Back to top

Szőlészet: talajtakarás gumós perjével

A szőlősorok és a sorközök takarása régóta foglalkoztatja a szőlősgazdákat és a téma kutatóit. Megoldására a szőlősorok zöldítése, azaz biológiai lehetőség kínálkozik, ami nem új keletű módszer.

Negyvenhat évvel ezelőtt a német kutató, Erik Homrighausen a svájci Wädenswilben létrehozott egy nemzetközi szervezetet, amely a szőlőültetvények talajának takarásával, zöldítésével foglalkozott. Kétévenként különböző európai országokban – Svájc, Németország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Franciaország – tanácskoztunk e témában, egyebek között Magyarországon is 1999-ben. A találkozókon szerzett ismereteinket hasznosítottuk, illetve hazai eredményeinket nemzetközi fórumokon is közreadtuk. Több szempontot figyelembe véve a természetes növényflóra kutatása mellett döntöttünk, és keresni kezdtük az e célra alkalmas fajt, fajokat.

A filoxéravész után megnőtt a homoki szőlőtermesztés jelentősége. Különösen a Duna-Tisza közén azért telepítették a szőlőt, hogy megkösse a futóhomokot, de akkoriban még a szőlőtőkéket 1 × 1 méterre ültették.

A széles soros mű­veléssel erre nem képes a szőlő, laza homoktalajokon a „böjti szelek” igen komoly deflációs kárt okozhatnak, ha nem takarjuk a talajt. A kötött talajok pedig az erózió miatt károsodhatnak, és az ott lévő szőlő is.

A takarónövény kiválasztása nem egyszerű feladat. Komoly szakértelmet igényel, mert több tényezőnek kell megfelelnie, ugyanis a takarónövény a szőlő konkurense (víz és tápanyag), illetve a szőlőkárosítók köztesgazdája is lehet. A talaj takarására kultúrnövények és a természetes növényflóra elemei is alkalmasak lehetnek. A takarónövény kiválasztását biológiai és gazdasági okok miatt is meg kell gondolni. A természetes gyomflórával (pl. pirók ujjasmuhar) is megoldható a talajtakarás, amennyiben megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll az ültetvényben, és erre még külön költeni sem kell. A takarónövényeknek jól kell érezniük magukat az ültetvényben, fontos, hogy ne igényeljenek különösebb ápolást, ne növeljék a szőlőtermesztés költségeit, de hasznosak legyenek. Ezenkívül jó szaporodóképességgel kell rendelkezniük, vagyis egyszeri eltelepítés után fenn kell tudniuk tartani az állományukat.

Ha évelő gyomnövények, például tarack, vaddohány, acat stb. vannak a sorközökben vagy a sorokban, azokkal nem ajánlatos a talajt takarni, mert elszívhatják a szőlő elől a vizet és a tápanyagokat.

A takarónövény-keverékkel (pillangósokkal) vagy rozzsal való takarás pluszköltséggel jár, és akkor is nagyon oda kell figyelnünk a konkurenciára. Inkább olyan növényre van szükségünk, amely véd a defláció vagy erózió ellen, ugyanakkor nem versenyez a szőlővel a tápanyagokért és a vízért, gazdaságos, nem kell évenként vetni. Ezeknek a feltételeknek vizsgálati eredményeink alapján teljesen megfelel a gumós perje (Poa bulbosa).

Gumós perje a szaporítóképleteivel
Gumós perje a szaporítóképleteivel

Ez a növény egész Eurázsiában elterjedt. Régebben talajjavításra is használták. Hazánkban sokfelé megtalálható bolygatott területeken, árokpartokon, főleg száraz körülmények között. Virágzó állapotában könnyen felismerhető pázsitfűféle, de a szőlősorokban is feltűnő. Nevét gumószerűen megvastagodott tövéről kapta. Április–májusban virágzik, a bugavirágzatában fejlődő apró sarjnövénykék a földre hullva legyökeresednek, így segítik a növény terjedését. Könnyen, folyamatosan csírázik, ha van elég nedvesség.

Májusban általában befejezi a vegetációt, elhullajtja a „hagymácskáit” (a bulbiliket), a szőlő sorközeiben szalmamulcsként szerepel, egész nyáron át takarja a talajt anélkül, hogy vizet venne fel onnan, de a harmatot megköti. Szeptemberben a talajhagyma és a sarjhagyma is kihajt.

Néhány év elteltével az egész szőlőültetvényt beborítja, sűrűn fedi a talajt. Vetni vagy telepíteni csak egyszer kell, önmagát szaporítja. Ha a gyomok a talaj takarása ellenére előjönnek, a gumós perje vegetációs időszaka után posztemergensen lehet az állományt kezelni. Talajherbicidet azonban nem szabad használni.

Sűrű állományt alkot a területen
Sűrű állományt alkot a területen

A gumós perje nem vonja el a vizet és a tápanyagokat a szőlő elől, mivel sekélyen gyökerezik, de otthon érzi magát az ültetvényben, nem igényel különösebb ápolást, nem növeli a szőlőtermesztés költségeit, mégis hasznos. Jó szaporodóképességgel rendelkezik, vagyis fenn tudja tartani önmagát. Természetesen, mint minden növénynek, a gumós perjének is van betegsége, a lisztharmat, de nem jelentős, és lehet ellene védekezni.

Tapasztalataink alapján ezért javasoljuk, ismerjék fel a gumós perjét, ne kaszálják most le, gyűjtsék be a hagymácskákat a kalászokkal.

Május végén, amikor a gumós perje befejezi a vegetációt, szedjék ki a talajhagymákat (a szőlősorok kivételével), és ültessék be a szőlő sorába, illetve a hagymácskákat is vessék el a szőlő sorába.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

Egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály

Az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot. Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani. Számottevő visszaesés a hőmérsékletben csak a jövő hét közepén valószínű, akkor kissé növekszik a záporok esélye is.

Országos Borverseny: a magyar borok rangadója

Az érzékszervi minősítésnek több szintjét különböztetjük meg: a kötelező hatósági minősítésen túl kiemelt szerepe van borversenyeknek, a kereskedelmi minősítéseknek, minőségbiztosítási intézményeknek, valamint szakmai kiadványok által felkért bizottságok, vagy szakértők pontozásán alapuló minősítési eredményeinek. Összességében valamennyi minősítés a fogyasztó tájékoztatására hivatott.

Drónok a szőlőültetvényben

A MyActionCam Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozatot indított, amelynek célja, hogy közelebb hozza az új technológiát a felhasználókhoz. A roadshow harmadik állomásán - szántóföld és gyümölcsültetvény után- most egy szőlőültetvény felett repkedtek a drónok.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Félmillió élővirág, ezerhatszáz felvonuló az idei debreceni virágkarneválon

Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség - jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.