Back to top

Landschaf merino Fülöpházán: „Szerelem volt első látásra”

A jelenleginél sokkal jobban kellene figyelni hazánkban a tudatos tenyésztésre, vallja Szabó Csaba Bács-Kiskun megyei juhtenyésztő. A landschaf merino mellett tette le a voksát, nagyon elégedett a fajtával. Általában meg van elégedve helyzetével, de aggasztja a gyapjú eladhatatlansága, illetve az aranysakál egyre erőteljesebb térhódítása.

A fülöpházi Szabó Csaba landschaf merino juhokat tart. 1994 óta foglalkozik ezzel a fajtával, ő tartott ilyen állatokat először Magyarországon. A juhtartással 38 éve ismerkedett meg, és bár az édesapja agrárszakember volt, óvta ettől a pályától – az igazán nagy lökést a híres sükösdi juhász, Erdei Zoltán adta. Ahogy Szabó Csaba fogalmazott: „Ő fertőzte meg a juh szeretetével még gyerekkorában”.

A fajtával a németországi Herren­berg­ben, egy kiállításon találkozott 1993-ban, szerelem volt első látásra. Két kossal és öt jerkével kezdte akkor.

Fotó: landschafmerino.hu
„Ez egy anyavér­vonal, Németországban a juhállomány 80 százalékát ez a juh teszi ki”, magyarázta a Bács-Kiskun megyei gazdálkodó. Nagytestű állat, hármas hasznosítású, bár a tej és a hús mellett a harmadik, a gyapjú sajnos már sokkal kevésbé dominál, mint egykor. Általában nem elégedetlen a helyzetével, de a gyapjút nem bírja eladni. Két éve tárol jelentős költséggel egy jókora mennyiséget, ugyanakkor a felvásárlók megkövetelik a minőséget arra az esetre, ha mégis megvennék – mutatott rá a visszásságra. 30 mikron alatti gyapjúval tenyészthetik az állatot, aminek ennél durvább a gyapjúja, az kiesik a tenyészetből. A finomgyapjas állataik lanolint termelnek, amit a kozmetikai iparban is felhasználnak, ezért is érthetetlen számára, hogy kárba vész a gyapjú. Magyarországon szinte megszűnt a gyapjúfeldolgozás. A fülöpszállási gazdaságban évente egyszer nyírnak, és hiába térnek át egyre többen világszerte a természetes anyagok használatára, ha a termelőtől 80 forintért akarják a gyapjú kilóját megvenni – inkább nem adja oda, mert nem éri meg felpakolni, elszállítani.

Régen a juhot eltartotta a gyapjú, idézte fel Szabó Csaba, annyit kaptak érte, hogy elég volt a téli takarmányozására.
Szabó Csaba csak tenyészállatot nevel. Van egy kis feldolgozója, a tenyésztésre nem alkalmas állatokat maga dolgozza fel, nem ad el selejtállatot. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy szakács szakmája is van. Próbálja visszaszoktatni az embereket erre a nagyon egészséges húsra, melyet sportolók is bátran megehetnek. „Csak az a baj, hogy elszoktunk tőle, pedig a kultúránk része volt. A bárányhús nem csak pörköltnek való, nekem 350-400 receptem is van, nagyon sajnálom, hogy csak azt az egyet ismerik az emberek.”

Ma már azonban nincs értéke, és ami a legnagyobb baj, hogy rövid ideig lehet tárolni – besárgul és értékét veszti. Tehát vagy megsemmisítik saját költségen, vagy sokan belerakják a trágyába. Ezt a problémát a gazda jó ideje megoldatlannak tartja, segítséget pedig sehonnan nem kapnak.

