Back to top

Egri Borvidéki Kóstoló: a nagy vörös megtalálta fehér párját

Az egri borászok és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa által közelmúltban Budapesten szervezett superior és grand superior borokra fókuszáló eseményen 23 borászat 84 tételével ismerkedhettek az érdeklődők. A sétáló kóstolót mesterkurzusok egészítették ki, ahol a borvidékről, a Bikavérről és a dűlős borokról lehetett mélyebb ismereteket szerezni.

„Néhány éve megújult arculattal, marketing stratégiával fogadja a fogyasztókat az Egri Borvidék. Igyekszünk az évszakokhoz igazítani a kínálatot, így a tavasz az Egri Csillagé, a nyár a széles választékot kívánja bemutatni, az ősz a Bikavér ideje, s télen a nagy, bensőt melengető boroké a főszerep”- kezdte megnyitójában Farkas József, a borvidék elnöke. Az egri borászok és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa által szervezett superior és grand superior borokra fókuszáló eseményen 23 borászat 84 tételével ismerkedhettek az érdeklődők.

A sétáló kóstolót mesterkurzusok egészítették ki, ahol a borvidékről, a Bikavérről és a dűlős borokról lehetett mélyebb ismereteket szerezni.

(balról) Szuromi Mihály és Farkas József
(balról) Szuromi Mihály és Farkas József
Fotó: viniczai
„Az első világháború előtt a főváros egyik legkedvesebb fehérbora éppen Egerből került ki”- hívta fel a figyelmet az Egri Csillagra Dula Bence. A Dula Pincészet tulajdonosa hozzátette, jól iható, jó ár-érték arányú ital volt, amit a helyi borászok összekóstoltak, de nem árulták el az összetételét. „Ilyen Csillagot képzelek el ma is, nem versenylovat, hanem igazi gasztrobort szeretnénk a poharakba tölteni”- fogalmazta meg véleményét a szakember.

Dula Bence és fia, Dula Áron
Dula Bence és fia, Dula Áron
Fotó: viniczai

Annak ellenére, hogy legnagyobb tételben Olasz rizlinget értékesítenek, Egri Csillagra és Bikavérre alapoz Gál Lajos Pincészete. Ez utóbbiból nem is készítenek csak superior és grand superior besorolásút.

A két hónapos fahordós érlelés, a 14 feletti alkoholfok, a jól megválasztott termőhely és terhelés kiemelkedő borokat eredményez.

Ifj. Gál Tibor szerint Egerben a Bikavér mindenkinek a szívügye, legyen kultikus receptúrán alapuló bor. Eger olyan borvidék, amely nem elsősorban a fajtaborok bemutatására alkalmas, házasításokra építkezik. Fontos, hogy kilépjenek a „turista” kategóriából, legyenek tudományos kutatások, a fajtákon túl a termőhelyet, az egri ízeket ezen keresztül lehessen bemutatni. A Bikavér stílusának egyre inkább közelítenie kell egymáshoz, amiben nagy szerepet szánna a borászok közötti kóstolásoknak, a párbeszédeknek.

(balról) ifj. Gál Tibor
(balról) ifj. Gál Tibor
Fotó: viniczai

Egerben évente több, mint 9,5 millió palack Bikavért, 1 millió palack Csillagot értékesítenek (összehasonlításként Balatonborból 60 ezer palack fogy).

A borvidéken 25 termelő állítja elő az egymillió palack Csillagot, de ebből alig 50 ezernyi a superior illetve a grand superior. Bár 65 fajta termesztése engedélyezett a borvidéken, de 80 százalékban ugyanaz a 6-7 fajta szerepel. A Gál Tibor Pincészet Csillaga 8 fajtából áll, fontosnak tartják, hogy egyik se érződjön ki belőle, a bor legyen komplex és önálló személyiség.

Ugyancsak a házasítások fontosságát emelte ki Román Péter, ami a borász számára ad nagyobb mozgásteret, és ki lehet simítani az évjáratok közötti különbségeket. Számára a Bikavér lendületes bort, gyümölcsösséget, eleganciát és nagyobb testet jelent.

Kékfrankos – Merlot - Pinot noir - Cabernet franc összeállítása tükrözi a borász elképzelését.

Román Péter
Román Péter
Fotó: viniczai
A borvidék legdélebbi részén, Andornaktáján gazdálkodik Szuromi Mihály. Elmondása szerint az ottani dombokon tíz nappal korábban virágzik és érik a szőlő. Mészben szegény talajok, ahol lágyabb karakterek, finomabb savak jellemzik a borokat. A Szuromi Családi Birtok tulajdonosa hangsúlyozta, a gyümölcsösségre koncentrálnak, nem tömegterméket készítenek, évről-évre szeretettel várják a bor születését. A növényvédelemről kérdezve kijelentette, ha nem tud szüretelni, akkor a vállalkozása tönkremegy, ilyenkor nagyobb hangsúllyal kerül szóba az egészséges kockázatvállalást.

