés előtt az addigi napi 9 órás 50 lux fényerősséget 16 órára és 100 luxra növelték. Azt vizsgálták, hogy a szaporasági teljesítményre milyen hatással van, ha a megvilágítási program mellett az anyanyulak 24 órán keresztül nem kapnak takarmányt, csak ivóvizet, majd a flushing hatás elérése céljából a termékenyítés előtti két napon ismét ad libitum takarmányozzák őket.

A megvilágítási program mellett végzett takarmánymegvonás, majd újra etetés nem javította az anyanyulak vemhesülését és termelését, sőt esetenként még kisebb visszaesés is megfigyelhető volt.

Ugyanakkor állatjólléti oldalról nem támogatható a vemhes anyanyulak éheztetése.

Az illatnak (szagnak) komoly szerepe van az állatok közötti kapcsolatokban. Egyebek mellett a nőstény és a hím egyed egymásra találásában, az ivarzás jelzésében is szerepet játszik. Spanyol szerzők úgy gondolták, hogy bizonyos illatanyagoknak szerepük lehet az ivarzás kiváltásában. Az előzőekben ismertetett fényprogramhoz hasonló ivarzás­szink­ronizálás mellett többek között szagingereket alkalmaztak. Több csoportot alakítottak ki. Egyik csoportban a fialás utáni 11. napon végzett mesterséges termékenyítés előtt két anyanyulat 15 percre összeraktak egy ketrecbe. A többi csoportban a nő- vagy hímivarú nyúl vizeletét, illetve ondóplazmát spricceltek az állatok orrához a termékenyítés előtt egy órával, 15 perccel, majd 1 perccel (alkalmanként 1 ml-t). A péraajak színe leggyakrabban lila (56%) vagy vörös (34%) volt.

Az ivarzást legjobban két nyúl összerakása váltotta ki. Ugyanakkor nem volt különbség sem fialási arányban, sem alomlétszámban, ami miatt a szerzők felvetik, érdemes-e az anyanyulak időt igénylő összerakásával foglalkozni.

Mivel a legtöbb telepen 90% fölötti a vemhesülési arány, ezért a vizsgált módszereket csak ott érdemes kipróbálni, ahol gyengék az eredmények.

Kondíció

A gazdasági állatok kondíciójának és az azt befolyásoló tényezőknek a vizsgálata az állattenyésztés aktuális területe. A nőivarú tenyészállatoktól ugyanis csak akkor várható el hosszú időn keresztül magas szintű termelés, ha jó kondícióban vannak. Ugyanakkor az intenzív igénybevétel, a nagy termelés miatt az állapotuk leromolhat. Ez természetesen az anyanyulakra is igaz. Spanyol kutatók e célból vizsgálták az anyanyulak súlyának és a vesekörüli zsírdepó vastagságának (ultrahanggal mérve) alakulását. Megállapították, hogy a 2. és a 3. vemhesség között és a termékenyüléstől a vemhesség 12 napjáig nő az anyanyulak testsúlya és a depózsír vastagsága. A szoptató anyanyulak jobb eredményt értek el, mint az üresen maradt társaik.

A szerzők megállapították, hogy az évtizedeken át szelektált anyanyulaknak jó a kondíciójuk, megfelelően alkalmazkodtak a nagyobb termelés mellett várható nagyobb terheléshez.

Kaposváron a teljes test zsírtartalmára folytatott szelekcióval módosították a kondíciót. Tízhetes nyulakban CT-vizsgálattal állapították meg a teljes test zsírtartalmát; és öt generáción keresztül kétirányú szelekcióval az egyik állományban csökkentették, a másikban növelték a zsírtartalmat. Az ötödik generációban normál hőmérsékleten és melegben tartott anyanyulakat vizsgáltak. Természetesen melegben romlott az anyanyulak termelése, ami hasonló mértékű volt a sovány és a kövér nyulak csoportjában. A kövér nyulak – a takarmányfogyasztás kivételével – minden tulajdonságban jobb eredményt értek el, mint a soványak (1. táblázat). Fialási arányban és 3 hetes kori alomlétszámban megfigyelt különbség a 10%-ot is meghaladta. Mivel a szelekció hatására a sovány nyulakban csak kissé csökkent a zsírtartalom, a kövérekben jelentősebben, ezért a különbség oka egyértelműen a jobb kondíció, a több zsírtartalék.

A test teljes zsírtartalmának növelése tehát új szelekciós célkitűzés lehet az anyai vonalaknál.