A landschaf merinót nagyon kedveli a török piac. Tudatosan készülnek a jövőre, évekre előre terveznek, nem restellnek 120 ezer forint plusz áfát egy birkáért, vagy ötszázezret egy kosért kifizetni. Nívós kiállításokat szerveznek, fülöpszállási születésű kos is lett már ott bajnok. „Voltak olyan érdeklődők, akik a teljes állományomat szerették volna megvásárolni, bármi pénzt megadtak volna, meg még egy hét ingyen nyaralást Törökországban” – idézte fel Szabó Csaba derűsen az emléket. „A kereslet itthon felhígult, elengedtük magunkat a tenyésztésben. A török partnerek többségében nem vágásra viszik az állatokat, hozzám például tenyésztők járnak. Olyan hodályok vannak kint, hogy leesett az állam. Komolyan csinálják, tenyésztik az állatokat, ha mi nem leszünk jobbak náluk, akkor nem fognak utánpótlásért jönni hozzánk, csak vérfrissítésért” – vetítette előre az aggodalmait.

A kultúránk része a juhhús fogyasztása, amiből nem csak birkapörköltet lehet főzni
A kultúránk része a juhhús fogyasztása, amiből nem csak birkapörköltet lehet főzni

Szerinte sokkal jobban kellene ellenőrizni, tudatosítani itthon a tenyésztést, a szövetség részéről keményebben kellene fellépni.

Sok kis gazdaság érzi, hogy most jó a birka ára, ötöt-tízet elkezdenek tartani. Ez nem volna baj, de az igen, hogy egy kost vesznek hozzá, ez pedig már szaporításnak minősülhet. „Nekem 100 darab van, de 4 kost használok. Sokszor egy nap elmegy arra, mire csoportosítom a háremeket, hogy melyiket melyikkel rakjam össze”. A tenyésztő abban hisz, hogy mindenkinek sokkal tudatosabban kellene tenyészteni, ismerni az anyákat, meg általában a juhot, a vérvonalakat. Hazánkban nagyon kellene ügyelni, hogy a jó genetikájú állatokat ne adják el a gazdák, ezen a téren más országokról illene példát venni. Mert a többi uniós tagállam gazdái például nagyon óvják határaikon belül az állományaikat. Szabó Csaba például szeretett volna Németországból kost vásárolni, de még csak regisztrálnia sem sikerült, mert kiderült, hogy ez csak német tenyésztőknek lehetséges. De ugyanez a helyzet Franciaországban, ahol a legelitebb csoportba szintén nem engednek be külföldit.

A landschaf merino német fajta, igényesebb, mint a magyar merinó. Az anyajuhok 90-130 kilogramm közöttiek, ennél fogva természetesen többet esznek, de többet is termelnek. Szabó Csabánál 1,8 az éves ellésátlag. „Nem szezonálisan űződik, ebből a kis állományból, ami nekem van, ki kell hozni a maximumot. Annyi korlátot szabok, hogy legfeljebb 4 hétig van fent a kos.” Évente háromszor van nála ellés. A fajta anyai tulajdonságai kiválóak, könnyen ellik, nem hajlamos a sántaságra, nagyon jó a körömállása. Igényességét tekintve a landschaf merino megegyezik a berrichon, az ile de France, valamint a suffolk fajtákkal. Nagyon jó legelőkészségű állatról van szó, tehát csak olyan helyre való, ahol ezt biztosítani tudják a számára.
A tudatosság hiányát látja abban is, hogy nagyon sokan összevissza tartanak minden fajtát. Holott elég lenne 2-3 is, akkor egyöntetűbb, szép bárányok lennének.

