Az akadozó ellátás és az áremelkedés garantált, de gumiabroncs az összes erő- és munkagéphez kell; mit tehetnek a gazdálkodók, hogy a lehető legjobban megússzák a helyzetet? Henrik Schmudde, az osnabrücki székhelyű Bohnenkamp gumiabroncs-nagykereskedő cég szakértője arra hívta fel a figyelmet az agrarheute.com kérdésére válaszolva, hogy mindenki időben tárgyaljon az alkatrész-kereskedőjével, és ne várjon az utolsó pillanatig,
ne a betakarításkor jelezze, hogy azonnal szüksége van egy bizonyos típusú abroncsra.
Továbbá érdemes a márkaválasztásban némi rugalmasságot tanúsítani, tanácsolta.
A helyzet egyébként nem most lett ennyire kaotikus, már a koronavírus-világjárvány is összezavarta a piacot, Ukrajna megtámadása és az Oroszországgal szembeni embargó ezen csak rontott, emlékeztetett a szakember.
Most az a legnagyobb baj, hogy a vegyipar, így egyebek között a gumiabroncs-gyártás is
nagyon földgázfüggő, ezenkívül a gumiabroncs lényeges összetevője, az ipari korom, az ún. carbon black is 60%-ban Oroszországból származik.
Nemcsak a vevőknek, a gyártóknak is fejfájást okoz a helyzet, a Michelin például már márciusban komoly logisztikai problémákkal szembesült, és egyes európai gyáraiban néhány napra le is állt a termelés. Mostanra mindenesetre sikerült stabilizálni a helyzetet, nyilatkozta a cég részéről Maira Zöller.
Hosszú távon valószínűleg keresett alapanyag lesz a használt gumiabroncs,
vélik iparági szakértők. Jelenleg mintegy 40%-ukat hulladékégetőkben semmisítik meg, azonban alapvetően itt is igaz, hogy túl értékes az anyaguk, hogy kárba vesszen. A használt gumi egy részét már most is megőrlik és újrahasznosítják, ez a jövőben valószínűleg nagyobb méreteket fog ölteni, olvasható az agrarheute.com cikkében.