Hőstressz negatív hatása és annak csökkentése

A hőstressz negatív hatásának kivédésére több módszert próbálnak ki és alkalmaznak, főként az afrikai országokban. Ebben az előadásban szódabikarbónát, C-vitamint, valamint vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag majomkenyérfa gyümölcséből készült takarmánykiegészítőt etettek az anyanyulakkal. Az élettani paraméterek és a kis létszámú állományon vizsgált termelési tulajdonságok alapján a szódabikarbóna használata nem ajánlható. Bár a majomkenyérfa adta a legjobb eredményt, de nálunk a C-vitamin jöhet számításba, mint antioxidáns takarmány­kie­gészítő. Igaz, ez nem jelent nagy újdonságot, megjegyzem, hogy ivóvízben adagolva még jobban lehet alkalmazkodni a hirtelen jövő hőhullámokhoz.

Kaposvári kutatók azt vizsgálták, hogy melegben az ivóvíz hűtése milyen hatást gyakorol az anyanyulak termelésére.

Az állatok egyik felét normális hőmérsékletű teremben (20 °C) helyezték el, a másik felét melegben (28 °C). A melegben levő nyulak felénél nem hűtötték az ivóvizet (ami így a terem hőmérsékletével megegyező volt), a másik felénél az első ismétlésnél 18 °C-ra, de mivel ez nem bizonyult elégségesnek, a következő ismétlésnél 12 °C-ra hűtötték.

Amint a 2. táblázatban látható, a meleg hatására az anyanyulak takarmányfogyasztása 40%-kal csökkent, ami alapvetően befolyásolta a termelésüket. Mivel a nyulakat a vemhesség utolsó hetében tették be a meleg terembe, ezért a vemhesülési arány és az összesen született nyulak számában csak véletlenszerű változást figyeltek meg. Melegben 2,5-3-szor több szopósnyúl hullott el, ezért a 3 hetes kori alomlétszám drasztikusan lecsökkent. A 3 hetes alomlétszám mellett az anyanyulak tejtermelése is csökkent, ezért a 3 hetes alomsúly 40%-kal kisebb lett, mint normál hőmérsékleten. Ugyan­akkor az ivóvíz hűtésének (akár 18 °C-ra, akár 12 °C-ra hűtötték) semmilyen pozitív hatása nem volt.

Ez meglepő, mert korábban többen is arról számoltak be, hogy az ivóvíz hűtése kedvező hatással van a nyulak termelésére.

Takarmány – omega-3 zsírsavak

Az elmúlt években magunk is végeztünk olyan kísérletet, melyben a takarmány többszörösen telítetlen zsírsavtartalmát, elsősorban az omega-3 zsírsavak arányát megemeltük. A cél minden esetben az volt, hogy olyan omega-3 zsírsavakban gazdagabb funkcionális élelmiszer-alapanyagot állítsunk elő, amely elfogyasztása a betegségek megelőzése, az emberek egészsége szempontjából kedvező. Érdekes, hogy az omega-3 zsírsavak anyaállatokra kifejtett hatását viszonylag későn kezdték vizsgálni. A házinyulaknál is rövid múltra tekintenek vissza az ilyen célú kísérletek.

Az egyik kísérletben lenmagtartalmú készítményt kevertek az anyanyulak takarmányába. A lenmag magas fehérjetartalmú, rostokban, B-vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Az egészségre gyakorolt kedvező hatását a benne lévő omega-3 zsírsavakra és a lignánokra vezetik vissza.

A lignánok a női nemi hormonokkal rokon hatású, úgynevezett fitoösztrogének közé tartoznak, vagyis a reprodukciós teljesítményre gyakorolhatnak pozitív hatást.

Amint az várható volt, a vemhesülési arány 3%-kal javult, almonként 0,9-del több nyúl született és egy kisnyúllal többet választottak, csökkent a szopóskori elhullás, nagyobb lett a választáskori alom- és egyedi súly. A teljesítmény javulását azzal magyarázzák, hogy az omega-3 zsírsavak és a lignánok az ovulációs rátát és a magzatok életképességét is javították, emellett a kisnyulak az anyatejen keresztül is hozzájutottak ezekhez az értékes anyagokhoz.

Szendrő Zsolt

(Szerzőnk a szekció előadásaiból a gyakorlati jellegűeket ismertette. A http://world-rabbit-science.com/ oldalon az összes előadás teljes terjedelemben megtalálható.)

Forrás: Kistermelők Lapja