Mint a többi állattartónak, a juhászoknak is megvannak a gondjaik – mondja Szabó Csaba. A klímaváltozás őket is sújtja, januárban például 1 milliméter csapadék hullott – ahol saját és bérelt legelőin elvolt eddig 200 juh, most 70-et tud eltartani. A másik baj, amiről beszélni kell, a sakál. „Eddig szépen megellett a juh kint a legelőn, ráértünk összeszedni később, nem stresszel­tük a birkát. Most versenyezni kell az aranysakállal, sőt, a bárányt 3-4 hónapos koráig ki sem szabad engedni a hodályból. Tapasztalataink szerint a sakál – bár ezt állítják róla – egyáltalán nem félős. Figyeli, hol van az ember, kergeti a fias juhot, ahogy lóg ki belőle a bárány. A környékünkön nincs gida, vaddisznómalac, nyúlfi sem, mindent összeszed ez az elszaporodott ragadozó. Volt olyan, hogy egy évben 23 bárányom lett oda. Nappal is jönnek, rengeteg kárt okoznak, ha éhes, akár bemegy a hodályba is. Ugyanakkor mindenki felteszi a kezét, a gazda benyeli a kárt, ami milliós nagyságrend is lehet.”

Gondot jelent az ágazatban, hogy nagyon elöregedett a juhásztársadalom, összefogásra lenne szükség.

Nagyon sajnálja, hogy egy pár TÉSZ-t nem sikerült az egyformán gondolkodó embereknek létrehozni. „Pedig csak egymásra számíthatnánk. Itt nincs ünnepnap, egymás között tudnánk felosztani a feladatokat, de az a baj, hogy nem tudunk nagyban gondolkodni”. Nagy problémaként értékeli a hatalmas bürokráciát, holott sok mindent egyszerűen, online is elég lenne kitölteni és beadni. Ezzel kapcsolatban rámutatott egy olyan hiányosságra, amelyre az átlagember nem gondol: a mindentől távol eső tanyákon sokszor egyszerűen nincs internet.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

Együttműködési megállapodás az állatvédelem népszerűsítésére a nyugdíjasok körében

Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével, a közös munka célja az állatvédelem népszerűsítése a nyugdíjasok körében.

Kína szójababimportja 2030-ra várhatóan lecsökken

Egy új Rabobank-jelentés előrejelzése szerint Kína szójababimportja a következő években lelassul, és végül 2030-ig csökkenni is fog. Ennek az az oka, hogy lelassul az ország állattenyésztésének a növekedése, folyamatosan javulnak a gazdálkodási gyakorlatok, és ami még fontosabb, országszerte elterjed az alacsony szójatartalmú takarmányok alkalmazása.

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.

Ha látja az ember, hogy valami működik, lehet továbblépni

Rácz Károlyék jáki majorsága hivatalosan is mintagazdaságnak minősül, ahová mezőgazdasági szakiskolai csoportok és a mosonmagyaróvári egyetem hallgatói járnak gyakorlati ismereteket szerezni. Van is mit tanulniuk, hiszen mindhárom tulajdonos agrármérnökként végzett.

A nem állami laboratóriumok éves tevékenységének bevallási határidejéig már csak pár nap van hátra

Január 31-e a végső időpont a nem állami laboratóriumok számára, hogy beküldjék az éves tevékenységükről szóló jelentésüket a Nébih részére. Mindez egyaránt vonatkozik az üzemi-, illetve a szolgáltató laboratóriumokra is.

Munka- és hobbilónak, sőt hippoterápiára is alkalmas

A Vas megyei Répcelakon élő Pap György gyerekkorában a téesz igáslovai mellett szívta magába a lovak szeretetét. 1986 óta tart saját lovakat; kezdetben magyar hidegvérű fajtát tenyésztett, az utóbbi öt évben váltott át a muraközire.

Juhnyájba rohant egy vonat Brassó megyében, a juhász is életét vesztette

Juhnyájba rohant egy vonat pénteken délután az erdélyi Brassó megyében, a balesetben a juhász is életét vesztette - számolt be a News.ro román hírügynökség.

59 milliárd forint agrártámogatás érkezett egy nap alatt a gazdálkodókhoz

Ütemesen zajlik a 2022. év után járó uniós agrártámogatások kifizetése, ennek keretében a tegnapi napon 59 milliárd forintot utalt ki a Magyar Államkincstár több jogcímen a gazdálkodóknak – jelentette be Feldman Zsolt.