Back to top

A kertészeti-borászati oktatás utolsó fellegvára

A Komárom járásbeli Karva szakiskolájában járt tudósítónk. A rendszerváltozáskor szinte minden magyarlakta járásban volt hasonló magyar tannyelvű vidékfejlesztési – vagy még inkább mezőgazdasággal foglalkozó – szakközépiskola. Azóta, ahogy a mezőgazdaság ázsiója megkopott Szlovákiában, és ahogy a mezőgazdaság súlya csökkent a GDP-ben, a mezőgazdaságban dolgozók és az őket képző szakiskolák száma is csökkent.

Ma már nincs is olyan magyar tannyelvű szakközépiskola Szlovákiában, amely csak agrárképzéssel foglalkozna. A megmaradt szakintézmények mindegyike valamiféle vegyes képzést folytat. A szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés számára a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola képzi a diákokat. Dunaszerdahelyen pár éve változtatta az iskola a nevét „Mezőgazdaságiról” a jelenlegire, mivel egyre nagyobb hangsúlyt kap a szállodaipari képzés és az élelmiszer-feldolgozás. A Komárom melletti, nagy múltú gadóci szakközépiskola sajnos már 12 éve megszűnt, és hasonló sorsra jutott az udvardi és a rimaszombati iskola is.

Varga Péter: a vállalatok keresik a nálunk végzetteket
Varga Péter: a vállalatok keresik a nálunk végzetteket

Karván is haladnia kellett a korral az iskolának: új szakágakat kellett felvennie a megmaradáshoz. Igaz, a múltban is kikacsintgattak a mezőgazdaságból. Az évek folyamán „Mezőgazdasági Szaktanintézetből” mára „Kereskedelmi, Szolgáltatói és Vidékfejlesztési Szakközépiskolává” váltak. Agrárszakoktatásában a kertészeti ágazatok dominálnak. Négyéves képzést nyújt az iskola dísznövény-parképítő szakon és szőlész-borász szakon, ami érettségivel végződik. Idén a hároméves kertész szakon is tudtak indítani egy csoportot, emellett a dísznövénykertészeknek virágkötést és dekorációkészítést is tanítanak.

Az agrárágazatok mellet foglalkoznak szakácsok és pincérek kinevelésével. Ezt az iskola udvarán lévő, nemrég felújított présház segíti, ahol konyha és kóstolóterem is van.

A présházat tovább bővítenék úgy, hogy jó példát tudjon mutatni a vidéki turizmus egyes elemeire. Az iskola 1953-as megalapítása óta erős szakirány volt a famegmunkálás. Régen még ácsokat és bognárokat is képeztek, mára az asztalosszak­ma maradt erős.

Közvetlenül az iskolához tartozik egy 3 hektáros terület, ahol kertészetet működtetnek. Ebben van egy 0,5 hektáros új bemutatógyümölcsös, 0,5 hektáros szőlészet és 10 árnyi üvegház, ahol dísznövényekkel, főleg egynyárikkal foglalkoznak. Van benne egy hajtatóblokk is palántanevelésre.

Külterületen van még 5 hektár szántójuk, ahol sűrűn vetett gabonaféléket és olajosokat termesztenek. Ebbe már belesegít a búcsi szövetkezet, amely modernebb gépeket is be tud mutatni a diákoknak.

A karvai szakiskola kertészete nemcsak a helyi diákoknak szolgál, hanem a komáromi Selye János Egyetemről is jönnek hallgatók gyakorlatra.

Komáromban három évvel ezelőtt indított kihelyezett kertészmérnöki képzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A karvai szakiskola a gyakorlóiskolája az egyetemnek, és évente 20–25 diákjuk jelentkezik kertészmérnöknek.

Kimegyünk a gyümölcsösbe is, ahol Varga Péter igazgató pár diákkal még befejezi a karcsú orsó metszését, illetve csipked még az őszibarackról, ami már teljesen virágzó állapotában van. Az iskola úgy működik, mint üzem az üzemben, hiszen az oktatás során előállított kertészeti termékeket értékesítik. Évente 15 ezer egynyári növényt és némi évelőt értékesítenek, palántákat a környező üzleteknek, lakosoknak és önkormányzatoknak. Varga Péter örülne neki, ha sikerülne még több önkormányzatot meggyőzniük, mert a vásárlással az iskola fenntartásához járulnának hozzá.

