Back to top

Tartsuk meg a gyepet, és a gyep megtart minket!

A hazai gyepek állapota nagyon sokat romlott a Natura 2000 szabályozás óta. Egyre kevesebb állatot képesek ellátni egyre kevesebb legeltetési nappal. Mindez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. Agrárakadémia rendezvénysorozata keretében hangzott el a MATE Kaposvári Campusán április 20-án.

A legelőn tartott állatok húsa egészségesebb és táplálóbb, ráadásul a jól karbantartott gyep megköti a szenet és oxigént termel
A legelőn tartott állatok húsa egészségesebb és táplálóbb, ráadásul a jól karbantartott gyep megköti a szenet és oxigént termel
Fotó: Csatlós Norbert

Az eseményen készült fotógalériánkat ide kattintva tekintheti meg.

A szakemberek és szakmai érdekképviseletek, valamint legeltető állattartással foglalkozó termelők részvételével zajló fórum témája a gyepgazdálkodás állattenyésztésben betöltött szerepe volt.

Mezőszentgyörgyi Dávid: érdemes szaktanácsadót megkérdezni annak érdekében, hogy a gazdálkodók maximalizálni tudják a gyepekre vonatkozó támogatási lehetőségeket
Mezőszentgyörgyi Dávid: érdemes szaktanácsadót megkérdezni annak érdekében, hogy a gazdálkodók maximalizálni tudják a gyepekre vonatkozó támogatási lehetőségeket
Fotó: Csatlós Norbert
Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás változásait és gyepgazdálkodásban betöltött szerepét ismertette Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke, aki kitért arra az idén indult gyep- és gyepgazdálkodási felmérésre is, aminek célja szakmai alapot adni az optimális szakpolitikai szabályozáshoz, döntésekhez. Aláhúzta:

szerinte az ágazatnak nemcsak múltja, hanem jövője is van. Kiemelt szerepet kell kapnia a hazai és uniós agrárstratégiákban.

A legeltetés ökológiai egyensúlyban betöltött szerepét és az eredményeként létrejövő nyomon követhető, egészséges, magas tápanyagértékű élelmiszer értékét hangsúlyozta Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, aki kitért arra is, hogy a legeltetés a foglalkoztatáshoz, a vidék megtartó erejéhez is hozzájárul. Kiemelte, hogy a MÁSZ és a NAK közös gyepfelmérése keretében több mint ezer gazdálkodó töltötte ki az online kérdőívet.

Zászlós Tibor: a koordinált, tudományosan megalapozott gyepgazdálkodás környezetvédelmi szempontból is fontos
Zászlós Tibor: a koordinált, tudományosan megalapozott gyepgazdálkodás környezetvédelmi szempontból is fontos
Fotó: Csatlós Norbert
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során többen szóvá tették az aktuális gyephasználati szabályok ellentmondásait, aminek következtében a támogatás sok esetben torzítja a természetes gazdálkodást.

Márpedig a gyep legelőként értékes fehérjeforrást jelent számunkra, a mai időkben pedig, amikor a takarmányárak az egekbe szöktek, üzletileg sem elhanyagolható lehetőség.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a klímaváltozás "ránk égette" az elégtelen gyephasználatot
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a klímaváltozás "ránk égette" az elégtelen gyephasználatot
Fotó: Csatlós Norbert
Fontos lenne, hogy a támogatás arra ösztönözze a gyephasználókat, hogy elsősorban legelőként hasznosítsák területeiket, és hogy életszerűbbé váljon a támogatási rendszer, például az öntözés, vízelvezetés és a tápanyagutánpótlás tekintetében. A megszólaló termelők szerint a klímaváltozás miatt már „ránk égett”, hogy változtassunk a gyepgazdálkodás elégtelen voltán, vagyis mielőbb tenni kell a jövő legelői érdekében. Annál is inkább, mivel a jól karbantartott legelő oxigénkibocsátó és széndioxid-megkötő képessége vetekszik az erdőkével.

Az esemény létrehozásáért köszönetet mondott Tasi Julianna, a MATE nyugalmazott egyetemi docense, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara újonnan alakult Gyepgazdálkodási Munkacsoportjának szakmai vezetője.

Mint mondta, a hazai gyepgazdálkodás jövője szempontjából nagyon fontosnak tartaná, hogy a hasonló eszmecseréken a döntéshozók és a környezetvédők is részt vegyenek, ugyanis tapasztalata szerint egészen más elképzelésük van a valóságról, mint a szakmának.

Tasi Julianna: szükség van a Natura 2000 területek felülvizsgálatára
Tasi Julianna: szükség van a Natura 2000 területek felülvizsgálatára
Fotó: Csatlós Norbert
Elmondta azt is, hogy szeretnék dokumentálni a gyepek állapotromlását, és csak annak a javítása után tartaná célszerűnek a védelmükre és hasznosításukra alkotott szabályok módosítását, például ez engedélyezett állatlétszám növelését. Véleménye szerint célszerű lenne felülvizsgálni a Natura 2000-es területekre vonatkozó korlátozásokat, ugyanis ezek sok esetben indokolatlanul szűkítik az okszerű és fenntartható legelőhasználatot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Nagy érdeklődés övezte a mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázatot

A Vidékfejlesztési Program meghirdetett felhívási közül az egyik legsikeresebbnek a 2022. május 31-én lezárult, adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő, mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázati konstrukció bizonyult.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Hycole Kft. Ezzel egy nemzetközi színvonalú közös munka kezdődött el a Kaposvári Campus kutatói és a nyúltenyésztő vállalkozás szakemberei között, eredményeik pedig rövid időn belül termékre, forintra válthatóak lesznek.

Újabb cégek csatlakoznak a duális képzéshez

A MATE Kaposvári Campusa tovább bővíti a duális képzésben részt vevő cégek körét. A tavaly ősszel indult műszaki képzés népszerűsége miatt az egyetem fontosnak tartja, hogy újabb gyakorlati lehetőségek nyíljanak meg a hallgatók előtt. Az egyeztetések már zajlanak, Vörös Péter campus-főigazgató és Huszti Gábor, a megyei közgyűlési alelnöke el is látogatott a ZIEHL-ABEGG Kft. marcali telephelyére.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.