Ugyanakkor a mai magas növényvédő szer árak a termesztés átgondolását is kikényszerítik.

„A filoxéravész követően Egert telerakták bordeaux-i fajtákkal, mivel csak ilyen oltványok álltak rendelkezésre. Régen vegyes ültetvényekkel találkozhattunk, a Kadarka volt a Bikavér alapja”- hangsúlyozta Tarjányi József. A Tarjányi Pincészet tulajdonosa felhívta a figyelmet, hogy meg kell a borvidéknek szabadulnia a 400 forintos Bikavérektől, ugyanakkor a minőségi kategóriában nem bordeaux-i, hanem magyar fajtákból készült házasításokra van szükség.

Tarjányi József
Tarjányi József
Fotó: viniczai

Varsányi Katalin a minőségi alapanyagra, a jó ivású borok fontosságára hívta fel a figyelmet. A Varsányi Pincészet ügyvezetője hozzátette, a minőségben nincsen kompromisszum, csak ezen keresztül lehet a borvidék, az ott dolgozó borászok hitelesek.

Példaként az olaszokat hozta, ahol nem csak prémium borok születnek, de a középkategória is bárhol megállja a helyét.

Náluk a partiborok ugyanúgy kiemelt szerepet kapnak, mint a dűlőszelektált tételek.

Varsányi Katalin
Varsányi Katalin
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

A világ legjobb bor(fel)ismerői

Igaz, a hír még tavaly ősszel látott napvilágot, ám a magyar Sommelier Szövetség invitálására a közelmúltban a Molinári Kávézóban a 2021-ben borfelismerő világbajnoki címet szerzett magyar csapat tagjai tartottak beszámolót a versenyről, valamint a részvevők is bekapcsolódhattak egy tesztelő feladat megoldásába.

Korszerű gépek a szőlőben

A VitiCoop Kft. szervezésében 2019. óta minden év júliusában megrendezik Magyarország legnagyobb gyakorlati szőlészeti gépbemutatóját. A szőlészeti gépek kiállítása és gyakorlati bemutatója mellett idén növényvédelmi, tápanyagellátási technológiák ismertetésére is sor került.

Indulnak a Tokaji Borongolók

Tokajbusz elnevezéssel speciális buszjáratokat indít a hétvégétől a Volánbusz, segítve a borturizmust Tokaj-Hegyalján.

Szóról szóra, borról borra

Az elmúlt évben hat Szent-György hegyi pince részvételével indult az 1bor1vers projekt, idén ez a szám duplájára nőtt; így a Balaton borrégió 12 pincészetének egy-egy bora kóstolható most össze kortárs versekkel.

Meddig finanszírozható az almatermesztés?

Jakabszálláson, Tánczos László 23 éves almaültetvényében tartott bemutatót a UPL és a Bayer. A termesztők gondjairól a tulajdonos beszélt bevezetőjében. A klímaváltozás mellett a mind nehezebb gazdasági helyzet és a munkaerőhiány sújtja leginkább a gyümölcstermesztést.

Család, összetartás, elhivatottság

„Büszke vagyok szüleimre, de még inkább büszke vagyok az unokáimra. Nem cserélném őket még a Cserszegi fűszeresre sem.” Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő szavait keszthelyi emlékszobájának avatásán egyfajta mottóként idézték, kiemelve: ez a nagyon mély és tömör mondat mindent elárul Karcsi bácsiról. Benne van a családszeretet, az összetartás és a szakma iránti elhivatottság.

Általános és speciális zöldmunkák

A szőlőtermesztésben a növényvédelem csak akkor lehet hatásos, ha megfelelő zöldmunkákkal párosul. Olyan szellős lombozat kialakítása a cél, amelyről hamarabb felszárad a harmat és az esőcseppek, a levelek, a fürtök kevésbé maradnak nedves, párás környezetben.

Kadarka: nosztalgia vagy lehetőség?

Engedj haza Kadarka! – csaknem fél évszázada egy hangulatos budai borozóban egy kis tábla felirata így figyelmeztette a vendégeket, hogy előbb-utóbb ideje lenne hazamenni. Abban az időben vélhetően nem volt olyan kocsma Magyarországon, ahol ne szerepelt volna az italok között a legnépszerűbb hazai bor, a Kadarka.