A megtermelt gyümölcsöt fel is dolgozzák. A gyakorlati oktatás keretében almalét, szőlőlét, meggylét készítenek, és ha jó a termés, akkor őszibaracklét is. Készítenek továbbá aszalványokat és lekvárokat. A saját konyhájuk ellátása mellett ezekkel a termékekkel díjazzák és motiválják a kertészetben serénykedő diákokat.

A négyhajós üvegházat nem, de a hajtatóházat fűtötték a télen. A mostani energiaárak mellett Varga Péter bizonytalannak tartja az üvegházi kultúrák jövőjét, ugyanis nemcsak az energia, hanem a műtrágyák ára is megháromszorozódott. A palánták árában viszont nem tudják érvényesíteni a költségek emelkedését. Varga Péter úgy mondja: „Igaz, hogy közintézmény vagyunk, de nem mehetünk az árak alá, a kertészeti tevékenységet ki kell hozni legalább nullszaldósra.”

Nagyon örül neki, hogy az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a kertészeti szakmák iránt. A rendszerváltozás idején még túlsúlyban voltak az agrárszakok tanulói.

Akkor 270–280 diák látogatta az iskolát, illetve a felnőttképzésben is voltak vagy negyvenen. Jelenleg a nappali képzésben 110, a felnőttképzésben 60 diák tanul. A felnőttképzésben is nyújtanak kertészeti képzést. Az elmúlt években ennél alacsonyabb létszámokkal is dolgoztak, de az utóbbi években szerencsére elkezdett nőni az érdeklődés. A képzés szükségességét jelzi, hogy a felnőttképzésben ma többen vesznek részt, mint a rendszerváltozás idején. Vagyis többen belevágnak a kertészetbe, és egyre többen úgy érzik, hogy nem árt minél jobban bővíteni hozzá a tudásukat.

Serénykedő diákok a kertészetben
Serénykedő diákok a kertészetben

Az iskola teret ad a falugazdászképzésnek is. Minden évben itt tartják a Felvidéken tevékenykedő falugazdászok továbbképzését. Szlovákiában a falugazdász fogalom jóformán ismeretlen. A magyar állam támogatásával 2016-ban kezdte el három falugazdász a tevékenységét a magyarlakta vidékeken. Számuk mára 15-re nőtt.

A magyar Agrárminisztérium által támogatott programot a Szlovákiai Agrárkamara és a Gazda Polgári Társulás szervezi. Utóbbi szakmai egyesületnek az elnöki tisztét is magára vállalta Varga Péter. A társulás a magyar Agrárminisztérium partnere, illetve tagja a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumának.

Most terveznek egy akkreditált felnőttképzési modult szőlészet-borászat területen, nagyon sok gyakorlati elemmel. Ezt szintén a magyar állam támogatja. A képzést a Kárpát-medence történelmi borvidékeinek fejlesztésére indított program, Schams Ferenc Terv keretében fejlesztik. A képzés résztvevői különböző borászatokban szerezhetik meg a gyakorlati szaktudást. Többek közt az egyik nagy szőlészeti vállalatnál, a Dufrexnél, amely 300 hektár szőlőt művel.

Aktívan részt vesznek különböző nemzetközi pályázatokban, elsősorban a szakmai mobilitás területén. Megszerezték az akkreditációt ahhoz, hogy 2027-ig szakmai utakra pályázhassanak. Ez garantált költségvetéssel jár, és épp most indítanak 25 diákot az útjukra. Az asztalosok Erdélyben, a szőlész-borász tanulók Egerben töltenek három hetet, különböző borászatokban, a dísznövénykertészek pedig prágai parképítő vállalatokhoz jutnak el gyakorlatra. Azért örül ennek Varga Péter, mert a diákjaik ezeken a helyeken nemcsak a szakmával ismerkedhetnek, hanem más régiók kultúráját is megismerik, ugyanis a gyakorlatba beiktattak jó pár kirándulást is.

