Back to top

Nem csak húsvétkor érdemes bárányhúst enni

A húsvéti bárány fogyasztásának nagy hagyománya van Európában. Ezzel főként húsvétvasárnap báránysült formájában találkozunk, év közben ritkábban kerül az asztalra. Eláruljuk, miről is van szó.

Agnus Dei - Francisco de Zurbarán festménye a madridi Prado Múzeumban látható
Agnus Dei - Francisco de Zurbarán festménye a madridi Prado Múzeumban látható
Fotó: Wikimedia Commons
A húsvéti jelképek sorában különböző állatokat találunk. Ezek közül a legősibb a húsvéti bárány. Eredetére a Bibliában lelhetünk magyarázatot. Mára az állat egyszerre jelképe a termékenységnek, a tisztaságnak és a békés életvitelnek.

Húsvétkor valamivel több magyar család fogyaszt báránysültet vagy báránycsülköt, mint évközben, elsősorban azért, mert a bárányhúst felváltották más típusú húsok: a nyúl vagy a gyöngytyúk is többször kerül a megterített húsvéti asztalra. A hagyományos áldozati bárány ma mindenekelőtt a görög ortodox egyházban játszik szerepet.

A húsvéti bárány hazánkban a báránysült mellett főként a húsvéti csokoládékban, illetve a német és sváb hagyományokat követő háztartásokban a bárány formájú süteményben, tortában található még meg.

A csokoládéból készült húsvéti bárányok is minden évben nagy népszerűségnek örvendenek, és közkedvelt ajándéknak számítanak – függetlenül attól, hogy milyen húsvéti hagyományokat követnek.

Fotó: Csatlós Norbert

Több juhhús kerülhetne az asztalokra

Annak ellenére, hogy Magyarországon a juhtenyésztés évezredes múltra tekint vissza – a juh az ember egyik legrégebben háziasított állata –, a lakosság juhhúsfogyasztása elenyésző, a húsféle ismertsége is igen alacsony. A juh- és bárányhústól sokan csak azért ódzkodnak, mert egyrészt magas az ára, másrészt, mert egyszer az életükben megkóstoltak egy rosszul elkészített birkapörköltet vagy báránysültet. Pedig

a juhhúsból készült ételek nehézség nélkül elkészíthetők és akár a diétázók étrendjébe is könnyedén beilleszthetők, hiszen zsírtartalmuk alacsony, tápanyagtartalmuk viszont magas.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (Juh Terméktanács) minden évben kiemelt figyelmet fordít a juh-, bárány- és kecskehússal kapcsolatos tévhitek leküzdésére és a fogyasztás ösztönzésére. A cél mit sem változik: az egészséges, tudatos táplálkozásba könnyedén beilleszthető juh- és kecskehús kedveltségének növelése és a fogyasztás emelkedése.

Fotó: Kiss Gergely

Az AMC szerint az Európai Unió egy főre jutó éves juhhúsfogyasztása átlagosan 1,9 kg/fő/év, de a tagországok között nagy a szórás, a 10 dekagrammos nagyságrendtől közel 13 kilogrammig lehet adatokat találni. A hazai fogyasztás azonban a becslések szerint mindössze 30-35 dkg/fő/év.

A jó minőségű bárányt el lehet adni külföldön, Magyarországról 14 államba kerülnek bárányok a 2021-es Agrárminisztériumi adatok alapján. A Juh Terméktanács szerint a kiviteli árak a pandémia óta magasak, és ez a következő időszakban aligha fog változtatni a muszlim országokban a ramadán ünnepe, illetve az ukrán-orosz konfliktus miatt.

A Hússzövetség áprilisi évértékelőjén Éder Tamás, a szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a húsipar elmúlt egy éve és az előttünk álló bizonytalanságokkal teli időszak kihat az egész iparra és áremelkedés prognosztizálható.

„A hús »bizalmi termék«. Azt tanácsolom, hogy olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg mindenki az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott! Kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljon!”
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sváb gasztronómia a Vértesben

Kis síkság, sok hegy, természeti és épített emlékek, kulturális és gasztrokulturális élmények. Cseresek, szurdokerdők, karsztok váltják egymást. Röviden így jellemezhetnénk a Vértest. Mindennek tetejébe Kőhányáspusztán ékszerdobozként várja a vendégeket a Vérteserdő Zrt. Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ és Turistaháza.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

30 finom, alacsony szénhidráttartalmú étel, amit a dietetikusok ajánlanak

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták népszerűbbek, mint valaha. Jaclyn London, dietetikus szerint fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert egy étel szénhidrátot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy egészségtelen. Sőt, a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra a túléléshez.

Még inkább számít az ár

Az agrárágazatot, az ipart és a szolgáltató szektort egyaránt különösen érzékenyen érinti a nagy költségnövekedés. A folyamatosan emelkedő kiadások csak részben építhetők be a fogyasztói árakba, sok termék és szolgáltatás iránt pedig bizonyos fogyasztói árszint fölött lezuhan vagy megszűnik a kereslet. A termelők és kereskedők is érzik a változást.

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

Mi is pontosan a „longevity diéta”, és tényleg tovább fogunk élni tőle?

Talán hallottunk már a longevity, vagy "hosszú élet" diétáról, melynek szabályos követése hosszabb élettartamot ígér, de mi is ez pontosan, és különbözik-e egyáltalán más egészséges étrendektől?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.