Felvetem, hogy mindez már akár duális képzésnek is nevezhető, de Varga Péter elmagyarázza, hogy a duális képzés inkább a hároméves képzéseknek felel meg, ahol a heti gyakorlati oktatást elméleti oktatással tudják váltogatni.

Sajnos a hároméves szőlész-borász szakmát eltörölték a szlovákiai oktatási rendszerben, pedig volna rá igény, hiszen lassan nincs, aki megmetssze a szőlőket. Négyéves szőlész-borászképzés van a Kis-Kárpátokban fek­vő Modorban, de az szlovák nyelvű. Szerencsére a kertészeti szakot meghagyták, és oda „besűrítették” a szőlésztanoncokat.

Az iskola kicsiny szakboltja
Az iskola kicsiny szakboltja

A diákok nemcsak a járásból érkeznek, hanem szomszédos járásokból is. Nekik szolgál egy 50 férőhelyes kollégium. Az igazgató optimista az iskola jövőjével kapcsolatban, mert nem csak a diákok száma emelkedik szép lassan, de azt is érzékeli, hogy a vállalatok immár keresik az itt végzett diákokat. A mezőgazdász szakma elöregszik, és ezért is egyre könnyebb kivinni a gyakorlatokat a vállalatokba, mert már a cégek is kezdik figyelni, melyik végzőst tudnák esetleg leszerződtetni.

A szakemberhiány már Felvidéken is megjelent. Gyakran látni nem is különösebben elöregedett ültetvényeket, amiket nem metszettek –valószínűleg azért, mert nincs kapacitás, nincs szakember hozzá.

Varga Péter már kint mondja el, hogy eddig is több fajtából állt össze a gyümölcsös. Most tisztítottak ki egy félhektárnyi régi telepítést, és annak helyére szeretnének a közeljövőben magyar őshonos fajtákat telepíteni. Harminc áron feketeberkenyét ültetnének, ami rendkívül értékes gyümölccsel bír, és szeretnék az elavult szőlőültetvényt is kicserélni, ahol különböző művelésmódokat tudnának felvonultatni.

A gondjuk ott van, hogy az ilyen típusú beruházásokra, még ha a gyakorlati oktatást szolgálja is, a szlovákiai agrárminisztériumnál nem tudnak pályázni. A diákok után csupán fejpénzt kapnak, illetve a fenntartó, Nyitra megye önkormányzata sokat segít az iskola infrastruktúrájának, épületének, osztálytermeinek javításában.

Az olyan típusú beruházásokhoz, mint a gyümölcsöstelepítés vagy a kertészetben, feldolgozásban szükséges gépek beszerzése, általában a magyar államhoz kénytelenek fordulni. Pedig a szlovák mezőgazdasági minisztériumnak is feladata volna a szakképzés és a karvaihoz hasonló bemutatógazdaságok támogatása.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/17 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Nagy érdeklődés övezte a mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázatot

A Vidékfejlesztési Program meghirdetett felhívási közül az egyik legsikeresebbnek a 2022. május 31-én lezárult, adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő, mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázati konstrukció bizonyult.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

Országos Borverseny: a magyar borok rangadója

Az érzékszervi minősítésnek több szintjét különböztetjük meg: a kötelező hatósági minősítésen túl kiemelt szerepe van borversenyeknek, a kereskedelmi minősítéseknek, minőségbiztosítási intézményeknek, valamint szakmai kiadványok által felkért bizottságok, vagy szakértők pontozásán alapuló minősítési eredményeinek. Összességében valamennyi minősítés a fogyasztó tájékoztatására hivatott.

Újabb cégek csatlakoznak a duális képzéshez

A MATE Kaposvári Campusa tovább bővíti a duális képzésben részt vevő cégek körét. A tavaly ősszel indult műszaki képzés népszerűsége miatt az egyetem fontosnak tartja, hogy újabb gyakorlati lehetőségek nyíljanak meg a hallgatók előtt. Az egyeztetések már zajlanak, Vörös Péter campus-főigazgató és Huszti Gábor, a megyei közgyűlési alelnöke el is látogatott a ZIEHL-ABEGG Kft. marcali telephelyére.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.